Pálmai Erika
Pálmai Erika

Kormánypárti szavazatokkal gyorsan és simán átment a parlamenten az új polgári perrendtartás, amely nagy változásokat hoz a jövőben a pereskedésben. A jogász szakma közben forrong.

Elfogadták ugyan, de még nincs vége – gondolhatják most azok, akik három éven át legjobb tudásuk szerint igyekeztek újraírni a polgári pereskedés alapjait meghatározó polgári perrendtartást (pp). A hvg.hu úgy tudja, Németh János, a polgári perrendtartás kodifikációs főbizottságának elnöke, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke személyes találkozón igyekszik meggyőzni Orbán Viktor kormányfőt arról, hogy rengeteg javítanivaló van még az új szabályozáson, amire az új törvény hatálybalépésig, azaz 2018. január elsejéig van még mód. Ez amúgy nem lenne példátlan, sokat változott az első elfogadása után például az új polgári törvénykönyv (Ptk.) is.

Németh János, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke 2003 júniusában.
©

Az igyekezet nem ok nélküli: a jogászok körében már nagyon várt új pp tervezete ugyanis úgy került a kormány és a parlament elé, hogy az annak előkészítésért létrehozott kodifikációs bizottság azt mondta arról:

„további vitára alkalmas, de kodifikációra alkalmatlan”.

A Trócsányi László igazságügyi miniszter által jegyzett javaslatra ugyanis egyik szakértő sem ismert rá azon 120 közül, aki Németh János vezetésével, s nem mellesleg a kormány felkérésére csaknem három évig dolgozott az új kódexen. Az érintettek csalódottan vehették tudomásul, hogy „a szakértői anyagot nemhogy nem vették át, de talán még el sem olvasták" – hangzott el a Közjegyzői Kollokvium legutóbbi ülésén, ahol neves szakértők szedték ízekre a kormány javaslatát a perjogi szabályozásra. Kritikusai szerint az ugyanis annyira használhatatlanra, olykor nevetségesre sikerült, hogy abszurd esetekben emberek tömegeit fogja megfosztani a jogaitól. A miniszter által benyújtott javaslat szakmaiságáról amúgy sokat elárul, hogy a zárószavazás előtt négy nappal a törvényalkotási bizottságtól egy 129 oldalas módosító javaslat érkezett hozzá.

Mindezt úgy, hogy Wopera Zsuzsa miniszteri biztos a Jogászvilágnak írt cikkében azzal büszkélkedik, hogy jól mutatja a törvényjavaslat megfelelő előkészítését és a széles körű szakmai és közigazgatási egyeztetését, hogy az ahhoz benyújtott módosító javaslatok száma elenyésző. Amikor a miniszteri biztos és Trócsányi László miniszter által kedden, a csomag megszavazása után tartott sajtótájékoztatón felvetettük, hogy mintha ellentmondás lenne a széles körű egyeztetés, valamint a között, hogy Németh János – ahogyan a HVG megírta – nemrég egy konferencián szó szerint megtagadta a törvénycsomagot, Wopera Zsuzsa azzal érvelt, hogy

amit a jogalkotási folyamatban figyelembe tudtak venni, azt maximálisan figyelembe vették.

Az új kódex elfogadásnak szükségessége amúgy nem vitás: a jelenleg hatályos pp-t még 1950-ben fogadták el, s azóta alapjaiban változott meg a világ. A polgári perrendtartás ráadásul a törvények egyik legfontosabbika: ez alapján évente csaknem 250 ezer per és több mint egymillió nem peres eljárás indul. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) olvasatában a törvényjavaslat a hatályos polgári perrendtartáshoz képest számos, a jogérvényesítést elősegítő rendelkezést tartalmaz. Ilyennek mondják például, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró felet formanyomtatványok fogják segíteni, amelyeket szóban is előadhat a bírósági panasznapon.

Wopera Zsuzsa miniszteri biztos az új polgári perrendtartás koncepciójáról rendezett konferencián a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában 2015 februárjában.
©

A törvényjavaslat valamennyi jogkereső polgár számára tervezhetőbb, kiszámíthatóbb perrendi szabályokat vezet be, ami éppen a felek jogvédelmét erősíti – hangsúlyozta Wopera Zsuzsa miniszteri biztos a HVG-nek írt levelében. Az új polgári perrendtartás koncentráltabbá teszi az eljárást, így akár már egyetlen tárgyaláson is eldőlhet a jogvita. A gyorsaság az egész javaslatban visszaköszön, nem véletlenül, az új jogszabály egyik kiemelt célja ugyanis a jogviták észszerű időn belüli lezárása.

