Miközben a kormány minden csövön a Visegrádi együttműködés sikerét és szorosságát dicséri, taglalja, a V4-eken belüli feszültségekről közölt cikket a Politico. Lázár János tegnap a Kormányinfón azt ecsetelte, hogy az unión belüli közös piachoz képest is közösebb V4-es piacot terveznek a kelet-európai államok létrehozni, és dicsérte a V4-et. Orbán Viktor pedig a csütörtök este felvett pénteki reggeli rádióinterjújában azt mondta, az államok közösen akarják előterjeszteni javaslataikat: hogy az EU-nak legyen közös hadsereg, és hogy a migráció legyen tagállami jogkörbe utalva (ezzel azt is elismerve, hogy most nem abban van, ami érdekes például a kötelező kvótát illető EU elleni perünk tekintetében).

A Politico ehhez képest Visegrád illuzórikus egysége címmel ír cikket a V4-ek belső feszültségéről. A négyek igazából két csoportra bomlanak: a két hangos tag, Magyarország és Lengyelország ostorozza az EU-t, támadja a szintén néppárti Merkel elképzeléseit (Orbán Viktor a Parlamentben is kioktatta az MSZP-s Tóth Bertalant arról, hogy ők harcban állnak európai párttársukkal, a német kancellárral), míg Szlovákia és Csehország sokkal inkább közelednek Merkelhez. A lengyel-magyar nagy barátság Orbán lengyel Év embere díjában is testet öltött, a lap egyenesen a Tátra bromance (szoros, nem szexuális jellegű barátság férfiak között) kifejezést használja Jaroslav Kaczinsky és Orbán viszonyának jellemzésére. A csehek és szlovákok viszont sokkal kevésbé hajlanak arra, hogy csatlakozzanak a két másik tag hőbörgéséhez, kevésbé dúl a mit hogy mikor magyarázzunk el Brüsszelnek hajlandóság.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Előbbieknek ugyanis sokkal inkább húsba vágó, hogy normális politikai és gazdasági viszonyuk legyen Németországgal, és sokkal inkább tartanak attól, hogy az EU a partvonalra tolja az egész térséget a Brexitre adott reakció következményeképp. A lap Ivan korcok szlovák EU-ügyi államtitkárt idézi, aki szerint mélyebb reflexió szükséges a Brexit hatásainak és okainak feltárásához, Bohus Sobotka cseh miniszterelnök pedig félelmét fejezte ki amiatt, hogy lövészárkok alakultak ki Nyugat és Kelet között az unióban. A négyek közti egyedüli eurozónatag Szlovákia, amely amúgy is jobban ki van téve a Brexit hatásainak, mivel leginkább épül gazdasága az autó-összeszerelésre, óvatosabb, és migránsügyben is visszafogottabb, amit nem Robert Fico pálfordulása magyaráz, hanem az a tény, hogy Szlovákia most az unió soros elnöke. Korcok úgy fogalmaz: a migrációra távolabbi perspektívába helyezve kell tekinteni.

A Politico szerint a migráció, kötelező kvóta és megújuló energiaforrások témáján kívül nincs sok minden más, amiben egyetértenének a V4-es tagok. Lengyelország szigorú és még szigorúbbá teendő politikája abortuszügyben sehol máshol nem követendő példa. A megengedő cseh hozzáállás a könnyű drogok tekintetében nem is állhatna távolabb a lengyel felfogástól. A melegjogok sem ugyanúgy érvényesülnek a térség országaiban, hogy finoman fejezzük ki magunk. És akkor nem is említettük a lengyelek durva oroszellenes gyanakvását vs. Orbán szoros kapcsolatai Putyinnal és az orosz szankciók eltörlése.

"A V4-en belüli különbségek legalább olyan evidensek, mint a vélt árkok a nyugati és keleti tagállamok között" zárja cikkét a Politico, majd idézi Korcok meglehetősen dodonai mondatát: "anélkül, hogy nevén neveznénk a dolgokat, nem hinném, hogy továbbra is együtt haladhatunk".