A szocialista Molnár Zsolt és az LMP-s Karácsony Gergely közös pénteki sajtótájékoztatóján utalt arra a levélben is megfogalmazott tényre, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) január 4-ei döntésével megállapította: az elfogadott választási eljárási törvény számos rendelkezése ellentétes az alaptörvénnyel.

Molnár Zsolt felhívta a figyelmet: bár az már biztos, hogy a Magyarországon élő választóknak nem kell regisztrálniuk, a választási eljárási törvényben így is rengeteg nyitott kérdés maradt.

Bejelentette: a két ellenzéki párt emiatt közösen kéri a Fideszt és a KDNP-t, hogy haladéktalanul hozzák nyilvánosságra a január 4-ei alkotmánybírósági döntésről szóló álláspontjukat. Hozzátette, emellett azt szeretnék, ha a teljes választási eljárási törvényt felülvizsgálnák. Szakemberek, szakpolitikusok, az összes parlamenti párt és a civil mozgalmak részvételével - még a parlamenti ciklus kezdete előtt - induljon valódi egyeztetés a törvényről! - sorolta tovább javaslataikat a szocialista képviselő. Hangsúlyozta, hogy valódi egyeztetésre van szükség, amelynek a végén széles konszenzussal lehet elfogadni a végleges jogszabályt.

Karácsony Gergely azt emelte ki, hogy a törvényben a regisztráció mellett számos fontos pont található, de ezek az elmúlt fél év politikai vitáiban kisebb hangsúlyt kaptak, mint a választási feliratkozás kérdése. A tárgyalások végén olyan törvényt kell elfogadnia az Országgyűlésnek, amely a parlamenti pártok közös felelősségvállalását garantálja a választási szervek felállításakor - jelentette ki. Hangsúlyozta, a korábbi javaslat lehetővé tette volna, hogy egy párt meghatározó többséget szerezzen a választási szervekben. 

A két párt azt is szeretné elérni, hogy olyan típusú kampányfinanszírozási szabályozást alakítsanak ki, amely nemcsak tiltani akar, hanem az átláthatóságot is javítja - mondta az LMP-s politikus.

A választói névjegyzék kérdésére áttérve közölte: bár a magyarországi lakhellyel rendelkezőknek már nem kell regisztrálniuk, számos bonyolult kérdés még mindig nyitva maradt. Ezek közé sorolta például a külföldön regisztrálók létszámának átláthatóságát.

Karácsony Gergely egy kérdésre válaszolva azt mondta: Kósa Lajos sokadjára árulja el, hogy "halványlila dunsztja sincs" a magyar választási rendszerről és a korábbi választási eredményekről. A politikusokat a Fidesz ügyvezető alelnökének egy törökbálinti regionális évértékelőn tett kijelentéséről kérdezték, amely szerint pártja vezetői sohasem szerették a kétfordulós választási rendszert, mert a második forduló alkalmas volt az emberek átverésére, és a Fidesz mindig abban veszített.

Az LMP frakcióvezető-helyettese emlékeztetett arra, hogy ezzel szemben 1998-ban a Fidesz a második fordulóban nyerte meg a választást, míg 2002-ben a második fordulóra majdnem megfordította az első körben kialakult eredményt. "Igazából az a legárulkodóbb ebben a mondatban, hogy Kósa Lajos csak azon a prizmán keresztül tudja nézni a választási szabályokat, hogy mi az, ami jó a Fidesznek" - tette hozzá.

"Kevés demokrácia és csak a Fidesz", ezt tükrözi vissza Kósa Lajos nyilatkozata - reagált a kérdésre Molnár Zsolt. A két politikus ugyanakkor egyetértett a fideszes Gulyás Gergely csütörtöki javaslatával, amely szerint - ha lesz rá lehetőség - 2014-ben akár egy időpontban is meg lehetne tartani az országgyűlési és az európai parlamenti (EP) képviselő-választásokat.

Karácsony Gergely személyes véleményét ismertetve ésszerűnek nevezte a felvetést, mert a választói aktivitást növeli, ha egy időben több témáról kell szavazni. Az LMP pedig a részvételi demokrácia pártjaként minden, a választói aktivitást növelő megoldást szimpatikusnak tart - hangsúlyozta.

Molnár Zsolt azt mondta, hogy ha egyébként is közel lenne egymáshoz a két voksolás időpontja, akkor nemcsak ésszerűnek, hanem elkerülhetetlennek is tartja a szavazások összevonását.