"Sosem láttam ott vendéget" – újabb gyanús vendégház egy fideszes képviselő közelében

Nem Becsó Zsolt az egyetlen kormánypárti parlamenti képviselő, akinek a családja használ egy olyan „vendégházat”, amelyet több tízmilliós uniós támogatásból építettek fel. A kelet-nógrádi politikus történetéről egy hónapja írtunk, a cikk megjelenése után pedig olvasóinktól kaptuk a „fülest”, hogy hasonlóan kreatívan bánt a turisztikai fejlesztésre szánt uniós forrásokkal a szintén fideszes Hörcsik Richárd unokaöccse – a képviselő testvérének a fia – is.

Az olvasótól érkező információt nem volt egyszerű ellenőrizni, az unokaöccs, az amúgy ügyvédként dolgozó Hörcsik Lajos Kálmán a saját nevén ugyanis nem vett fel semmilyen támogatást, az álvendégházról pedig csak annyit tudtunk, hogy a Borsod megyei Göncruszkán van, és a nagyszülői házból alakították át. Innen térségi almanachokat és a cégnyilvántartásból kinyerhető felmenői adatokat elemezve jutottunk el a nagyapáig, Ruszkay Pálig, tőle pedig egy kiadós guglizással végül a címig. A Fő u 71. alá ugyanis a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség (FATOSZ) honlapjának egy már csak tárolt változatként érhető aloldala szerint 2015 végén névvel, címmel, telefonszámmal beregisztrálták a Ruszkay Pál Vendégházat. (A regisztráció önmagában ugyanakkor nem bizonyítja, hogy a vendégház működik, csak azt, hogy elkészült, és kérték a felvételét a minősített szálláshelyek nyilvántartásába. Az viszont, hogy az oldal azóta inaktív, arra utal, hogy az évi 5 ezer forintos védjegyhasználati díjat már nem fizették utána.)

Tulajdonosként/üzemeltetőként ugyanakkor nem a Hörcsik család, hanem egy bizonyos Nitor Abaúj Szolgáltató Szociális Szövetkezet volt megadva, amelyre viszont rögtön több fajta támogatáskereső is adott találatot: a térségi forrásokat elosztó Abaúj Leader Egyesület nyertes 2013-as pályázatokat összegző táblázata szerint a szövetkezet 17,997 millió forintot kapott vendégház kialakítására, de a 2014-es és 2015-ös kifizetések között a Magyar Államkincstár adatbázisa is kiadta a szövetkezet hasonló összegű, EMVA-turisztika jogcímen kapott támogatásait.

Rövid keresés után pedig a kapcsolódási pont is meglett a szövetkezet és Hörcsik Lajos között: a támogatási döntés előtt mindössze fél évvel, a mai vendégház címére bejegyzett Nitor Abaúj 2013 óta ugyan csak egyetlen évről, 2015-ről adott be beszámolót, az azévi taggyűlési jegyzőkönyvéből a tagjai névsora is kiolvasható: a nyolc tag közül az egyik pedig Hörcsik Lajos Kálmán, de tag benne az édesapja, Hörcsik Lajos Béla, a két hete ismét mandátumot nyert Hörcsik Richárd testvére is. 

A szövetkezet vezetője Sivák Zsolt, a szomszédos Gönc polgármesterének, Sivák Jánosnak a fia. Ez utóbbinak később derült ki, hogy van jelentősége: amikor ugyanis a térségi Leader Irodánál a Nitor által elnyert támogatások pontos összegéről érdeklődtünk (mert volt olyan információ, hogy a fellelt 17,9-nél többet használtak fel), arra hivatkozva tagadták meg kérésünket, hogy azt nem csak úgy az irodától, hanem a Leader Egyesület elnökségétől kell kikérnünk, amely egy hónappal későbbi ülésén majd eldönti, kiadja-e az információt. Ezt még várjuk, de addig elmondjuk: az egyesület honlapjáról kiderült, hogy tagja (korábbi alelnöke) Sivák János, vagyis a Nitor ügyvezetőjének az apja is.

Vendégház? Na hiszen!

