szerző:
Kovács Áron
Tetszett a cikk?

A jövő évi választások eredményét valószínűleg nem befolyásolják majd a határon túli szavazók, de a voksolás legitimációját megkérdőjelezheti, ha a jogalkotó nem rendez néhány garanciális kérdést. Egy csütörtöki konferencia résztvevői szerint lenne még mit csiszolni, hogy el lehessen kerülni a végtelen jogi vitákat, végső esetben pedig a megismételt választást.

"Egy barátommal egy nem túl elegáns helyen ebédeltünk, és ő fasírtot rendelt. Én csodálkozva kérdeztem, jól meggondolta-e, mire ő azt mondta: bízik az intézményekben" – ezzel a példával igyekezett megvilágítani Halász Iván, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense, hogy az új választási rendszer legnagyobb újítása, a határon túli állampolgárok postai úton történő szavazása csak akkor működhet jól, ha mindenki bízik a rendszerben, és nem kérdőjeleződik meg a választások tisztasága.

A Political Capital (PC) és az NKA közigazgatás-tudományi karának csütörtöki, "Célegyenesben a választási reform" című konferenciájának résztvevői épp arra keresték a választ, vajon milyen kérdéseket vet fel a határon túli magyarok szavazati joga, illetve az ennek lebonyolítására kitalált levélben szavazás. "Úgy képzelem, minden héten lesz valami gond a postai szavazással" – mondta Bodnár Eszter, az ELTE tanársegéde, aki szerint az egyik probléma az, hogy ma még megbecsülni sem lehet, hányan próbálnak majd külföldről szavazni, így nem lehet méretezni a rendszer kapacitásait sem.

Halász Iván szerint a postai szavazás Magyarországon újdonság, de ma már sok helyen van Európában. Lengyelországban például a közelmúltban vezették be, és az első tapasztalatok alapján népszerű: a 2010-ben az elnökválasztáson 200 ezren szavaztak levélben. Ugyanakkor volt egy probléma a szavazáshoz szükséges nyilatkozattal, sokan ugyanis nem tették bele a borítékba, így több ezer szavazat érvénytelen lett. Szlovákiában 2006-tól tértek át a levélben szavazásra, de a tavalyi parlamenti választáson csak néhány százan voksoltak így.

Hányan vannak a szavazók?

"Nem az a kérdés, hogy a külhoni voksok eldöntik-e a választást – szerintem nem –, hanem hogy legitim lesz-e az eredmény" – mondta Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, az ELTE tanársegéde, aki szerint a törvény "kellően homályosan fogalmaz" ahhoz, hogy ne lehessen tisztán látni a határon túli szavazók ügyében. Önmagában az sem világos, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) egyáltalán közzéteszi-e a névjegyzékbe feliratkozott külhoni állampolgárok számát.

A fő szabály ugyan az, hogy a választási iratok nyilvánosak, de a külföldi választók névjegyzékét valószínűleg csak a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjai tekinthetik meg, de ők sem készíthetnek másolatot vagy jegyzeteket. Bodnár Eszter szerint a törvény erről nem rendelkezik, de a végrehajtási rendelet még megteheti, hogy előírja a statisztikák közzétételét. Az viszont szinte biztos, hogy országonkénti bontásban nem teszik közzé, hiszen a magyar választójog szempontjából nem releváns, hol lakik a külhoni polgár.

A törvény alapján jelenleg az sem megoldható, hogy összevessék a névjegyzéket a már leszavazottak listájával. Ezzel az a probléma, hogy az úgynevezett választási levélcsomagokat már a választás előtti hatodik napon elkezdik kibontani, és a NVI munkatársai elkezdik összevetni a nagy borítékokban található iratot a névjegyzékkel (magát a szavazatot tartalmazó kisebb borítékot csak a választás estéjén, a nyilvánosság és a megfigyelők szeme láttára kezdik számolni). Pozsár-Szentmiklósy szerint az lehetne a megoldás, ha már az iratok ellenőrzésénél ott lehetnének az NVB-tagok, a sajtó és a nemzetközi megfigyelők.

Egy zsák szavazat

További bizalmi problémákat okozhat az is, hogy a levélben szavazásnak lényegében három módja van: a választási levélcsomagot a külhoni polgárok feladhatják postán, bevihetik a külképviseletre, vagy áthozhatják bármelyik magyarországi választási irodába. Ez a gyakorlatban bevezeti az előzetes szavazást (a konzulátuson már 15 nappal a választás előtt le lehet adni a borítékot), de semmi nem írja elő, hogy ezt személyesen kell megtenni. Előfordulhat tehát, hogy valakik – például a pártok aktivistái – akár több száz vagy több ezer szavazattal érkeznek meg valahová.

"Nagyon nem jó, ha valaki zsákszámra viszi a szavazatokat, ez nagyon komoly legitimációs problémát okozna" – mondta Halász, aki szerint egyrészt jogalkotással, másrészt a polgárok tájékoztatásával lehetne ennek elejét venni. Ez egyrészt azért is fontos lenne, mert világszerte egyre gyakoribb, hogy a választási csata után jogi csata kezdődik, a vesztes megkérdőjelezi az eredményt. Ennek Magyarországon súlyos következményei is lehetnek – mondta Bodnár Eszter –, hiszen végső esetben meg kellene ismételni a levélben szavazást. Ez, májusi szavazást feltételezve azt jelentené, hogy leghamarabb augusztusban alakulhatna meg az új parlament.

Répássy Róbert államtitkár – aki a konferencia utolsó szakaszában Lamperth Mónika szocialista képviselővel vitázott – azt mondta: neki is vannak aggodalmai, hogyan fog működni a levélben szavazás, de egyszerűen nem lehet másképp megoldani a határon túliak voksolását. Az például létező kockázat, hogy valaki átadja a szavazási csomagot és a személyes adatait másnak, aki helyette szavaz, de az államtitkár szerint ez a választópolgárok felelőssége.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Újabb hadgyakorlatot tartott az iráni Forradalmi Gárda

Újabb hadgyakorlatot tartott az iráni Forradalmi Gárda

Ez történt: Bankkártyával lopó csalókat leplezett le a Jófogás

Ez történt: Bankkártyával lopó csalókat leplezett le a Jófogás

Visszatér az amerikai kormányzatba Victoria Nuland, aki többször támadta élesen az Orbán-kormányt

Visszatér az amerikai kormányzatba Victoria Nuland, aki többször támadta élesen az Orbán-kormányt