szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem most került először nehéz helyzetbe Orbán Viktor a Fideszen belül. Lényegében a párt megalapítása óta folyamatosan harcolnia kellett az elsőbbsége védelmében. Csakhogy a korábbi viták során pont azok védték meg, akikkel most szembekerült: Simicska Lajos és Kövér László. Felidézzük a Fidesz 1988 és 2014 közötti belső háborúit, melyeket ravasz manőverezéssel Orbán kivétel nélkül meg tudott nyerni. Igaz, mára nem maradt olyan szövetségese, akinek nyugodtan hátat fordíthatna.

„A családon belüli vitákat családon belül is kell tartani” – fejezte ki nemtetszését a Fidesz parlamenti frakcióvezetője az MTI-nek adott múlt hétfői interjújában, amiért a párt vezetői az utóbbi hetekben a nyilvánosság előtt vitatkoztak a hivatalos irányról, a vezető politikusaik meggazdagodásáról, az „urizáló” életformájukról. Rogán Antal azt mondta, belső nézeteltérések mindig voltak a Fideszben is, de ezeknek „megvoltak, és ma is megvannak a fórumai”, „örülnék neki, ha ezeket használná mindenki”.

Bár a viták rendezése, a miniszterelnök meghatározta irányvonal megerősítése érdekében az év elejére rendkívüli frakcióülést hívtak össze Mezőkövesdre, kormánypárti és fideszes források szerint az áprilisi választások után a Fideszen belül kialakult feszültségeket nehéz lesz feloldani. Nem várható ugyanis, hogy döntéseket hozó szűk kör – ahogy Lázár János fogalmazott a Figyelőnek: „az első vonalban harcolók” –, a kormányfő, Lázár János, Rogán Antal, Habony Árpád meghátrálna azokkal szemben, akik (így Kövér László, Pokorni Zoltán, Gulyás Gergely, Németh Zsolt) ha finoman is, de hónapok óta kritizálják a harmadik Orbán-kormány keményvonalas irányát.

Arról, hogy a Fideszen belül milyen konfliktusok alakultak ki az országgyűlési választások után, a hvg.hu a nyáron cikksorozatban számolt be. Ám ezek a viták sokáig „házon belül” folytak, a szereplők nagyon jó ideig csakis név nélkül beszéltek a feszültségekről. Végül a Miniszterelnökséget vezető miniszter tárta a nyilvánosság elé ezeket, amikor a Figyelőnek adott év végi interjújában nekirontott az idősebb generációnak, elsősorban Pokorninak és Kövérnek – ők aztán óvatosan fogalmazva visszaüzentek Lázárnak.

Kard ki, kard!

Ilyen jellegű vitára hosszú évek óta nem volt példa a Fideszben. Utoljára éles bírálatot a párt hivatalos irányvonaláról, a vezetőkről az 1990-es évek elején fogalmazott meg a belső ellenzék. Akkor egy közel 2 éves csörte után a kisebbségben maradt csoport – Fodor Gábor és köre – elhagyta a Fideszt. Érdekes, hogy Fodornak akkor főleg Kövérrel voltak pengeváltásai, aki hevesen védte az Orbán által kijelölt irányvonalat.

A Fidesz születésnapja - kevesen maradtak
©

Eredetileg Fodor és Orbán nagyon jó barátok voltak, másfél évig egy szobában laktak abban a szakkollégiumban, melyből a Fidesz 1988-ban kinőtt. A rendszerváltást követően viszont személyes vetélkedés alakult ki köztük, 1990 áprilisában már mindketten pályáztak a frakcióvezetői tisztségre, végül Orbán kétszer több szavazatott kapott. 1991-ben a Sopronban tartott frakcióülésen nyílt vita is kibontakozott a két tábor között.

