Orbán ukrán összeomlásra készül: mire jó egy operatív törzs?
Az ukrán belpolitikai válság eszkalálódására is felkészül a magyar kormány, minden más szomszédos tagállamot beelőzve. Lesz tehát ún. operatív törzs, melynek feladata lehet a határvédelem megerősítésére, menekültek elhelyezésére vonatkozó feladatok elrendelése és összehangolása. Igaz, az általunk megkérdezettek szerint egyelőre nem kell az ukrán politikai válság eszkalálódásáról tartani, így Orbán rendelkezése az operatív törzs felállítására inkább tűnik látványintézkedésnek és kommunikációs fogásnak, mint az események kikényszerítette válaszlépésnek.
"Készítse fel az országot arra a helyzetre, hogyha Ukrajnában a dolgok nem a kedvező kibontakozás irányába mutatnak" – erre kérte fel Orbán Viktor Pintér Sándort a Visegrádi 4-ek legutóbbi csúcstalálkozója után. Pintér Sándornak így egy operatív törzset kell felállítania, hogy a legszükségesebb intézkedéseket gyorsan, összehangoltan lehessen megtenni.
Operatív törzs eddig főleg természeti veszélyhelyzet idején jött létre. Legutóbb például múlt pénteken jelentette be az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), hogy a télies időjárással összefüggésben egy országos operatív törzs állt munkába. Ennek az átmeneti jelleggel működő testületnek a dolga a különféle szervezetek – a katasztrófavédelem, mentők, rendőrség, honvédelem – munkájának összehangolása.
A tavalyi – a szervezetek felkészületlensége miatt nagy botrány kiváltott hókáosz idején a belügyminiszter szerint szintén működött egy ilyen operatív törzs. De működik koordinációval foglalkozó hasonló szerv is, amely a nemzeti ünnepek előkészítésével foglalkozik, és még 2007-ben hozták létre, hogy kivédjék a 2006. augusztus 20-hoz hasonló tragédiákat, amikor egy vihar miatt többen meghaltak.
Egy, az ügyre rálátó kormányzati forrásunk szerint a miniszterelnök által szerdán bejelentett "Ukrajna" operatív törzsnek szintén a különféle állami, kormányzati szervek összehangolása lesz a feladata baj esetén. Mint a forrás elmondta, a kabinet egyelőre nem kapott olyan jelzéseket a külügytől, hogy menekültáradatra kellene számítani, de mint fogalmazott: nem lehet megjósolni, milyen fordulat következik be Ukrajnában, így jobb felkészülten várni a fejleményeket.
Bajnai is megtapasztalta már
"Akkor van szükség egy külön válságstáb felállítására, nevezzük operatív törzsnek, ha egy helyzet kezelését az apparátus rendes működésében nem tudja megfelelően kezelni. Ez mind a kormányzati, mind a minisztériumi szintű válságstábokra igaz" – mondta a hvg.hu megkeresésére Balázs Péter volt diplomata, egyetemi tanár. A Bajnai-kormány külügyminisztere saját praxisából idézett egy esetet, amikor Sólyom László révkomáromi látogatását uniós jogszabályokra hivatkozva Szlovákia 2009 augusztus 21-én megtiltotta, és ennek nyomán a külügyi tárcánál válságstáb alakult a diplomáciai válaszlépés megtételére és a helyzet kezelésére.
"Távol áll tőlem, hogy az ukrán helyzet komolyságát megkérdőjelezzem. Jól látható, hogy Ukrajnában a kormány nem ura a helyzetnek, politikai eszközökkel eddig nem volt képes megoldást találni a válságra, a demonstrációs hullám nem szűnik. (Mint megírtuk, Viktor Janukovics elnök váratlanul betegszabadságra utazott, a hvg.hu-nak nyilatkozó Deák András külpolitikai szakértő szerint egyáltalán nem kizárt, hogy nem magától – a szerk.) Ennek ellenére nem tartunk ott, hogy polgárháborús helyzetről kelljen beszélnünk. Ott meg pláne nem, hogy ukránok tömegével kerekednének fel, és hagynák el az országot”. Ezért a volt külügyminiszter nem lát olyan körülményt, ami miatt az operatív törzs összehívására szükség volna.
