Több mint 30 ezer közmunkás irtja több százmillióból a parlagfüvet évente. A hanyag földhasználókra tavaly 103 millió forintnyi büntetést vetettek ki, a belügy idén három kaszálást rendelt el, mégis egyre több az allergiás. Lenne alternatív megoldás, de ez a közmunka visszaesésével járna, amit a kormány nem vállal fel.
Július elsejétől komoly bírságra számíthat, aki nem írtja ki területén a parlagfüvet. Egy 2008-as törvény ugyanis kimondja, hogy a földhasználók kötelesek „az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.”
Aki a törvény előírásainak nem tesz eleget, az 15 ezertől 5 millió forintig terjedő bírságot kaphat. És a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal már májusban figyelmeztetett: az idei sok csapadék, a magas belvíz miatt egyes területeken kipusztult a növényzet, a száradás után gyomosodás várható, így a szántóföldeken már hamarabb jelentek meg a gyomnövény csíranövényei, és idén erősebb is lehet a pollenszennyezettség.
Százmilliós kiadások egy gyom miatt
Ám a büntetés sem jelent tökéletes megoldást a legfőbb allergén növény terjedése ellen. Az elmúlt évben 100 millió forintnál nagyobb büntetést szabtak ki a fertőzött földek tulajdonosaira, ennek ellenére a Vidékfejlesztési Minisztériumtól kapott adatok alapján 66 közepesen, illetve erősen szennyezett kistérség volt tavaly az országban, ahol közmunkaprogrammal igyekeztek irtani a növényt.
A földhivatalok 2012-ben az ellenőrzött 4,1 millió hektárnyi mezőgazdasági területen 4550 hektár nagyságú parlagfűvel fertőzött foltot derítettek fel. Ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken viszonylag sűrűn nőtt az emberek millióinak komoly egészségügyi gondokat okozó, Amerikából behurcolt növény.
A hatóságoknak tavaly több mint kétezer esetben kellett úgynevezett növényvédelmi bírságot kivetniük, melynek összértéke 103,8 millió forint volt. A közvélekedéssel ellentétben nemcsak a parlagon hagyott földeken, az üres telkeken burjánzik a parlagfű, hanem a bevetett táblákban is. A hatóságok tapasztalatai szerint a legnagyobb felületen a napraforgó- és kukoricatáblákon okoz gondot a növény, elsősorban olyankor, amikor nem elég hatékony a gyomirtás.
Ha fertőzöttnek találják a területet, felszólítják a földhasználóját, hogy irtsa ki a parlagfüvet, amennyiben nem történik meg, akkor úgynevezett közérdekű védekezés, magyarán, kényszerkaszálás következik, azaz a hatóság kiírtatja közmunkásokkal vagy egy erre szakosodott vállalkozóval a gyomnövényt. Az utóbbi esetben a tulajdonos rosszabbul jár, hiszen nemcsak a bírságot, de a védekezés, kiszállás költségeit is meg kell fizetnie. Tavaly a VM szerint a bírság mellett, 1813 esetben - a védekezés költségeire - összesen 18 millió forint munkadíj megfizetéséről rendelkeztek az igazgatóságok.
A legnagyobb büntetésre az üresen hagyott telkek, földek használói számíthatnak: ha a növény beteríti a terület felét, akkor a maximális bírságot lehet kivetni. Viszont, ha a kiszállás költségeit is beszámolják, akkor 5 millió felé is mehet a bírság.
Vágd a növényt, ne siránkozz!
Az előző évek tapasztalata alapján várhatóan idén augusztus 20-26. között számíthatnak a legnagyobb dózisra az allergiások: ezekben a napokban tetőzik a parlagfű pollenkoncentráció, ezért szükséges a megelőzést a javasolt időpontokban elvégezni.
Egy tavaly készült, a kormányhoz is eljutatott tanulmány szerint kevesebb pénzből is kihozható lenne az éves irtás, ám így kevesebb közmunkást kellene befogni, amit a kabinet nem vállal fel. A parlagfű irtása ugyanis a második Orbán-kormány által támogatott közmunkaprogramok kiemelt eleme, melynek keretében érdemi munkát lehet adni a közmunkásoknak. A pollenkoncentráció tetőzését szem előtt tartva a közmunkaprogramokért felelős Belügyminisztérium három időpontot ütemezett be a kaszálásra: május 13-17-ét, június 24-28-át, valamint július 22-26-át.