Bár az első parlamenti ciklus frakcióvezetője gyakran és élesen bírálta az Antall József vezette kormányt, másképp gondolkodott a Fidesz ellenzéki szerepéről, mint Fodor, aki sokkal szorosabb együttműködést szeretett volna az SZDSZ-szel. Míg Orbán egy idő után az MDF és az SZDSZ közé pozicionálta a Fideszt – még azt sem zárta ki, hogy idővel kormányra lépjen a jobboldallal –, Fodor kilépése után csatlakozott a szabaddemokratákhoz, a párt színeiben lett képviselő, majd oktatási miniszter a Horn Gyula vezette kormányban. Az SZDSZ későbbi elnöke utóbb – a 2002-es választási kampányban megjelent interjúkötetben, a Csak a narancs volt című könyvben – úgy emlékezett, Orbán jobbra tolta a pártot, ő viszont meg akarta tartani a liberális irányvonalat. Debreczeni József, Orbán későbbi tanácsadója viszont 2002-es könyvében arra jutott, szó sem volt még akkor teljes irányváltásról, csak „középre húzódásról”. Fodor kilépésében szerepet játszott, hogy a tisztújításon indult egy fontos tisztségért, a választmányi elnöki posztért, de alulmaradt az Orbánhoz húzó Szájer Józseffel szemben. A Fodor-kör több tagja is átült ezután az SZDSZ-be, amelyik 1994-ben összefogott 1990 előtti ellenségével, az MSZP-vel.

Ki vezeti a Fideszt?

Ezt a vitát megelőzte egy másik, viszonylag kisebb port kavart belső vita. A párt 1988-as megalakítása után ugyanis sokáig arra törekedtek, hogy minél szélesebb alapokon álljon a Fideszen belüli demokrácia. Ezért 1993-ig nem is volt elnöke a pártnak, hanem egy testület, a választmány irányította a szervezetet. Sokáig teljeséggel természetes volt, hogy a párthoz kapcsolódó, a Fidesz által fenntartott sajtótermékekben vitázzanak a tagok az irányvonalról.

Orbán 1989-ben, a háta mögött Fodor - csődbe ment barátság
©

1988 októberében az első alkalommal összehívott kongresszuson például a szervezet minden tagja – körülbelül 500 fő – alanyi jogon jelen lehetett, szavazhatott, ami időnként elég nagy káoszt okozott. Ennek ellenére Orbán Viktor 1989 őszén a HVG-nek adott interjújában még azt mondta, a Fidesz „belátható időn belül nem lesz párt”, nem akarnak hierarchiát. Ám végül 1992-1993 között lezajlott a párt bizonyos mértékű központosítása, az alapszabály átírása, Orbán pártelnökké választása. Ám ez a centralizáció össze sem hasonlítható azzal, ami a 2002-es elvesztett választás után bekövetkezett, a vezetés ekkor még csak arra törekedett, hogy a szervezet hatékony legyen, és ne hulljon szét.

Viszont a 22 fős parlamenti frakció megalakulása után főleg annak tagjai, és a választmány játszotta a főszerepet, így a politikai döntéshozatal megmaradt annak a körnek a kezében, akik még a szakkollégiumban együtt indultak. Orbán Viktornak Fodor távozása után igazán komoly kihívója párton belül nem akadt: az 1994-es választási vereség után ugyan Wachsler Tamás elindult az elnöki posztért, de Orbán úgy szerzett mégis kétharmadot a kongresszuson, hogy a küldöttek élesen bírálták a pártvezetést. (Wachslernek később „megbocsátottak”: 1998-ban honvédelmi államtitkár lett, a második Orbán-kormány idején pedig ő irányította a Kossuth tér felújítását.)

„Orbán szidalmazása divattá vált”

Fodor Gábor 1993-as kilépése után a pártban igyekeztek „családon belül” tartani a vitákat, nagyon ritkán fordult elő, hogy a párt vezetői a sajtón keresztül üzengessenek egymásnak. A Fideszben lényegében 1993-tól kezdve „bűnnek” számít a kibeszélés, 1990 és 1993 között pedig pont Kövér László volt az, aki elítélte Fodort, amiért a sajtón keresztül vívta csatáit Orbánnal.

Viszont a 2006-os vereség után a Fideszben és a párt értelmiségi hátországában sokan úgy látták, Orbán vonzereje csökkent, megosztó személyiség, képtelen lesz valaha is választás nyerni. Kósa Lajos debreceni polgármester a 168 Órának adott interjúban azt fejtegette: szét kell választani a pártban a "táltosi" és a "törzsfőnöki" funkciót – igaz, az Orbánt az elnöki székben megerősítő májusi kongresszuson már a főnöke mellett érvelt. A párthoz húzó Magyar Nemzetben rengeteg, a választási vereséget boncolgató cikk jelent meg. Schmidt Mária – Orbán egykori tanácsadója, a Terror Háza igazgatója – szalonjában is élénk vita folyt, ami a „Határőr úti beszélgetések” (itt székel a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány) néven került be a jobboldali krónikákba.