Balázs Péter szerint, ha eszkalálódna is a helyzet, a magyar és a szlovák határ nagyon távol esik Kijevtől. Egy esetleges menekültáradat sokkal korábban indulna Lengyelország felé, melynek Ukrajnával eleve sokkal szorosabb kapcsolatai vannak. „Ha a lengyelek létrehoznak egy ilyen operatív törzset, akkor lehet, hogy nekünk is el kellene gondolkoznunk” – mondta Balázs, aki szerint ez így túlreagálásnak, illetve kormányzati kommunikációs fogásnak tűnik. A volt külügyminiszter szerint nem lehet párhuzamot vonni a '90-es évek délszláv válságával, amikor komoly migrációs hullám indult meg. "A helyzetből az sem következik, hogy elakadnának az európai gázszállítások, amire persze folyamatosan figyelni kell" – mondta.
„Kárpátalján most nyugalom van” – mondta a hvg.hu-nak Kovács Miklós. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint az ungvári események sem hasonlíthatók össze a több halálos áldozatot követelő kijevi fejleményekkel. Ungváron is megjelentek ugyan a barikádok, de összecsapások nem voltak, a tüntetők a Janukovicshoz hű kormányzó lemondását követelték.
Nem megnyugtató
Kovács szerint ennek ellenére nem megnyugtató a helyzet. A kárpátaljai magyarság politikai szinten megosztott, a másik kisebbségi szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség ugyanis közelebb áll a Janukovics fémjelezte irányzathoz. A szervezet elnöke, Gajdos István a Janukovics-féle Régiók Párta listájáról került a parlamentbe (pedig korábban a narancsos erők frakciójában ült), s számos, a tüntetők által támadott, demokráciaellenesnek tartott törvénycsomagot megszavazott. A Gajdossal hosszú évek óta vetélkedő – a 2012-es választásokon a parlamentbe be nem kerülő – KMKSZ elnöke szerint nem tenne jót a kárpátaljai magyarságnak, ha az államfő ellen vonuló ukrán nacionalisták Janukovics-pártinak, vagy Nyugat-ellenesnek állítanák be a magyar kisebbséget. Ám Kovács szerint egyelőre ez a veszély sem fenyeget, mert a nacionalista erő célkeresztjében egyelőre más áll.
Esetleges problémák esetén a kárpátaljai magyarok átjutása Magyarországra a schengeni határ miatt nehezebb. Igaz, ebből a régióból vették fel – arányaiban – a legtöbben a kettős állampolgárságot, sokaknak – különösen a határmenti üzletelés megkönnyítése érdekében – pedig van kishatárátkelő vízumuk. Bár sokan úgy értelmezik az ukrán törvényeket, hogy azok tiltják a kettős állampolgárságot – az alkotmány tartalmazza az egységes állampolgárság fogalmát – a büntető törvénykönyv nem tiltja, nem bünteti, ha valaki az ukrán mellé a magyart is felveszi. Ennek ellenére Kovács a hvg.hu-nak azt mondta, sokaknak – főleg az idősebbeknek – még ukrán útlevelük sincs, így még vízumot sem kérhetnek.
Miért nem a nemzetbiztonság?
Ha a határrendészetet akarja megerősíteni a kormány, vagy itt készül rendkívüli helyzetre, indokolt, hogy a Belügyminisztérium vezetése alatt állították fel az operatív törzsöt. Ugyanakkor, mivel egy másik állam területén zajló válságról van szó, az ukrán folyamatoknak erős nemzetbiztonsági vonatkozásai is vannak. Ennek ellenére – mint a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista tagja, Harangozó Tamás elmondta – a testület tagjai semmilyen tájékoztatást nem kaptak eddig. Kedden ugyanakkor összeül a testület, és a napirend szerint Lázár János, az Információs Hivatalt is felügyelő államtitkár tart beszámolót, így minden bizonnyal szóba kerül majd az ukrán helyzet, természetesen zárt ülésen.
Hogy mi történne, ha mégis menekültek indulnának Magyarországra? Egy darabig nem okozna gondot az elhelyezésük. Az uniós tagországokba érkező menedékkérők ellátása kizárólag az adott állam feladata. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság budapesti irodájának az álláspontja az, hogy Magyarországon a jogi intézményrendszer és az ellátó szervezetek is alkalmasak a menekültügyi probléma kezelésére, még ha időről időre éri is kritika a menekültügyi kérelmek elbírálásának lassúsága vagy az elutasítottak magas száma miatt.
