Áder János visszaemlékezéseinél nem lesz emberpróbálóbb olvasmány.

Megjárta New Jersey-t

MTI / Koszticsák Szilárd

Nemrég derült ki, hogy Barack Obama és felesége rekordnak számító, 60 millió dolláros (bő 17 milliárd forintos) előleget zsebelt be nyolcéves Fehér Ház-i történetük megírásáért. Ha valaki az alapján döntene Áder János könyvszerződéséről, hogy miként vont az államfő mérleget első ötéves ciklusáról újraválasztása előtt, akkor nem ad a visszaemlékezésekért 60 forintot sem. Áder a rendelkezésére álló 15 percben elveszett néhány, keveseket érintő ügy részleteiben. A magyar-szerb megbékélés például fontos dolog, de biztosan megéri a rendelkezésre álló időkeret ötödét? A magyar államfők általában nem beszélnek sokat, állami ünnepeken is átengedik a szót a kormányfőnek és a többi politikusnak. Ezek után Áder János arra használta fel 15 perc hírnevét, hogy egy New Jersey-ben tett látogatásról és egy debreceni orvosbravúrról beszéljen... Mesélésnek ugyanis a legkevésbé sem nevezhető az emlékek felidézése. Micsoda kihagyott ziccer!

A kormánypárt számára nincs verseny, legfeljebb a kommunikációs térben.

Zárt körben

Túry Gergely

Az elnöki beszéd nem csak végtelenül unalmas tartalma miatt keltett feltűnést. Áder János ugyanis elkerülte, hogy a legcsekélyebb mértékben is versenyezzen kihívójával, és megpróbálja igazáról meggyőzni a képviselőket. Nem, az elnökben semmilyen ambíciót nem váltott ki, hogy a parlamentben Majtényi és az ő felszólalásával a választók összehasonlítási lehetőséget kaptak. Áder úgy fogta fel a 15 perces beszédidőt, mint valami teljesítendő feladatot. Számára nem lehetőség volt a negyedórás időkeret, talán nézte is az órát, meddig kell még kihúznia. Ezzel ő is magáévá tette a kormánypártok új felfogását: csak a saját választók érdekesek, amíg ők elegen vannak a győzelemhez. Ez hétfőn igaz volt a kormánypárt 131 képviselőjére (az eseményeket itt olvashatja vissza). És így tekint Orbán a 2018-as választásokra is. Az ellenzéket tudomásul sem veszi, csak saját választói rétegének kommunikál. Viszont a mondanivalóhoz mindenkinek tartania kell magát. Az állami televíziót nézve a vélemények szabványosítása tökéletesen sikerült.

Ha az ellenzék összefog, képes 15 perc kellemetlenséget szerezni a kormánynak, de többet nem.

Majtényi megmutathatta az alternatívát

Túry Gergely

Nem az államfőválasztás lesz az az esemény, amely alapján eldöntheti az ellenzék, mi a jobb, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének bojkottálása, vagy az adott keretek tudomásul vétele, és az ebben való részvétel. Majtényi László jelölése megmutatta: lehet apró győzelmeket aratni a kormánypártok felett. A volt ombudsman a pulpitusról olvashatott be Orbán Viktornak és rendszerének, és ezt a kormányfőnek, a házelnöknek és az államfőnek tűrnie kellett. Sokak számára jelenthetett elégtételt az a 15 perc, amelyet Kövér László parlamenti szabályai engedélyeztek az ellenzéki jelöltnek. Olyan lehetett ez a fideszes képviselőknek, mint Sólyom László szigorú állásfoglalása az Őszöd utáni MSZP-nek. Csakhogy Sólyom államfőként mondhatta véleményét, Majtényi viszont csak jelöltként kapott lehetőséget 15 perc erejéig. Az ellenzék sikerélménye igen korlátolt volt, az esemény bojkottálása valószínűleg hozott volna ugyanennyi figyelmet. És hát a tapsot amúgy is olyan jelölt aratta le, akit egyik ellenzéki formáció sem mondhat magáénak.

Majtényi László ajánlja magát.

Majtényi csapatával a harc után

Túry Gergely

A volt ombudsman figyelemre méltó beszédet mondott: nem pusztán ellenzéki, de kimondottan rendszerkritikus volt. Elmondta mindazt, amit Magyarország problémájának lát, bemutatta, hogyan lenne képes az államfő ebben a rendszerben is valódi ellensúlyt képezni. Ahogy fentebb is írtuk, méltó volt az általa megnevezett egyik példaképéhez, Sólyom Lászlóhoz. A szintén megidézett Göncz Árpádhoz pedig szelídségben és humorban volt hasonló. Az elmúlt hetek durva és személyes kormánypárti támadásaira viccel felelt, és nem keserűséggel: szavazzon rá az, aki valaha Soros Györgyből profitált. Ezen még Lázár János is jól szórakozott. Majtényi beszédével beajánlotta magát új feladatokra. Ezen a ponton nem kell a 2018-as választásokra gondolni, a parlamenten kívül Majtényi el is mondta, "különösebben nem vágyom politikai pályára". Mégsem elrugaszkodott a hétfői nap után megjegyezni: az öt év múlva esedékes elnökválasztáson 71 éves lesz, ha addig változnának a parlamenti erőviszonyok.

Az ellenzék személyi felhozatala roppant szegényes.

Majtényi Lászlót ünnepelték az őt jelölő pártok, miközben épp a volt ombudsman beszéde miatt szembeszökő, milyen szegényes a demokratikus ellenzék oldalán a személyi felhozatal. A közös jelölés ráadásul egyszerinek tűnik, egy múló csillagállás hozadékának. Azóta előlépett Botka László, és az összefogást Gyurcsány Ferenc kiközösítésével kezdte, mire a DK elnöke leleplezte a királycsinálókat. És színre lépett a Momentum Mozgalom, hogy riadalmat keltsen a parlamenti küszöb környékén lebegő pártokban. Jelen pillanatban az látszik leginkább valószínűnek, hogy a Majtényit jelölő összefogás soha többé nem áll össze.

A Jobbik két szék között a padlón.

A Jobbik ebből is kimaradt

Túry Gergely

A Jobbik képviselői fel sem vették a szavazólapot hétfőn. Így tudta Vona Gábor megakadályozni, hogy a legrosszabb bekövetkezzen: egyik képviselője véletlenül szavazzon a két jelölt egyikére. De a helyzet így is elég kétségbeejtő Vona számára. Két hónapja még a Jobbik volt az, amely néppárti fordulata után az egyetlen kormányváltásra képes politikai erőként állította be magát, azóta nem volt egy pillanata sem. Az olimpiaellenes kampányt kibekkelte, az elnökválasztást passzolta. Mindkettőhöz együttműködni kellett volna, az viszont a jelek szerint nem megy. Vona néppárti elképzelése ezek szerint az, hogy egyedül is mindent visz. Ha nem ez történik, kussol. A stratégia 2017 első hónapjaiban teljes kudarc.