szerző:
Gáti Júlia

Uniós tízmilliárdok folytak el népegészségügyinek mondott célokra, ám ebből egyetlen fillér sem jutott a magas vérnyomás felismerésére, felmérésére vagy elemzésére. És akkor csodálkozunk, ha évi kilencezer lábat amputálnak idehaza, kétszer annyit, mint a 80-as években? A szakemberhiány miatt ráadásul százával szűnhetnek meg az alapellátást, közte a hipertóniagondozást végző helyek.

Szinte népélelmezési cikknek számítanak a magas vérnyomás elleni pirulák Magyarországon. Fogyasztótáboruk kis híján hárommillió embert számlál, akik csaknem 29 milliárd forint egészségbiztosítási támogatást felhasználva váltják ki napi betevő hipertónia-gyógyszerüket. Látszólag ellentmondás, hogy minél jobb a lakosság egészségi állapota, annál többek vérnyomása szorul szabályozásra. Szinte törvényszerű azonban, hogy a kor előrehaladtával az erek veszítenek rugalmasságukból, a szűkülő keresztmetszeten pedig nagyobb nyomással áramlik át a vér. A 75 éven felüliek több mint 80 százaléka hipertóniás.

Tíz éve szervez szűréseket, gyűjti regiszterbe az adatokat a Magyar Hypertonia Társaság; mondhatni, hobbiból térképezi fel az országos helyzetet. Csakhogy a felmérései nem számítanak reprezentatív mintavételnek, mivel azoknak a kockázati tényezőit vizsgálja meg, akik önként élnek a felkínált lehetőséggel. (Tavaly például 27 ezren vettek részt a társaság szervezte szűréseken.) Ráadásul a magas vérnyomással kiszűrtek sorsának követésére egyáltalán nincs módja a társaságnak, a taj-szám szerinti nyilvántartáshoz ugyanis törvényi felhatalmazásra volna szükség – panaszolta egy múlt heti sajtóbeszélgetésen Kiss István professzor, a társaság elnöke.

A fővárosi Hipertónia Centrumban. Messze a cél
©

Egy néhány ezres reprezentatív mintavétel, a kérdezőbiztosok megfizetése, az adatok feldolgozása már önmagában is megfizethetetlen költséget jelentene a szakmai szervezet büdzséjéhez képest. Pedig az elmúlt öt évben az uniós csapból dőlt a népegészségügyi célú pénz: az egészségnevelésre, a „szemléletformáló életmódprogramokra”, a szűrésre és az ezekhez kapcsolódó kommunikációs célokra 36 milliárd forint támogatás talált gazdára, csaknem kétezer önkormányzat, vállalkozás, egyesület, alapítvány között szétszórva. Például az adóhatóság – még az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal – sportegyesülete 8,5 millió forintot nyert el a hivatalnokok egészséges életét támogató, egyéves programjára.

Egy vizsgálat margójára

A magyar egészségügy egyik legsúlyosabb katasztrófája történt 2013 augusztusában a Borsod Megyei Kórház koraszülöttosztályán: összesen 11 csecsemő vesztette életét. Az ügyet októberben egy hivatalos közlemény zárta le, mely szerint a halálesetek hátterében az alacsony születési súly, a gyermekek alapbetegsége és az e csecsemőknél kialakult bakteriális fertőzés állt. Az eset lassan elfelejtődött, ám a napokban az atlatszo.hu kiperelte a humántárcától, és közzétette az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat teljes vizsgálati jelentését. Az ÁNTSZ dolgozata azonban csalódást kelt, mert nem a tények rögzítését, részletes elemzését tartalmazza, csak egy összegző értékelést. Ebben csupán félmondatok utalnak nagyon fontos tényekre, problémákra is. Például nem rögzíti a jelentés, hogy az adott koraszülött-ellátó egységben milyen volt, milyen lehetett a napi csúcshőmérséklet, volt-e olyan napszak, amikor direkt napsugárzás érhette az inkubátorokat. Az ellátást végző személyzet létszámáról, összetételéről semmit nem tudunk meg a jelentésből, csak az áll benne, hogy a kórház humánerőforrás-gondokkal küzdött, amit a nyári szabadságolások feltehetően tovább súlyosbíthattak. Teljes létszámú személyzet talán gyorsabban és hatékonyabban kezdhette volna meg a szükséges intézkedések végrehajtását.

©

Arra viszont utalt a jelentés, hogy az osztály nem kapott közvetlen és haladéktalan jelzést a bakteriológiai vizsgálatokra küldött minták eredményeiről. Ennek hiányában adódik a következtetés, hogy átmenetileg vagy akár hosszabb ideig is alkalmatlan kezelést adhattak a koraszülötteknek. Homályban maradt, hogy ez a helyzet mennyi ideig állt fenn, milyen következményekkel járt, és mi lett volna a laborvizsgálati eredmények elvárható átfutási ideje. Az ÁNTSZ nem foglalt állást, hogy helyes döntés volt-e a tomboló augusztusi kánikulában a legrosszabb állapotú koraszülötteket ápoló kórteremben programozott fertőtlenítést végeztetni, amiért a csecsemőket másik helyiségbe költöztették. Az inkubátorok egy része 30 fokos, a többi 35 fokos külső hőmérsékletig volt alkalmazható a gyártó engedélye szerint. Felmerül a kérdés, hogy az elhunyt csecsemők közül hányan voltak a 30 fok külső hőmérsékletre hitelesített inkubátorban, de erre vonatkozó adat nem szerepel a jelentésben. Arra sincs utalás, hogy a végső okként rögzített Klebsiella pneumoniae fertőzést hány koraszülöttnél ismerték fel még az életében, és hánynál igazolódott csak utólag, mint ahogy az esetleges boncolások eredményéről sem szerepel semmilyen adat.

