szerző:
Gulyás Márton
Tetszett a cikk?

A választási reform és a választási mozgalom szükségességéről.

Ha nem tudsz repülni, fuss.

Ha nem tudsz futni, lépj.

Ha nem tudsz lépni, kússz.

Akármit is csinálsz: haladj tovább, előre!

Martin Luther King jr.


Kevesebb mint egy év múlva országgyűlési választásokat tartunk. Bár ez ma köznevetség tárgya, de mégis: a választások alapvetően arról szólnak, hogy ki-ki élethelyzete/tapasztalatai/benyomásai alapján megítéli, hogy az éppen kormányzó erők a rájuk bízott hatalommal az igazságosság szempontjának megfelelően éltek-e vagy sem, azaz a rájuk bízott fölhatalmazással a saját (vélt) érdekeiket, vagy a(z általuk vélt) közjót, országunk igazságosabbá tételét szolgálták-e. Ha úgy találja a választópolgár, hogy nem, akkor azt vizsgálja meg, hogy kiről feltételezhető a leginkább, hogy amennyiben hatalomra kerül, úgy a kormányzásával az igazságosság erősödni fog az országban: az ellátórendszerekben (egészségügy, oktatás), a közteherviselésben, az újraelosztásban, és így tovább. Bár ma a politikai közbeszéd elsődleges témája az elképesztő méreteket öltő fideszes korrupció, végső soron ez is az igazságosság kérdéséről szól: lopni bűn, ráadásul az ellopott pénz miatt nincs igazság a közszféra (pedagógusok, egészségügyi dolgozók, etc.) alkalmazottainak bérezésében, emiatt nem lehet ma a jóléti állam megteremtésén munkálkodni, és így tovább. Bár nem minden választópolgár értékeli ugyanazt igazságtalanságnak, de végső soron minden választópolgár az igazságosság kérdéséről dönt a választásokon: akkor is, ha távol marad a szavazásoktól, akkor is, ha érvénytelenül szavaz, és akkor is, ha behúzza valaki mellé az ikszet.

Vita a választási rendszerről

Ceglédi: Illúziók helyett

Nincs idő, ki kell harcolni az arányos rendszert – válasz Ceglédi Zoltánnak

Az arányos választási rendszerrel a nyakunkon marad a NER

A lábtörlő dala vs. a szabadság himnusza

Ne a választási rendszert támadjuk

Bauer: Gulyás Márton igazsága

Egy választási rendszernek azt a legfőbb célt kell szolgálnia, hogy a választópolgárok mindegyike egyenlő esélyekkel formálhasson véleményt az igazságosság kérdéséről: hogy már a választásokat megelőzően lehetősége legyen tájékozódni, kérdezni, véleményt nyilvánítani és állást foglalni, és legvégül dönteni arról, részt vesz-e a választásokon (dönteni arról, hogy van-e a politikai képviseletére alkalmas párt az országban?) és ha igen, kit támogat. Mindezek miatt nyilvánvaló, hogy a magyar választási rendszer egésze szélsőségesen igazságtalan: nem kizárólag a választójogi törvény, illetve a választási eljárásról szóló törvény szélsőségesen igazságtalan, hanem a rendszer egésze az. Képmutató és igazságtalan a pártok és kampánytevékenységeik finanszírozása, amely az érvényesülés érdekében explicite csalásra vagy versenyhátrány elszenvedésére kényszeríti az ellenzéki pártokat, botrányos a választási bizottságok összeállításának rendje, szélsőségesen egyoldalú és torzító hatású a közmédiumok szerepvállalása a polgárok tájékoztatásában, szélsőségesen igazságtalan a hozzáférés a plakát- és reklámhelyekhez, és ugyanígy kriminális az állami cégek illegális pártfinanszírozási tevékenysége, vagy éppen az állami/kormányzati erőforrások pártszolgálatba állítása; a sort még hosszan folytathatnánk. Mindezek a részkérdések határozzák meg azt, hogy a választási rendszerünk egészében egyenlő és igazságos versenyfeltételeket biztosít-e a képviseletünkre aspiráló politikai pártoknak a hatalom megszerzéséért folytatandó küzdelemhez – vagyis hogy alkalmas-e arra, hogy a közös ügyeinkről valóban közösen döntsünk, vagy sem.