Orbán Viktor a 2006-os kampányban
©

Az Orbán-kör hamar visszavágott. A Magyar Nemzetben előbb egy álneves cikk jelent meg azt állítva, hogy Pokorni Zoltán néhány milliárdos támogatásával budai birodalmat épít, és pártütésre készül. A máig ismeretlen szerző azt is megjegyezte: „a választások után jó néhány jobboldali értelmiségi körben Orbán Viktor szidalmazása divattá vált”. Most is Kövér tett rendet: felszólalt a Határőr úti vitán leszögezve, minden további vita a Fideszt gyengíti. Orbán állítólag szűk körben akkor többször utalt arra: kikezdhetik pozícióját, de a „kasszakulcs” nála maradt, és a párt a kampány után komoly tartozásokat halmozott fel. A pártelnök tehát sokat köszönhetett a gazdasági hátországot évtizedek óta építő barátjának, Simicska Lajosnak is, akivel a 2014-es választások után már összeveszett.

„Soha nem fogja szó nélkül hagyni, hogy a háta mögött szervezkedjenek”

Schmidt decemberben még tett egy keményebb ellenvetést, amikor a Népszabadságban a Gyurcsány mellett kiálló írókat bírálva kijelentette: nem kell félni, „Jones gazda” már nem tér vissza. Pár héten belül viszont ő is megkapta a magáét: a Magyar Nemzet 2007 januárjában közölt egy álnéven (Horváth Zsolt) írt cikket, ami azzal gyanúsította meg a múzeumigazgatót, hogy milliárdos üzletemberekkel új párt alapítására készül, melynek Áder János lehet e vezetője. Áder ezt követően visszavonult az élvonalból és 2009-ben Brüsszelbe távozott, európai parlamenti képviselő lett.

Az egykori kancelláriaminiszter, Stumpf István körül még megmaradt egy kisebb csapat – ide tartozott 2009-ig Giró-Szász András is –, amely azt hangsúlyozta, hogy Orbán stratégiája, az „egy a tábor, egy a zászló” helytelen. Szerintük a Fidesznek is szüksége van egy kisebb pártra – amilyen az MSZP mellett az SZDSZ volt 2006-ban –, hogy növelni tudják a jobboldali szavazók táborát. 2008-ban az UD-féle „kémbotrány” kirobbanásakor az MDF-ből többen úgy látták, ez a kör próbálta megszerezni a párt irányítását és átállítani a Fórumot, ám ez végül nem jött össze, Dávid Ibolya maradt az elnök. (Arról, hogy Giró-Szásznak hogyan bocsátottak meg végül a Fideszben, itt olvashat.)

Nyíltan a pártból senki nem kezdte ki Orbánt, a zártkörű tanácskozásokról is csak később számolt be a sajtó névtelen forrásokra alapozva. A Magyar Narancs 2009-ben számolt be a „Határőr úti beszélgetésekről”, az Origó 2010-ben pedig kétrészes cikksorozatban írt a 2006-os párton belüli vitákról. A hírportál szerint Orbán tudott a 2006-os és 2007-es, Pokornit, Ádert, Schmidtet támadó álneves cikkekről, és úgy vélekedett: „soha nem fogja szó nélkül hagyni, hogy a háta mögött szervezkedjenek”. Ahogy arról az Index beszámolt: Orbán most is tudott előre arról, hogy Lázár mit készül mondani Pokorniról és Kövérről a Figyelőben.

Orbán 2006 után felgyűrte az ingujját
©

Azt még kritikusai is elismerik, hogy Orbán harci kedve akkor hág a tetőfokára, amikor úgy tűnik, veszíthet, véglegesen földre küldik. Ez történt a 2002-es vereség után is. Mivel 2000-ben a Fideszben úgy ítélték meg, hogy szét kell választani a miniszterelnöki és a pártelnöki posztot, a választási vereség évében nem ő, hanem Pokorni Zoltán, majd lemondása után Áder János vezette a pártot. A volt kormányfő időközben nekilátott a párton kívüli „polgári körök” szervezésének, melyek erős bázist biztosítottak neki. Erre támaszkodva érte el az alapszabály újabb módosítását, a további központosítást és a polgári körök integrálását a pártba, ami a régi elit – különösen Áder – gyengüléséhez vezetett. Orbán a 2003-as kongresszuson tért vissza a párt élére, azóta elmozdíthatatlan. 2003-ban szinte minden lényeges jogkör felkerült az országos elnökséghez, Orbán a tőle függő választókerületi és regionális elnökökön keresztül a pártszervezet ura.

