A zárónyilatkozatban leszögezik, hogy Magyarország évtizedek óta nem látott gazdasági-társadalmi válságot él át, az elmúlt három év gazdaság- és társadalompolitikája pedig felerősítette a korábbi gondokat, sőt újabbakat is szült. "A felső középosztály alatt minden társadalmi rétegben eluralkodó elszegényedés növekvő nyomort, mindennapi krízishelyzeteket hozott" - írják, kijelentve, hogy a szegénység Magyarország legsúlyosabb társadalmi problémája, mivel ma több mint négymillióan élnek szegénységben, és százezreket fenyegeti a tartós leszakadás.

"Az az ország, ahol a lakosság fele szegénységben él, ahol a társadalmi egyenlőtlenségek nem csökkennek, hanem növekednek, esélytelen a fejlődésre, ugyanakkor egyre megosztottabb, kirekesztőbb és igazságtalanabb" - írják.

Az ellenzéki pártok szerint ezért az első és legsürgetőbb feladat a szociális jogok alkotmányban való biztosítása, a szociális védelem új rendszerének kialakítása, majd ennek segítségével a krízishelyzetek mérséklése, megszüntetése. A felek megállapodtak abban, hogy az emberi méltóság kiemelkedő alkotmányjogi védelme az alapvető szociális jogok elismerésének és biztosításának alappillére. Az emberi méltóság kiterjed az egyenlő bánásmód biztosítására, valamint az esélyegyenlőség előmozdítására, amelynek során különösen a nők, a gyermekek, az idősek, a fogyatékos személyek hátrányainak csökkentése az állam kötelezettsége.

Nemzeti ügy a romák integrációja

Az egyeztetés résztvevői közölték, hogy Magyarországnak olyan szociálpolitikára van szüksége, amely a mélyszegénység "hagyományozódásának" megszakítására koncentrál, de szakít a mai büntető, kirekesztő gyakorlattal. Ez mindenekelőtt az esélyek megteremtését, a gyermekek oktatásának, majd a munkaerőpiacra kerülésének támogatását jelenti, és nem nélkülözheti a szülőkkel való foglalkozást sem, a szülőket és a nagyszülőket már kisgyermekkortól be kell kapcsolni a különböző felzárkóztató programokba. A Biztos Kezdet programtól az óvodáztatáson át egészen az iskoláztatásig és a foglalkoztatásig.

A kormányzati intézkedések a romák életét is kilátástalanná tették - állapították meg az egyeztetésen, pedig a cigányság sorsa az egész országot meghatározó nemzeti ügy, a társadalmi elosztó- és ellátórendszerek, sőt az ország működőképessége múlik azon, hogy sikeres lesz-e a roma lakosság foglalkoztatási, oktatási és társadalmi-politikai integrációja. A tárgyalófelek egyetértenek abban, hogy a hátrányokat megelőző, orvosló és az esélyegyenlőséget elősegítő szociálpolitikára van szükség.

A rezsicsökkentés nem segít az egyenlőtlenségeken

Az Orbán-kormány jelentős erőfeszítéseket tett a jómódú rétegek lakhatással kapcsolatos problémáinak megoldására, a valóban nehéz helyzetben lévőket viszont „az út szélén hagyta” - írták a pártok, amelyek szerint csökkentek a lakhatással összefüggő támogatások, megszűnt az energiaár-kompenzáció, az annak helyébe felkínált lakhatási támogatás pedig nem nyújt érdemi segítséget az érintettek számára. "A rezsicsökkentés mindenkinek jár, így – bár kétségtelenül segít a szegényebbeknek is, legalábbis azoknak, akik be tudják fizetni a számláikat – inkább növeli az egyenlőtlenségeket" - írják.

Az ellenzéki pártok kitértek arra is, hogy a fogyatékos emberek, a megváltozott munkaképességű és az egészségkárosodott emberek tízezrei lehetetlenülnek el. "A botrányos felülvizsgálatok után a csalóknak kikiáltott rokkantnyugdíjasok a megbélyegző politika kárvallottjai. A tárgyaló felek egyetértenek abban, hogy társadalmunk demokratikus fejlődéséhez elengedhetetlen a fogyatékossággal élő emberek be- és elfogadása" - írják.

A pártok kijelentették, hogy a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokra, a munkaügyi ellátásokra összekötő kapcsokként kell tekinteni, a civil szervezetek értékteremtő munkáját el kell ismerni, és kiemelten kell támogatni, valamint szükség van egy új, időtálló szociális törvényre is, amely az ellátórendszerben részt vevő szolgáltatók, intézmények működésének és működtetésének jogbiztonságát egyaránt biztosítani fogja. A jövőben a szociális- és egészségügyi irányítás mainál szorosabb együttműködésére is szükség lesz.

