„Konkrétan nem tárgyaltunk erről. Volt ugyan egy egyeztetés a kormányfővel a rektori konferencia egyik debreceni ülésén, ahol Orbán Viktor arról beszélt, azt a felsőoktatási szisztémát támogatja, amiben a hallgatók választása alapján preferálja a rendszer az egyes intézményeket. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a hallgatók vigyék a pénzt a felsőoktatási intézményekhez. De adósságátvállalásról részleteiben nem volt szó” – mondta a hvg.hu-nak Mezey Barna.

A Magyar Rektori Konferencia elnökét azután kerestük meg, hogy Orbán Viktor az MTI-nek arról beszélt: a kormány segíteni fogja az egyetemeket, hogy az önerő híján elakadó fejlesztéseik megvalósuljanak, és szeretné az eladósodott felsőoktatási intézményeket is - azokat, amelyekben a diákok látnak jövőt - kimenteni az adósságból, felkínálni nekik "a tiszta lappal való indulást".

Dolgoznak rajta

A kormányszóvivői irodánál annyit közöltek megkeresésünkre, hogy a javaslatok kidolgozása most kezdődött meg, de az alapelvek a miniszterelnöki nyilatkozatnak megfelelőek lesznek. Mezey Barna szerint a legvalószínűbb, hogy a PPP-konstrukciók miatt nehéz helyzetbe került intézményekre gondolhatott a kormányfő. „A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól már hallottunk olyan javaslatról, hogy azon kisebb intézmények esetében, melyeket integrálnak egy nagyobb egyetembe, segíteni fognak a PPP törlesztésében, erre tudok gondolni” – mondta lapunknak Mezey Barna. Az MRK elnöke szerint ez egy-egy intézmény esetében milliárdos nagyságrendet is elérhet, de összesített adatai nincsenek az adósságról.

Magyar Bálint szerint nagyon jó ötlet volt, Orbán Viktor szerint nagyon rossz

Hernádi Levente

Az oktatási bizottság egyik fideszes tagja (egyébként egyetemi vezető) szintén azt mondta lapunknak: bár nincs pontos információja, nem tud másra gondolni, mint, hogy a PPP konstrukciókban megvalósult beruházások fizetési kötelezettségét veszi magára az állam az intézményektől. „Ez már közvetlen a kormányváltás után felmerült, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak már 2010 nyarán feladatba adták, hogy gyűjtse össze, mennyi ilyen van az országban. Csak aztán később kiderült, hogy a megyei önkormányzatok sokkal nagyobb bajban vannak, ezért velük kezdett el a kormány foglalkozni, ez az ügy pedig hátrébb szorult” – mondta a honatya.

Tény, hogy a Fidesz folyamatosan bírálta az előző kormányok alatt megvalósított PPP-beruházásokat, bár a konstrukció úttörője éppen az első Orbán-kormány alatt felépítette Művészetek Palotája volt. Erről állapította meg 2012 júliusában egy átfogó vizsgálat végén a már Domokos László vezette Állami Számvevőszék, hogy a PPP miatt évi átlag 13.1 milliárd forintba kerül a költségvetésnek a MÜPA fenntartása, amire eddig már több, mint 50 milliárd forintot költöttek.

Trükköztek vele?

Ugyanezen vizsgálat állapította meg azt is, hogy a Magyar Bálint oktatási miniszter által elindított felsőoktatási fejlesztési program PPP-ben megvalósult beruházásai (15 intézménynél összesen 24 fejlesztés, köztük 8 kollégium) a 20 éves futamidőt nézve összesen 65 milliárd forintba kerülnének. Azt pedig már egy 2007-es ÁSZ vizsgálat is megállapítja, hogy hosszabb távon számos kockázati tényező jelentkezhet a PPP-ben megvalósított fejlesztéseknél, a felújított kollégiumok esetében az államnak 77 százalékos támogatási arányt kellett vállalnia, hogy a kollégiumi díjak ne legyenek megfizethetetlenek a hallgatóknak, az egész konstrukció nem volt megalapozott. Viszont – és valószí, ez volt az egyik leglényegesebb szempont a költségvetési deficittel küzdő kormánynak – „megvalósult a program államháztartáson kívüli elszámoltathatósága”. Már idézett fideszes forrásunk szerint a felsőoktatásban összesen több tíz milliárd forint lehet az átvenni kívánt törlesztési kötelezettség, de ha a kormány nem tesz semmit, több intézmény fizetésképtelenné válhat: van például olyan vidéki főiskola, amelyik éves szinten 8-9 milliárd forintból gazdálkodik, de 6 milliárd forintos fizetési kötelezettséget görget a PPP miatt. A Nyíregyházi Főiskola például már csődközeli helyzetbe került a PPP-költségek miatt.

Éppen az egyébként a kormány által preferált képzési területek (természettudományos, műszaki, egészségügyi) tartoznak a legdrágábbak közé, így gyakran az ilyen profilú intézmények küszködnek anyagi nehézségekkel. Ellentmondás van ugyanakkor az oktatási államtitkárság korábbi nyilatkozatai, és Orbán Viktor mostani szavai között: Hoffmann Rózsáék korábban ugyanis azt hangsúlyozták, hogy „feladat alapú támogatás” lesz a jövőben, most viszont egyértelműen a hallgatói alapú támogatás lehet még erőteljesebb. Mezey Barna ezzel kapcsolatban azt mondta: ez számára is ellentmondás, ugyanakkor szerinte a kormányfő szavai is beleillenek az „önfenntartó felsőoktatás” koncepciójába, amiről Orbán Viktor többször beszélt már. „Én minden egyeztetésen azt mondom: bármi is az irány, csak öt-tíz éves távlatban derülhet ki, hogy működik-e a rendszer” – mondta Mezey Barna.

Az MRK elnöke a felsőoktatási zárolásokkal kapcsolatban azt mondta: a 7,33 milliárd forint a teljes kormányzati zárolás 15 százaléka, amit már idén is nagyon nehezen tudnak majd kigazdálkodni az intézményvezetők, főleg, mert az év vége előtt néhány héttel már szinte mindenhol el- vagy lekötöttek minden pénzt. „A komolyabb baj, hogy erre a kivéreztetett rendszerre engednek rá jövőre újabb 27 milliárd forint elvonást, ami biztosan nagyon nehéz helyzetbe hozza az ágazatot” – mondta.

Kérdésünkre, hogy felmérték-e már, milyen hatásai lesznek jövő évi a forráskivonásnak, Mezey Barna azt mondta, mivel még nem lehet tudni, hogy az összeget fűnyíróelv szerűen terítik-e szét minden szereplő között, vagy egyes intézmények súlyozottan részesülnek belőle, a következményeket sem tudják felmérni. Az első esetben mindenhol előfordulhatnak elbocsátások, szak-megszüntetések, a második azt jelentheti, hogy egyes intézmények megúszhatják az elvonást akár, mások viszont olyan kritikus helyzetbe kerülnek, hogy akár be is zárhatják kapuikat.