Mindezek alapján nyugodtan levonhatjuk a következtetést: Magyarországon nem adottak a feltételek a demokratikus és igazságos választások lefolytatásához. Ma a Fidesz által szinte minden területen mérgezett és torzított országban élünk, és ennek megfelelően torz és fideszes a választási rendszerünk is: ez a legfontosabb ismérve, minden más szempont (hogy arányos-e vagy többségi) nem lényegtelenség, de másodlagos. Míg a 2011 előtti rendszer is aránytalan volt, azt övezte egy konszenzus a megalkotói részéről: a 2011 végén megszületett törvényt a törvényelőkészítő bizottság munkáját teljesen figyelmen kívül hagyva, kizárólag a Fidesz szövegezte meg, és kizárólag a Fidesz fogadta el. Még a választási reform-felvetésemet kritizálók között sem volt senki, aki a mostani rendszer méltányolandó vonásait állította volna szembe a reformtörekvésekkel: a kritikák többsége arról szólt, hogy a választási rendszerünk (elsősorban a választójogi és az eljárásrendi törvény) nem a Fideszt, hanem a legerősebb politikai szereplőt támogatja. Csakhogy épp ez a lényeg: a Fidesznek nincs szüksége arra, hogy ennél nyíltabban alakítsa a saját kívánalmainak megfelelően a törvényeket, mert a mostani szabályozás, kiegészülve a fentebb felsorolt további manipulatív, korrupt és igazságtalan tényezőkkel, önmagában biztosítja a mindenkori túlhatalmát, vagyis a társadalmi támogatottságát messze meghaladó parlamenti mandátumtöbbségét. 2014-ben konkrétan a szavazatok 45,05%-ával a parlamenti helyek 66,83%-át szerezte a Fidesz. Éppen ezért kell a rendszer egészének megváltoztatását célul kitűznünk: nem kizárólag a határon túlról szavazók esélyeit kell kiegyenlíteni, vagy más részkérdésekben igazságosabbá tennünk a rendszert, hanem átfogóan kell az igazságosság kívánalma szerint egy új választási rendszert alkotnunk.

A hvg.hu-n megjelent, a választási rendszer megváltoztatásával kapcsolatos kritikákban két fő elem visszatért több szerzőnél is (bár hasznos lenne a kritikák mindegyikével részletekbe menően foglalkozni – és erre a mozgalmunk lehetőséget is fog biztosítani a későbbiekben –, ehelyütt most csak ezt a két kritikát van lehetőség megválaszolni). Az első úgy szól: a választási rendszer olyan, amilyen, de a megváltoztatása várhat még, a legfontosabb ellenzéki projekt ugyanis jelenleg nem lehet más, mint a rendszer aránytalanságát a Fidesszel szembe fordítani, és így megnyerni a választásokat, majd az új parlamentben megoldani a választási rendszer kérdését (is). Logikusnak tetsző felvetés. Csakhogy: ma nincs olyan politikai aktor (sem szervezeti, sem vezetői értelemben) amely integratív erőként képes volna egy ilyen ellenpólust képezni a Fidesszel szemben – és ehhez minden (!) ellenzéki politikai pártot, de legalábbis a politikai pártok nagyon széles körét maga mellé/mögé állítani. Jelenleg nem látszik olyan pártszövetség, koordinált jelöltállítási elgondolás, vagy bármilyen más választási együttműködés, amely a választási rendszer aránytalanságait a maga javára átfordítani képes lehetne – amely a Fidesz fegyverét szembefordíthatná a Fidesszel. Tegyük gyorsan hozzá: szerencsére! Ugyanis egy alapvetően igazságtalan rendszer ellen nem úgy kell küzdenünk, hogy kiügyeskedjük, hogy az igazságtalan mechanizmusok végül mégiscsak nekünk kedvezzenek, hanem úgy, hogy ezt a rendszert felszámoljuk. Békét ennek a társadalomnak nem az fog teremteni, ha végre Orbán ellenzéke lesz az igazságtalanság kedvezményezettje, hanem ha végre közösen megalkotott, demokratikus és igazságos versenyfeltételek mellett dőlnek el a parlamenti erőviszonyok. A választási rendszer megváltoztatásának nem Orbán Viktor megdöntését kell szolgálnia: annak csak következménye lehet az orbáni túlhatalom és így a NER megszűnése. Épp az lenne a lényeg, hogy 7 évnyi NER-ben történő gondolkozás után végre függetlenítsük Orbántól a gondolkodásunkat a közös jelenünkről, és alkossunk olyan kereteket, amelyek végre nem a Fidesszel szemben, hanem egy közös ország érdekében fűznék érdekegységbe és mozgatnák meg az állampolgárok legszélesebb köreit.