Mint ahogy az megjelent, a menedékkérők száma tavaly a megelőző évi 2 ezer körüliről hirtelen felszökött 18 ezer fölé: egy ideig túlterheltek is voltak egyes fogadóállomások (pl. Debrecen vagy Bicske), de mára mind a táborok, mind pedig a jogi apparátus kapacitásai alatt működik. Így néhány ezres menekültáradatot az infrastruktúra információnk szerint minden további nélkül kezelni tudna. Valójában azonban ekkora Ukrajnából érkező menekültáradattal aligha kell számolni, nemhogy tízezres nagyságrendben.
A hosszú távú ukrán kilátások mindenesetre nem biztatóak a szakértő szerint. „Ha hosszabb időtartamra előretekintünk, akkor az ukrán gazdaság, a társadalom állapotát látva, a külső körülményeket figyelembe véve, nem vagyok optimista Ukrajna jövőjét illetően, rövid távon azonban mégsem várok összeomlást, teljes dezintegrálódást, vagy polgárháborút” – mondta a hvg.hu-nak Deák András. A Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint Ukrajna gazdasági csődje, a most történtek miatti külső befektetői bizalom teljes megszűnése, az ország megosztottsága, valamint az indokolja a rossz hosszabb távú kilátásokat, hogy – a tűzoltáson túl – az Európai Uniónak és Oroszországnak láthatóan nem egyeznek a stratégiai víziói az ország számára. Vagyis az ország tartós mélyrepülés elé néz, hosszú évekre.
Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az összeomlás, az ország esetleges szétesése sem érdeke egyik nagyhatalmi szereplőnek sem. Emiatt Deák András szerint a jelek arra mutatnak: a külső szereplők megijedtek, valamilyen színfalak mögötti kiegyezés történhetett Brüsszel és Moszkva között Ennek jele lehet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök deklarálta: egy esetleges hatalomváltás után sem tagadná meg a 15 milliárd eurós kölcsön folyósítását, és nem emelné a gáz árát sem.
Túszok lesznek?
Deák András szerint „nagyon úgy tűnik, hogy a válságban immár vége Janukovics elnök politikai karrierjének. Egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy Janukovicsot ’küldték’, nem magától ment betegszabadságra. Mára a jelek szerint nemcsak a nemzetközi szereplők (mind az Európai Unió, mind Moszkva) támogatását veszítette el, hanem saját pártja (tágabb értelemben vett hátországa), illetve a belső feszültségektől, az esetleges összeomlástól vagy polgárháborútól megrettent, korábban őt támogató oligarchák is mind kihátráltak mögüle.” Így nem elképzelhetetlen az sem, hogy esetleg előrehozzák a 2015 januári elnökválasztást. Ugyanakkor Deák András szerint az ellenzék sem tűnik kormányképesnek, a két legfontosabb vezetőnek, Arszenyij Jacenjuknak és Vitalij Klicskónak is hiányoznak a tapasztalatai, és nem sokat tudni az elképzeléseikről. Ráadásul, ha egy a jelenlegi hatalom és az ellenzék közötti politikai kompromisszum jegyében szabadlábra helyezik Julija Timosenko volt kormányfőt, „szinte biztos, hogy ő is beszáll a politikai játszmába, ami még zavarosabbá teszi a képet”.
A felvetésre, mely szerint elképzelhető-e, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség valamilyen formában a politikai helyzet túszává válik, esetleg a szélsőjobb térnyerésével támadások érhetik őket, Deák András azt mondta, rövid távon ilyenre nem számít. Bár a szélsőséges nacionalista Szvoboda, illetve a helyi nacionalista erők népszerűsége növekvőben van, s pár nyugati megyében már meghatározó a szerepük, egyelőre sem Kijevben, sem Kárpátalján nem tűnik úgy, hogy vezető szerepet kaphatnak egy hatalomváltás után.
Magyarországon – mint korábban már megírtuk – egyébként „csendes nagykoalíció” alakult ki a Fidesz és az MSZP között abban, hogy az ukrán destabilizálódást mindenképpen el kellene kerülni, sőt, a kárpátaljai magyarság érdeke az, hogy az ellenzék jelentős erejét adó nacionalisták távol maradjanak a hatalomtól. Viktor Janukovics elnöksége idején jelentős eredményeket sikerült elérni a magyar kisebbség helyzetének javításában, miközben a Szvoboda párt folyamatosan támadja a kárpátaljai magyarokat. Egy általános politikai válság, és az ezzel járó térségi bizonytalanság ugyanígy nem érdeke Magyarországnak. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy egy váltás esetén is ugyanígy a kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekvés lehet a magyar diplomácia célja, így nagyon karakteresen egyik résztvevő fél mellett sem állhat ki.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