A cél – az eljárások felgyorsítása – mindenesetre nemes, ennek érdekében számos újítást terveznek. Az eljárások gyorsításának jegyében véget vetnének például a parttalan vitáknak: a jövőben az eljárás egy jelentős szakaszában írásban kell majd kommunikálni a bírósággal, amely úgynevezett „osztott perszerkezet” alapján jár majd el, ami az igazságügyi tárca indoklása szerint tervezhetőbb, kiszámíthatóbb permenetet tesz lehetővé. E szerint két szakaszuk lesz az eljárásoknak: egy előkészítő, úgynevezett perfelvételi rész, és az érdemi tárgyalás. Az előbbin kell a feleknek a nyilatkozataikat megtenniük, s ott kell előadniuk a bizonyítékokat is, kizárólag írásban. Az iratok sora az írásbeli ellenkérelemmel kezdődik (amire érkezhet válaszirat, arra viszonválasz és így tovább). Ha az írásos anyagok alapján a bírónak már világos, hogy ki és mi alapján mit kér, lezárja a perfelvételi szakaszt, s akár nyomban meg is kezdődhet az érdemi tárgyalás, ahol azonban már új nyilatkozatot vagy bizonyítást már nem lehet kérni, csakis kivételes esetben.

Az IM ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, „általános gyakorlati tapasztalat az is, hogy vannak olyan típusú ügyek, ahol haszontalan a szóbeli előkészítés, sőt a felek kérik kifejezetten, hogy írásban nyilatkozhassanak. A törvényjavaslatban ugyanakkor már a perfelvételi szakban is fontos szerepet kap a szóbeliség, melynek terepe a perfelvételi tárgyalás”. Más kérdés, hogy ilyet nem feltétlenül kell tartani.

2018. január 1-jétől ahhoz is hozzá kell majd szokni, hogy minden pereskedőnek – annak is, aki perel, és annak is, akit bepereltek – kutya kötelessége lesz a per befejezését minden erejével elősegíteni. Ez még talán érthető is, az viszont már a szakértők szerint is nonszensz, hogy a törvényjavaslat a peres fél saját érdekével ellentétes cselekedetet vár el azzal, hogy bevezeti a „feltárási kötelezettséget”.

Nehezen hihető például az, hogy az ellenfél felszólítására egy adós ki fogja adni a birtokában lévő átvételi elismervényt, ha amúgy még a kölcsön tényét is tagadja.

Szabó Imre, a törvényjavaslatot előkészítő kodifikációs szerkesztőbizottság elnöke a keddi sajtóeseményen elmondta, ez annyit jelent, hogy a peres fél aktívan nem hazudhat, ha tényt állít, annak igaznak kell lenni, de ha valamit elhallgatott, azért nem fogják megkövezni. Az IM véleménye szerint a javaslatban alapelvként megfogalmazott eljárástámogatási kötelezettség megjelenik a legtöbb – a magyar perrendtartás számára is ­– mintaadónak tekintendő külföldi perrendtartásban.

Trócsányi László igazságügyi miniszter egyik sajtótájékoztatóján 2015 novemberében.
©

A kormány úgy számol, hogy – bár szükség esetén lehet majd halasztani – a perek többsége lezárul majd az első érdemi tárgyaláson. Mindettől abszurd módon felgyorsulhatnak a perek, és

gyakorlatilag megszűnik a tárgyalások nyilvánossága is.

Ha ugyanis a lényeges tényeket írásban közlik egymással a felek, s ez olyan jól sikerül, hogy a bíróság nyomban döntést is tud hozni, releváns információ nem lesz hallható az amúgy fő szabályként nyilvános tárgyalásokon. Márpedig az iratokhoz a perben nem érdekelt felek, így az újságírók sem juthatnak hozzá.

Az írásbeliség azzal a veszéllyel is járhat, hogy nem lesz lehetőség a félreértések tisztázására sem, ezek pedig könnyen meglepő ítéletekhez vezethetnek. A felek között pedig vitás elemek maradhatnak kitárgyalatlanul, amelyek szükségképpen további jogviták forrásává válhatnak. Az ilyen eljárás gyors lehet ugyan, de a jogvédelem biztosításában hatékony nem – érveltek gyakorló jogászok a közjegyzői konferencián. Az IM-ben ettől sem tartanak, mondván, „ha a jogvita keretei megfelelően tisztázottak, és a felek megtették bizonyítási indítványaikat ez alapján, akkor kerül sor a perfelvétel lezárására és a bizonyítási szak megkezdésére”.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Rossi: Ha nem győzünk vasárnap, nem érdemeljük meg az Eb-szereplést

Rossi: Ha nem győzünk vasárnap, nem érdemeljük meg az Eb-szereplést

Mindenhol rendben megkezdődött a szavazás

Mindenhol rendben megkezdődött a szavazás

372 autót motoztak végig a rendőrök egy péntek éjjeli nagy razzián

372 autót motoztak végig a rendőrök egy péntek éjjeli nagy razzián

Egy terítő zavarta meg a szavazást Hevesvezekényben

Egy terítő zavarta meg a szavazást Hevesvezekényben

Aligha kezdheti meg működését az új Európai Bizottság november elsején

Aligha kezdheti meg működését az új Európai Bizottság november elsején

Rájöttek, hogyan vágja tönkre az embert a váltott műszakos munka

Rájöttek, hogyan vágja tönkre az embert a váltott műszakos munka