Most is a 2003-as módszert követi. Török Gábor a hvg.hu-nak adott interjújában így elemezte a helyzetet: „a párt vezetése átalakult a korábbi időszakhoz képest, tünedezik az az erő, ami a korábbi generációt még a szakkollégiumi évek óta – akár baráti alapon – összetartotta”. Orbán az ifjabb nemzedékre – Lázár, Rogán, Szijjártó, Habony – támaszkodik a Fidesz „veteránjaival” szemben. Ugyanakkor Török úgy vélte, „addig nem lesz lázadás a Fideszben, amíg a vezetői úgy gondolják, ’hogy Orbán a pártból kilépve, másik pártot szervezve meg tudná verni őket’. Ha viszont ez a hit elillan, akkor az ifjútörökök egy percig sem fognak hezitálni.”

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

Kövér odaszúrt egyet Lázár Jánosnak

Kövér László a HírTV-ben a Pokorni-Lázár vitáról azt mondta, örül annak, hogy az elmúlt 4 év feszültsége így vezetődött le Lázárban és nem máshogy. Mint mondta, Lázár mondatait ő is elmondhatta volna a fiatal nemzedéknek címezve, de Pokorni olyan véleményt mondott ki, ami igenis létezik.

hvg.hu Itthon

Lázár mindennek elmondta az urizálást emlegető Pokornit

A Miniszterelnökség vezetője zokon vette Pokorni Zoltán "urizálós" szavait, szerinte rossz úton jár az, aki "az egyéni népszerűsége érdekében szembefordul a saját pártjával, szövetségeseivel". A Figyelőnek adott interjújában Lázár beszélt arról is, hogy a Fidesz érdeke, hogy mihamarabb tisztázódjon Habony Árpád kormányzati szerepe és helyzete.

MTI Gazdaság

Rogán: külső erők fenyegetik a kormányt, országvédelmi terv kell

Országvédelmi akcióterv, országfejlesztési koncepció és egységes családtámogatási terv megalkotására készül jövő évi évadnyitó ülésén a Fidesz–KDNP-frakció – mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az MTI-nek adott interjújában. A politikus arról is beszélt, az Egyesült Államok "nyomásgyakorlása" mögött az EU és Amerika közötti szabadkereskedelmi egyezmény ügye állhat. Kifogásolta egyúttal, hogy a sajtóban zajlanak a Fidesz belső vitái.

hvg.hu Itthon

Pokorni a Lázár-beszólásról: "nem tekintem személyes ügynek"

Miután Lázár János "lepolitikaiveteránozta" a korábban urizálást emlegető Pokorni Zoltánt, utóbbi visszalőtt és kijelentette: természetesnek tartja, hogy Lázár a Fideszen belüli fiatalabb generáció vezetőjeként bátran vállalja a konfliktusokat, de a politikai családon belüli egyensúly megőrzése fontos dolog.

Új találmány a mesterséges vér, bármilyen vércsoportú ember kaphatja

Új találmány a mesterséges vér, bármilyen vércsoportú ember kaphatja

Saját örömlányai tartották ki a tatabányai férfit

Saját örömlányai tartották ki a tatabányai férfit

Karácsony Gergely: Két levelet írok meg a beiktatásom napján

Karácsony Gergely: Két levelet írok meg a beiktatásom napján

Egyesülhet az eMag és az Edigital

Egyesülhet az eMag és az Edigital

Gyermekpornó miatt felfüggesztett börtönre ítéltek egy férfit Tatabányán

Gyermekpornó miatt felfüggesztett börtönre ítéltek egy férfit Tatabányán

Négyes karambol miatt lezárták a teljes 33-as főútat

Négyes karambol miatt lezárták a teljes 33-as főútat