Tavaly a parlagfű-mentesítési feladatokba bevont közfoglalkoztatottak száma 32 ezer fő volt. A felhasznált pénzügyi keret pedig 318 millió, amiből 3744 hektárnyi területet tisztítottak meg. Idén már július utolsó hetében több közmunkás irtotta a parlagfüvet, mint 2012-ben: a VM szerint az első ütemben 33 ezer embert és 5501 hektárt vontak be.
| Kasza helyett |
A parlagfű az első világháború idején már megjelent hazánkban az Osztrák-Magyar Monarchia kikötőiből fertőzött gabonaszállítmányokkal. Robbanásszerű terjedése a második világháború végén, 1945 után indult. Az Ambrosia nemzetség mintegy 40 faja közül hazánkban az ürömlevelű parlagfű fordul elő. A növény átlagosan 120-140 centiméter magas, dúsan elágazó, erőteljes növekedésű, a nyárutói egyévesek csoportjába tartozik. Hazai vizsgálatok alapján egy fészekvirágzatban átlagosan 17 porzós virág található, egyenként 7000 db pollennel, azaz egyetlen fészekvirágzatból 119 ezer pollen szóródhat ki. A növény rendkívüli alkalmazkodó képességgel rendelkezik, szinte mindenhol előfordul. A Kárpát-medence ökológiai viszonyai különösen kedvezőek a terjedésére, könnyen elnyomja a vele társulásban élő más növényfajokat és jó szárazságtűrő. A magvak sokáig megőrzik életképességüket, mélyebb talajban még 39 év után is találhatunk életképes magokat. Hazánkban nincs számottevő természetes ellensége. 2012-ben azonban megjelent Mezőtúron, a parlagfű-fogyasztó bagolylepke. Ez a bagolylepke faj Észak-Amerikában őshonos és neki köszönhető, hogy ott a parlagfű nem okoz gondot. Ukrán szakemberek, az 1967-es években, a parlagfű biológiai megfékezésére betelepítették, a Fekete tenger keleti partvidékére. Ott ugyan megtelepedett, de nem hozott látványos sikert a parlagfű visszaszorításában. |
Olcsóbban is kihozható
Egy tavaly megjelent tanulmány szerint viszont ennél olcsóbban, jóval kevesebb munkával hatékonyabban lehetne fellépni a parlagfű terjedése ellen.
A módszert ismerő Kerékgyártó István, tiszaújvárosi Városgazda Kft. ügyvezető igazgatója szerint a leghatékonyabb megoldás tarlóhántás vagy vegyszeres védekezés, amivel a gazdálkodók elkerülhetnék a bírságot és a gyommagvak szétszóródását. Csakhogy erre nincs mindig lehetőség, ezért máig a legelterjedtebb védekezési módszer a kaszálás, ami nem jelenti a növény teljes kipusztítását. A kaszálást követően az alsó levelek rügyeiből a növény több szárat növeszt, így gyakran nagyobb egyedek fejlődhetnek ki a korábbinál.
A Kerékgyártó által idézett tavalyi tanulmány szerint – melynek állításait több szakember is osztja – a törvényben meghatározott júniusi, túl korai kaszálás miatt még kétszer, augusztus és szeptember hónapokban is be kell avatkozni. A parlagfű hímvirágzásának kezdete július vége, augusztus eleje, a pollenszórás pedig augusztus közepén, végén kezdődik.
Kerékgyártó a hvg.hu-nak azt mondta, érdemes lenne megfontolni a június 30-i kötelező kaszálási időpont július 31-re történő módosítását. Így a második kaszálást szeptember közepe előtt lehetne elvégezni, harmadikra pedig nem lenne szükség. Ezekben az időszakokban „kicsi a növények regenerálódási képessége, ezért a szeptember elején elvégzett második kaszálás kielégítő porzós virágzatot és a termős virágszám csökkenését eredményezi”.
A szakmai dokumentumot állítása szerint megkapta a Vidékfejlesztési Minisztérium is, de a tárca nem támogatja az elképzelést. A hvg.hu-nak küldött válaszlevél szerint „Ha a földhasználó július végén mentesíti a területét a parlagfűtől, augusztus közepére már összefüggő gyomtenger alakul ki és a parlagfű virágbimbója is kialakul”, így nem támogatják a kutatásokkal alátámasztott tanulmányban megfogalmazott javaslatot. Más kérdés, hogy ezáltal romlanának a foglalkoztatási adatok, mert kevesebb közmunkást kellene bevonni a munkába.
Üröm az örömben |
Az allergén növények közül az elsőszámú közellenség a parlagfű. Ez az egyedüli gyomnövény, aminek a jelenlétét hatóságok ellenőrzik, miközben tucatszám találhatók egyéb allergiás pollentermelő növények is. Fák közül a mogyoró, éger, nyár, gyertyán, fűz, platán, nyír, tölgy, zöldjuhar, valamint az importált díszfenyők és citrusok váltanak ki allergiás tüneteket. A virágok csoportjába tartozó rózsa, ciklámen, írisz, dália, krizantém és tátika szintén pollentermelő, akárcsak a 240 hazai fűfajta amelyek arra érzékeny embereknél csalánkiütést okoznak. A gyomnövényeknél a parlagfű után az üröm áll a második helyen a tüneteket kiváltók listáján. |
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni, továbbra is hatósági eszközökkel próbálja alacsonyabban tartani az árakat. De sikerült?
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Dr. Kincse Csongor arról beszélt, hogy nem kapott egyértelmű választ, amikor a munkába állásról érdeklődött.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
Majorosi Marianna Orbán Viktor videója alatt írta meg a véleményét.
Utolérte az Audit is a német autóipar válsága.
A gyanúsított és az áldozat együtt indult Nagykanizsáról Ausztriába.
