Tévedett a Guardian a KIM szerint a fotózás hazai szabályairól

Nem változik a sajtófotó készítésének szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben (Ptk.), csak "a megszilárdult bírói gyakorlat került bele az új kódexbe" - ismételte meg a a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), amely szerint tévesek a változtatásról a sajtóban megjelent állítások.

  • hvg.hu hvg.hu
Tévedett a Guardian a KIM szerint a fotózás hazai szabályairól

Az újonnan hatályba lépett Ptk. csak pontosítja a képmáshoz való jogok megsértésének korábbi Ptk. szerinti megfogalmazását - írta közleményében a KIM.

A tárca idézte a korábbi szabályozást, amely szerint "a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés".  A bármiféle visszaélés fordulatot a KIM szerint a bírói gyakorlat régóta úgy értelmezi, hogy abba a képmás, hangfelvétel engedély nélküli elkészítése is beletartozik, és nem csak az engedély nélküli nyilvánosságra hozatal. 

Az új Ptk. vonatkozó rendelkezései ezt a bírói gyakorlatot hivatottak törvényi szinten rögzíteni - tette hozzá a minisztérium. "Az új kódex személyiségi jogokra vonatkozó részének szerzője Székely László, az alapvető jogok jelenlegi biztosa volt. A korábbi miniszteri biztos korábban már több olyan szakmai fórumon is képviseltette magát, ahol a szakma képviselői lehetőséget kaptak véleményük kifejtésére és megvitatására" - írták a tárcánál.
 
A KIM szerint a képmás, hangfelvétel elkészítése akkor jogszerű, ha az érintett hozzájárult, ám ez a hozzájárulás "nincs alakisághoz kötve az új Ptk. szerint, történhet ráutaló magatartással is". Az új Ptk. kodifikálja azt a bírói gyakorlatot is, mely szerint nem csupán nyilvános közéleti szereplés, hanem tömegfelvétel készítése és nyilvánosságra hozatala, felhasználása is olyan magatartás, amelynek jogszerűsége nem feltételezi az érintettek hozzájárulását.

A tömeg fogalmát az új Ptk. nem definiálja, a bírói gyakorlat szerint tömegfelvételnek számít, ha az ábrázolás módja nem egyéni, az egyes résztvevők nem elkülönülten jelennek meg a felvételen, hanem tömegként. Nyilvános eseményről szóló vagy nyilvános helyen készült tudósítás kapcsán azonban a bírói gyakorlat értelmében sincs lehetőség arra, hogy a felvétel a tömegből külön is kiemelve, egyéniesítve mutasson be egy-egy résztvevőt a hozzájárulása nélkül.
 
A fentiek alapján a KIM szerint kijelenthető, hogy téves az az állítás, amely szerint „...ha valaki belesétál a képünkbe, miközben fotózunk, akkor lényegében mi sértünk vele törvényt”, ugyanis az akaratlan, vétlen magatartást a polgári jog nem szankcionálja.

A magyar Ptk. rendelkezéséről - többek között - a brit Guardian írt a napokban. A szerző, Daniel Nolan arra hívta fel az ide látogató turisták figyelmét, hogy szombattól Magyarországon bárkiről csak úgy készíthető fotó, ha arra előzetesen engedélyt ad, vagyis ha valaki belesétál a képünkbe, miközben fotózunk, akkor lényegében mi sértünk vele törvényt.

Felidézte, hogy az igazságügyi tárca szerint a fotósnak kell meggyőződnie arról, hogy valaki, aki benne lenne a képben, nem próbál-e ebből kimaradni. A szerző is megemlítette azt a kormányzati érvet, hogy az új szabályozással csupán az eddigi bíri gyakorlatot rögzítették. A magyar fotográfusok azonban szerinte pontatlannak és akadályozónak tartják a törvényt, és szerintük Robert Capa és Joseph Pulitzer egykori hazája most nem tart lépést Európával.

A cikkben megszólal fotósunk, Stiller Ákos is, aki elmondja, hogy az új szabályozás más komplikációkat is hoz magával, nem világos például, hogy a riporterek lefotózhatnak-e egyáltalán ezentúl idegeneket, például egy üzlet kirakatán keresztül, vagy lehet előbb fotózni és utána kell engedélyt kérni? A Guardian teljes cikkét itt olvashatja.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.