Egymás után érkeznek a biztató jelek, adatok a magyar gazdaságból, és Európa maga is kénytelen elismerni, hogy Magyarország jó úton jár – jelentette ki Orbán Viktor pénteken az Európai Unió állam- és kormányfőinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón. A miniszterelnök úgy fogalmazott, ritkán adatik meg az ember számára, hogy egy olyan ország vezetőjeként vegyen részt az uniós csúcson, amely látványos sikereket ér el.

"Azt hiszem, nincs másik ország most, amely elmondhatná, hogy csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatás, emelkedik a nyugdíjak reálértéke, nő a reálbér, és közben csökken a rezsi. Magyarország egy ilyen ország" – szögezte le a kormányfő, aki szerint ez igazolja, hogy Magyarországnak érdemes volt az unióban megszokottól eltérő gazdaságpolitikát alkalmaznia. Említést tett arról, hogy Magyarország ellen megszűnt a túlzottdeficit-eljárás, és az Európa Tanács parlamenti közgyűlése is elvetette a monitoring eljárás megindítására irányuló kezdeményezést.

"Ezekben a döntésekben benne van az, hogy az ország jobban teljesít, hogy a saját lábán áll, biztos a pénzügyi háttere és ígéretesek a gazdasági kilátásai" – tette hozzá Orbán Viktor.

A bizottság által a tagállamok számára megfogalmazott, úgynevezett országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: minden tanácsnak örül, még a rosszabbul teljesítőktől is, mert úgy látja, hogy ebben az esetben arról van szó, hogy "a sikertelen európai válságkezelés gazdái adnak tanácsokat Magyarország számára".

Orbán nem tett le az egymillió új munkahelyről

Orbán Viktor az ajánlások közül egyetért azokkal, hogy fontos az államadósság csökkentése, és célzott programok indítása a munkanélküliség csökkentésére. Kijelentette: továbbra is érvényes az a cél, hogy 2020-ig egymillió munkahely jöjjön létre Magyarországon.

Határozottan visszautasította viszont az energiaárak szabályozásának megszüntetésére, a rezsicsökkentés leállítására és visszacsinálására vonatkozó ajánlást, és közölte: októberben újabb 10 százalékkal csökken az áram és a földgáz ára. Emellett a miniszterelnök elutasította a bankok terheinek csökkentését is. "Ezek nem átmeneti terhek, hanem a méltányos közteherviselési rendszer tartós elemei" – hangsúlyozta.

A kormányfő kijelentette: a csúcstalálkozón világossá tették, hogy az adórendszert minden ország magánügyének tekinti, ebben az uniós intézményeknek nincs semmilyen hatáskörük. "Ezért olyan, az adórendszerre vonatkozó ajánlásokat, amelyek ellentétesek a mi gazdaságpolitikánkkal és gazdaságfilozófiánkkal, nem tudunk elfogadni" – fogalmazott.

A közmunkaprogramot az ajánlás Orbán szerint "bírálja is, meg nem is", ő maga viszont "jó gyógymódnak" nevezte mind a fiatalok, mind az idősebbek munkanélküliségének esetében.

Magyarország nincs egyedül

A csúcs résztvevői által elfogadott úgynevezett végkövetkeztetések szerint a tagállamok "általános támogatásukat" adják az ajánlásokhoz, amelyeket jogi értelemben a szakminiszterek tanácsa fogad el. Orbán Viktor elmondta: nem csak Magyarország nem fogad el egyes ajánlásokat.

"Európa miniszterelnökei számára az a lehetőség, hogy a saját nemzeti parlamentjük által elfogadott döntést az Európai Bizottság az országspecifikus ajánlásokra hivatkozva megváltoztassa, az elképzelhetetlen" – szögezte le Orbán Viktor.

A csúcs egyik pénteki témája mindemellett a bővítés volt. Ebben a témában Magyarország a visegrádi országokkal együtt Szerbia mielőbbi uniós csatlakozása mellett állt ki – közölte a kormányfő.

Ugyancsak a V4-ek közös kezdeményezése volt, hogy az árvízkárok enyhítésére és árvízvédelmi beruházásokra a különféle uniós alapokból lehessen forrásokat átcsoportosítani. Orbán Viktor elmondta, a szombati kormányülésen már az erre vonatkozó előterjesztésről szeretne tárgyalni, és azt szeretné, hogy az ezzel kapcsolatos magyar javaslat el is jusson hétfőn Brüsszelbe, az Európai Bizottsághoz.

A Tavares-jelentés keddre tervezett európai parlamenti (EP) vitájáról Orbán Viktor azt mondta, azért döntött úgy, hogy felszólal, mert az EP házbizottsága kimondta: csak a miniszterelnök kaphat szót Magyarország részéről. "Ott leszek, és megvédem Magyarországot" – szögezte le.

A kormányfő arra is utalt, hogy a bizottság által a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatban kifogásolt három kérdés közül a harmadikban is körvonalazódni látszik a megállapodás, "a bizottság olyan javaslatot tett, ami nekünk is elfogadható". A miniszterelnök szerint a korlátozást a reklámköltségek mérséklése vezérelte, mert azok rendre megdobták a pártok költségeit.

"Ezt mi úgy akartuk elérni, hogy ne lehessen a kereskedelmi televíziókban hirdetni, a bizottság azt javasolta, hogy lehessen, csak mondjuk ki, hogy ingyen és arányosan. Nekünk az ugyanaz" – ismertette a kormányfő.

A devizahitel-nyújtás módja miatt indított kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó kérdésre a kormányfő azt válaszolta, kért ennek megoldására vonatkozó előterjesztést a nemzetgazdasági minisztertől, amelyet a szombati kormányülésen szeretne megvitatni.

Reagált a miniszterelnök arra is, hogy az azeri Shah Deniz II. földgázmezőt kitermelő konzorcium a Magyarországon is áthaladó Nabucco Westtel szemben a Magyarországot elkerülő transzadriai gázvezetéket választotta. A miniszterelnök szerint ez volt a magyar energiastratégia legkétségesebb pontja, mert Magyarországnak nem volt befolyása a döntésre.

Orbán Viktor a magyar energiastratégia kulcselemének a Szlovákiával közösen megépítendő vezetéket és a Romániával meglévő kapcsolat kétirányúvá alakítását nevezte, illetve azt, hogy milyen megállapodást sikerül kialakítani Horvátországgal arról, létesüljön-e az Adriai-tenger partján cseppfolyós földgáz (LNG) fogadására képes terminál, és ha igen, mikor és hol.