A pártok az elképzeléseik megvalósítása érdekében kezdeményezik a civil szervezetek részvételét is, a jól működő kapcsolatrendszer felépítésére a szakmai civil szervezetekkel közös stratégiát dolgoznak ki.

A munkaerőpiac alakításával ösztönöznék a gyerekvállalást

"A 'nőpolitika' az Orbán-kormány fogalomtárában lényegében a népesedési politikával egyenlő" - írják arra utalva, hogy szerintük ez a hozzáállás mutatkozik meg a kormányzati szerkezeten és a korábbi esélyegyenlőségi műhelyek tudatos szétverésén is, valamint azon is, hogy a női jogok és a gyermekvállaláshoz szükséges bátorító környezet következetes biztosítása helyett a kormány arra helyezi a hangsúlyt, hogy a nők minden áron, akár az alapjogok sérelme árán is gyermekeket szüljenek, majd minél tovább maradjanak otthon gyermekeikkel.

"Ma már pontosan látszik, hogy ez a politika zsákutca: a gyermekvállalást nem a kényszerszülés és az otthonmaradás támogatása, hanem a biztonságos munkaerő-piaci környezet és a diszkrimináció elleni széleskörű fellépés segíti a leginkább" - írják. Az ellenzéki pártok szerint a kormány családfogalmába ideológiai alapon nem fér bele a családon belüli erőszak fogalma, ezért nem is lép fel ellene, ami a tárgyalófelek számára elfogadhatatlan. "Következő kormánynak következetesen kell képviselnie a női-férfi egyenjogúság feltételeit, a társadalom, az oktatás a gazdaság, a tudományos élet, a politika valamennyi területén" - szögezik le.

Az ellenzéki egyeztetés résztvevői olyan flexibilis és hatékony időspolitika mellett tesznek hitet, amely a mainál jóval intenzívebben épít a szociális szolgáltató és humánvédelmi rendszerekre. Sürgető feladat a hazai időspolitika irányának hosszú távú meghatározása, egy új, idősügyi „policy” alkotása. A jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szemléletformálásra és az idősödő és idős társadalomban lévő emberi képességek fejlesztésére, egyúttal a társadalmi szolidaritás és kohézió erősítésére.

A pártok szerint az olyan átgondolatlan intézkedések, mint a Nemzeti Idősügyi Stratégia felrúgása, a nyugdíjrendszer egyoldalú átalakítása, a magánnyugdíj pénztár államosítása, az öngondoskodás felszámolása és az Idősügyi Tanács kizárása bizonytalanná tették a jövőt.

Nem terveznek nyugdíjadót

Az ellenzékiek leszögezték: semmilyen módon nem kívánják a nyugdíjak megadóztatását, járulékokkal való sújtását, de a legitim nyugdíjas szervezetek bevonásával újraszerveznék az Idősügyi Tanácsot, mert érdemi egyeztetésekre van szükség minden időseket érintő kérdésben.

"A társadalombiztosítás rendszerében a korábbiakhoz hasonlóan biztosítani kell a különböző kockázatok nyugdíjbiztosítási védelmét. A társadalombiztosítási ellátás nem állami kegy, hanem vásárolt jog és szolgáltatás" - írják. Közölték, hogy biztosítani kell a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és vissza kell állítani nyugdíjrendszer iránti bizalmat, ennek érdekében lehetővé kell tenni, hogy akár néhány év munkavégzéssel is arányos nyugdíjhoz lehessen jutni, hiszen sokaknak ma elveszik a befizetése, ha nem szerez legalább résznyugdíjra jogosultságot. Ezen intézkedés ösztönözni fogja a járulékfizetési hajlandóságot is.

A tárgyalófelek egyetértenek abban, hogy biztosítani kell a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét is, mert bizonyos esetekben igenis szükséges és indokolt is lehetőséget adni a hamarabbi nyugdíjba vonulásra. "Haladéktalanul vissza kell adni a nyugdíjas státuszát mindazoknak, akiktől azt elvették" - közlik hozzátéve, a korengedményes nyugdíj esetén lehetővé kell tenni, hogy a munkaadói szervezet a kollektív szerződésben rögzített módon nyugdíjjogosultságot vásároljon a munkavállalója számára, valamint hogy lehetővé kell tenni a korkedvezményes nyugdíj igénybevételét a veszélyeztetett szakmacsoportok számára.