Orbán Viktor múlt heti bajorországi látogatásán közös interjút adott Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel a német konzervatív lapnak, a Die Welt-nek. Az interjú a Welt Online-on jelent meg, de az volt beígérve, hogy a lap vasárnapi magazinja, a Welt am Sonntag (WaS) hozza. Az interjú azonban állítólag nem tetszett a külön stáb által készített magazin szerkesztőinek, így végül ők ezt nem kérték, csak a Welt Online-on jelent meg a beszélgetés november 8-án – írja a bajor regionális lap, az Oberbayerisches Volksblatt online kiadása „Bosszúság a láthatatlan interjú körül” című cikkében.
Az, hogy nyomtatásban végül nem jelent meg az interjú, pedig arról szólt a felkérés, „nem szép dolog”, de nagyon a politikusok nem tudnak mit tenni ellene, írja a szerző, Christian Deutschländer. A kiszerkesztésnek azonban komoly diplomáciai utóélete lett: a magyar kormány képviselői a német CSU-ból származó források szerint cenzúrát és diplomáciai következményeket emlegettek. A felháborodás elérte Edmund Stoibert, a CSU tiszteletbeli elnökét, volt tartományi miniszterelnököt, aki „nagyon érzékeny eszközhöz” nyúlt: az ügy miatt felhívta Mathias Döpfnert, a Die Weltet kiadó Axel Springer fejét, akit tájékoztatott „Orbán dühéről”.
Orbán Viktor és Horst Seehofer
AP / dapd, Lukas Barth
Stoiber a politikustól nem elfogadott, a CSU-tól egy 2012-es botrány miatt kifejezetten kínos telefonhívás tényét nem tagadja, erről tájékoztatta a CSU elnökségét is, írja a szerző. A szóvivő szerint azért döntött így, mert aggódott az ügy politikai dimenziója miatt, és mert Döpfner állítólag nála többször rákérdezett a magyarországi politikai fejleményekkel kapcsolatos véleményére. Stoiber pedig csak fel akarta hívni a figyelmet a reakcióra, de a szerkesztőségre hagyta a döntést, hogy mit kezd ezzel az információval – mindenesetre Döpfner állítólag megköszönte a tájékoztatást.
Seehofer köreiből úgy hírlik, hogy a CSU elnöke újságírók előtt beszélt arról, hogy találkozni akar a Die Welt szerkesztőivel, azt azonban Seehofer sajtósa cáfolta, hogy Stoibert közvetítőnek kérték volna fel.
Havasi Bertalan: etikátlanul járt el a német lap
Cikkünk megjelenését követően Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtósa azt közölte, hogy nem az interjúalanyok, hanem a német újság részéről érkezett megengedhetetlen nyomásgyakorlás, amikor a már mindkét fél által átnézett és jóváhagyott interjúszöveghez utólag tettek föl kérdéseket, és a Welt szerkesztősége a magyar nagykövetségen keresztül szóban felszólította Orbánt, hogy a három kérdésre külön, írásban, sürgősen válaszoljon, mert ha nem, akkor egyáltalán nem jelentetik meg a párhuzamos interjút. Havasi szerint a szerkesztőség részéről elhangzott, hogy Orbán az interjúban "túl jól szerepelt".
A pótlólagos kérdések ezek voltak: Miért üt meg Ön és a pártja antieurópai hangokat? Az Ön parlamenti elnöke az EU-ból való kilépéssel fenyegetőzik és az 1989 előtti Moszkvával hasonlítja össze Brüsszelt? Ön 25 évvel ezelőtt szabadságharcos volt. Miért törekszik ma egy tekintélyelvű/autoritér demokráciára, amelyben nehéz dolguk van a kritikusoknak és az eltérő véleményeknek? Miért bocsátották el Magyarországon kellemetlen újságírók százait és hoztak létre egy hatalmas médiafelügyeletet?
A Miniszterelnökség arra az álláspontra helyezkedett, írja Havasi, hogy ez az eljárás egy olyan jellegű és mértékű nyomásgyakorlás, ami diplomáciailag, sajtóetikailag elfogadhatatlan, tehát teljesíthetetlen, és az utólagos megváltoztatáshoz egyik politikus sem járult hozzá. "Kizárólag emiatt a megalázó, szakmaiatlan, etikátlan szerkesztőségi magatartás miatt történtek egyeztetések november 7-én és 8-án a bajor partnerekkel és az érintett sajtószervezetekkel, melynek eredményeként legalább online felületen megjelenhetett a közös magyar-bajor miniszterelnöki interjú" - áll Havasi közleményében.
Az interjúnak Orbán nagy jelentőséget tulajdonított
Mint ahogy arról a hvg.hu is beszámolt, a Welt-interjúban Orbán Seehoferrel Európáról, demokráciáról, euróról, Putyinról és Ukrajnáról beszélgetett. Az interjúban nem jöttek fel azok a kérdések, melyek miatt Orbánt Németországban kritizálni szokták. Mint ahogy a hvg.hu beszámolt róla, a Die Welt-interjú egyfajta fordulatnak is felfogható, miután erős jelzéseket kapott Orbán a számára iránytűnek számító Németországtól is, hogy a különutas diplomáciája elhibázott.
Az interjúban Orbán egyebek mellett elmondta, „az oroszok egy pufferzónát akarnak kialakítani köztük és a NATO között, és ennek érdekében még a nemzetközi jogot is hajlandóak megsérteni.”, aminek a megsértését „nem fogadhatjuk el”, és hogy „érdekünkben áll egy stabil és független Ukrajna.” Mindez mindenképpen újszerű volt a korábbi, Oroszország elleni szankciókat kritizáló megnyilatkozásáhaz képest. Arról nem is beszélve, hogy gyakorlatilag hitet Európa, az Európai Uniós közös értékei mellett.
Forrásaink szerint a Fideszben és a kormányban nagy jelentőséget tulajdonítottak ennek az interjúnak, annál is bosszantóbb lehet a számukra, hogy végül ez a malőr a publikálással közbejött. Bár erre Magyarországon senki nem figyelt fel, a Kisalfold.hu-n november 9-én az interjú lapszemléje is azzal a mondattal indított, hogy a „lap Welt am Sonntag című vasárnapi kiadásában is megjelenő interjú bevezetőjében kiemelték, hogy a kormányfők nézetei között "meglepő" azonosságok vannak, és véleményük csak az euró ügyében tér el jelentősen.” Márpedig aznap a WaS nem közölt Orbán-Seehofer-interjút.