A másik kritika a változtatás mikéntjére vonatkozik, miszerint: egy arányos választási rendszer nem garantálja a Fidesz visszaszorulását, sőt tovább fogja aprózni a politikai palettát a parlamentben, és egyedül arra lesz alkalmas, hogy a Fideszt és a Jobbikot koalícióra kényszerítse. Gyorsan tisztázni szeretném: bár én egy tisztán arányos választási rendszert tartanék a legjobb megoldásnak, de ez nem a mozgalom álláspontja. A mozgalom azért küzd, hogy konszenzussal, a politikai pártok és politizáló szervezetek legszélesebb körének bevonásával jöjjön létre egy olyan új választási rendszer, ami az érintettek megítélése szerint megfelel az igazságosság kívánalmának. Ugyanis ez a legfontosabb kívánalom: hogy legyen akár tisztán arányos, akár többségi a rendszerünk, övezze konszenzus! A közös ország ugyanis nem Fidesz-mentes országot jelent, hanem olyan országot, ahol a jogrendszer nem a Fidesz túlhatalmát, hanem épp ellenkezőleg, a Fidesznek a többi politikai szereplővel egyenlő versenyfeltételekbe kényszerítését szolgálja. A Fidesznek ugyanis lesz szerepe a NER utáni világban is: ha nem is ilyen elnevezéssel, ha nem is azokkal a főszereplőkkel, akiket most látunk, de ne legyenek illúzióink, a NER szereplői köztünk maradnak. Néhányuk idejének jelentős részét – remélhetőleg – le fogja kötni a vádlottak padján való ücsörgés a független ügyészség által kezdeményezett büntetőeljárások nyomán kitűzött tárgyalásokon: de jelentős részük továbbra is politizálni fog helyi vagy országos szinten, és ehhez minden joga meglesz. Egy dologhoz nem lesz joga: bárki mással szemben illetéktelen előnyre szert tenni a politikai hatalomért vívott küzdelemben – és ezért építünk mozgalmat, ezért szervezzük érdekegységbe polgártársak ezreit.

Hogyan épül fel egy ilyen mozgalom és hogyan fog győzedelmeskedni? Jelenleg már több mint 1500-an (!) jelezték részvételi szándékukat aktivistaként a mozgalomban (és továbbra is várunk minden tenni kész polgártársat a [email protected] email címen). A következő hetekben, hónapokban, folyamatosan zajlanak azok a találkozók, táborok és képzések, amelyek keretében az aktivisták kidolgozzák a választási reform kampányának részleteit. A kampány menetrendjét, annak részleteit június 4-én fogjuk ismertetni. A dátum megválasztása nem véletlen: ez az emléknapja az 1920-as trianoni békediktátumnak, és egyben 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja. A Fidesz által kezdeményezett nemzeti emléknap tökéletesen leplezi le a Fidesz alkalmatlanságát arra, hogy a társadalom egésze számára kínáljon politikai víziót és programot: a legneuralgikusabb történelmi eseményünkkel 7 év alatt sem tudott érdemben kezdeni semmit, kizárólag a hatalomtechnikai helyezkedéséhez használta. Éppen ezért ezzel a szimbolikusan is jelentős eseménnyel kezdjük el a fideszes ország közössé alakítását: egy erre az alkalomra készített, történészek és más társadalomtudósok széles köreit megszólaltató filmmel és vitafórummal készülünk, amelyre a lehető legszélesebb körből hívunk el magyarországi és határon túli szervezeteket (politikai pártokat, civil szervezeteket, és így tovább), hogy lehetővé tegyük a közös traumánk közös feldolgozását. A rendezvény végén fogjuk meghirdetni a mozgalom menetrendjét, és egyben megszólítani a politikai pártokat és politizáló szervezeteket annak érdekében, hogy együttesen belevágjunk abba a munkába, amely ezt az országot végre közössé teheti.

A Közös Ország Mozgalom a 2018-as választásokra nem fog párttá válni. Én magam sem fogok sem parlamenti, sem helyhatósági mandátumért indulni. A vállalásunk annyi, hogy sikerre visszük a mozgalmat a polgártársak széles együttműködésével, hogy a választási rendszerünket az igazságosság kívánalmainak megfelelően rendezzük be, és ezzel elindítsuk Magyarország felszabadítását a fideszes önkényuralom alól. Így 2017 őszén az ország és a Fidesz számára is ugyanaz lesz a kérdés: megmaradunk fideszes országnak, vagy közös országgá válunk végre? Egyet ígérhetünk: az erőszakmentesség kívánalmának mindvégig megfelelve, de elmegyünk a végsőkig.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
28 millió forint fölé konfigurálható a csak 4 hengeres új Mercedes C-osztály

28 millió forint fölé konfigurálható a csak 4 hengeres új Mercedes C-osztály

Tíz fok sem lesz szerdán, keleten havazás is várható

Tíz fok sem lesz szerdán, keleten havazás is várható

124 millió forint a legdrágább, használt Audi RS6-os

124 millió forint a legdrágább, használt Audi RS6-os