A tanulság tehát az, hogy a fő felelősök maguk a koraszülöttek, akik felkészületlenül érkeztek napjaink veszélyes világára, és mindezt tetézve valamilyen rafinált módon megosztották egymással – külön-külön inkubátorban fekve – a kórterembe befurakodott halálos kórokozót.

Ha nem állnák is ki a reprezentativitás tudományos próbáját a Hypertonia Társaság adatai, azért jól jelzik a drámai helyzetet. A felnőtt lakosság legalább 42 százaléka hipertóniás, ami 3,5 millió beteget jelent. Tetézi a bajt, hogy a harmaduknak tudomása sincs a betegségéről. A kezeletlen magas vérnyomás ugyanis az évek múltával végzetes lehet, vagy súlyos rokkantságot okozó következményekkel járhat. Ilyen például az infarktus, a stroke, a végtagok érszűkület miatti amputálása, a veseelégtelenség. A leggyakoribb társult betegség a – kiváltó okaiban és következményeiben is csaknem azonos – diabétesz, amely a szűrésen részt vett, magas vérnyomással diagnosztizált páciensek 30 százalékánál volt tetten érhető. Magyarországon a legtöbb beteg – évente 90 ezer – agyi érelzáródás diagnózisával kerül kórházba, egyszersmind a maga 12 milliárd forintjával ez a második legnagyobb tétel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási listáján. Évente körülbelül 9 ezer lábat amputálnak, csaknem kétszer annyit, mint a 1980-as években. Mindent összevetve Magyarországon (lakosságarányosan) háromszor annyian halnak meg szív- és érrendszeri betegségben, mint Franciaországban, és a hazai adat több mint a duplája a 15 régi uniós tag átlagának.

A bajok gyökere a dohányzás, a súlyfelesleg, a stressz, a kevés mozgás és a magas vérzsírszint. Ráadásul a felismert betegségek kezelése, karbantartása is elégtelen. A Hypertonia Társaság felmérései szerint a háziorvosoknál regisztrált magas vérnyomásos betegek mindössze 45 százaléka „hozta” a szakmailag megkívánt célértéket, a 140/90 Hgmm alatti vérnyomást, holott a betegek közel 90 százaléka kombinált, vagyis többféle gyógyszerből álló terápiát kapott. A kudarc több mint nyilvánvaló: míg Magyarországon az elmúlt tíz évben lényegében nem sikerült érdemben javítani a célértékelérési arányon, ugyanezen idő alatt Angliában közel 20 százalékkal javult ez a mutató, a kezelt betegek 60–65 százaléka tartotta kordában a hipertóniáját.

©

A betegek együttműködési készsége az orvos által rendelt terápia gondos követésében és hosszú távú fenntartásában meglehetősen gyenge. „Még a fővárosban is jellemzően alacsony szintűek az emberi szervezet működésével kapcsolatos ismeretek. Időt, legalább 10–15 percet kell áldozni annak elmagyarázására, hogy milyen veszélyeket hordoz magában a kezeletlen magas vérnyomás, hogyan és miért kell betartani az orvos utasításait. Ha ezt megértik a betegeim, némi kitartással rendesen be lehet állítani a vérnyomásukat” – magyarázza a sikerhez vezető utat Ádám Ágnes, a zuglói Hipertónia Centrum főorvosa.

Nem mindenki bajlódik azonban a betegek felvilágosításával, győzködésével és terápiahűségük kontrollálásával. És persze ezen kívül is lehetnek okai annak, hogy megyénként jelentősen különböző eredményeket produkáltak az orvosok (lásd ábránkat). Míg Somogyban és Tolnában csupán a tudott betegek negyedének-harmadának a vérnyomását sikerül normalizálni, Békés megyében ez az arány a hatvan százalékot közelíti. Semmi jót nem ígér azonban az Országos Alapellátási Intézet legfrissebb felmérése, amely szerint minden letelepedési és praxisvásárlási támogatás ellenére is 69-cel nőtt a tartósan betöltetlen háziorvosi helyek száma az elmúlt két hónapban, és már eléri a 307-et. Szakember-utánpótlás híján egy-két éven belül százával szűnhetnek meg az alapellátást, és így a hipertóniagondozást is végző helyek.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
„Orbán egy géniusz” – könyvet írtak a magyar miniszterelnökről Bulgáriában

„Orbán egy géniusz” – könyvet írtak a magyar miniszterelnökről Bulgáriában

Szenvedélyesen lopkodta az autóemblémákat egy férfi Budapesten

Szenvedélyesen lopkodta az autóemblémákat egy férfi Budapesten

Egy bohócot vitt magával a kirúgására egy férfi

Egy bohócot vitt magával a kirúgására egy férfi

Elhunytak aláírásai szerepelnek a Munkáspárt és a Mi Hazánk ajánlóívein

Elhunytak aláírásai szerepelnek a Munkáspárt és a Mi Hazánk ajánlóívein

Újabb zöld rendszámos Mercedes: itt a plugin hibrid GLC 300e

Újabb zöld rendszámos Mercedes: itt a plugin hibrid GLC 300e

Szintet lépett a belvárosi ingyenes lap: a polgármester öccse szívesen kíséri át az időseket a zebrán

Szintet lépett a belvárosi ingyenes lap: a polgármester öccse szívesen kíséri át az időseket a zebrán