A támogatás pontos összegét egyelőre tehát nem tudtuk meg, de megpróbáltuk – elsőre telefonon – ellenőrizni, hogy működik-e a Fő út 71. alatti vendégház. Amikor turistaként, szállást keresve érdeklődtünk a szomszédos házakban és utcákban elért göncruszkaiaknál, a vonal végén csak nevetgéltek:

„Vendégház? Na hiszen, én még sosem láttam ott vendéget, csak őket”

– mondta például a telefonba egy közeli házban lakó nő. Egy másik, felhívott háznál pedig azt bizonygatták, hogy csak egy vendégház van Göncruszkán, de az nem a Fő úton van, és nem is Hörcsikéké. Egy harmadik, közelben lakó, de a vendégházról mit sem tudó fiatalember azt is felajánlotta, hogyha várunk kicsit, átszalad és megnézi, hogy van-e kint valami tábla vagy elérhetőség, de visszaérkezve közölte: nincs egyik sem.

Végül a száz méterrel arrébb működő önkormányzatnál is érdeklődtünk: a telefonba behallatszott, amint az ott lévők egymást kérdezgették, tud-e bárki arról, hogy vendégeket fogadnának Hörcsikék, majd a telefont felvevő férfi azt mondta: azt tudják ugyan, hogy az épületet vendégházként újíttatták fel, de szerintük „csak családilag használják”, mert sem idegeneket nem láttak eddig ott, sem arra utaló táblát, vagy hirdetést, hogy a tulajdonosok kiadnák az épületet. (Pedig, ha valaki hazai vagy uniós fejlesztési forrásokat felhasználva létesít szálláshelyet, akkor a támogatási szerződés szerint köteles jól látható helyre kitenni a támogatás összegéről és konstrukciójáról készült táblát, ahogy azt egyébként az uniós forrásból épült vendég családi házat építő Becsó Zsolt is megtette például.)

Ilyen előzmények után – még szintén szálláskeresőként – felhívtuk Hörcsik Lajost is, hogy szeretnénk kivenni a házat. Az ügyvéd – aki a Leader irodától addigra talán megkapta a fülest, hogy támogatások után szaglásznak – hallhatóan fel volt készülve a hívásra, és kérdés nélkül, magától kezdte bizonygatni, hogy a vendégház működik:

„Csomóan jönnek, nagyon népszerű a ház, rengetegen voltak már itt pestiek, meg csapatépítő tréningesek” – sorolta.

Amikor viszont a részletekről kérdeztük, például, hogy mennyiért lehetne megaludni ott, csak hümmögött, hogy nem igazán tudja, mert nem ő, hanem a szövetkezet adja az árakat. Később azt is mondta, hogy van a háznak egy „kezelője”, akinél a kulcs van, de az illetőnek sem a nevét, sem a számát nem tudta megmondani:

„Nem tudom, mert ugye nem én hívogatom, de megkérdezem és visszaszólok, hiszen rengeteg embert vittem már oda, bár én magam aktívan nem veszek részt ugye, de elég kedvelt kezd lenni, mert ez ilyen igazi falusi dolog”

– magyarázta az ügyvéd némiképp összefüggéstelenül, a végén pedig előállt a farbával, és ő maga kért magyarázatot:

„Megkérdezhetem egyébként, hogy én hogy jöttem a képbe?” A válaszra, hogy a környéken ajánlották, azt mondta: „Hát ezen csodálkozom, mert nem én intézem a dolgokat, hanem a Zsolt. Na, mindegy, viszonthallásra.”

 Nyugi, nem lesz drága

Mivel Zsoltot említett, rögtön fel is hívtuk a szövetkezetet vezető Sivák Zsoltot, ő azonban nagyjából egy perc alatt lerázott bennünket azzal, hogy nem ő foglalkozik a kiadással, „hanem a Hörcsik Lajos úr”. A többit inkább szó szerint idézzük:

hvg.hu: De működik egyáltalán a vendégház?

S. Zs.:  Igen, igen, van ott egy szociális szövetkezet, valószínűleg azért jutott hozzám, mert azt én vezetem, de a házért magáért Lajos a felelős.

hvg.hu: Tudna azért nagyjábóli árakat mondani?

S. Zs.: Nem tudok sajnos, ez abszolút a Lajos feladata. Én vagyok a szövetkezet vezetője, de annyi minden tevékenységünk van, és ez csak egy résztevékenység, szóval nem tudom tényleg, de a Lajos megmondja, biztosan nem lesz nagyon drága.”

Öt nappal később Hörcsik Lajos végül e-mailben küldött pár, a házról, az árakról és a házirendről szóló dokumentumot. Ezeket – noha az egyik 2016 januárjára volt dátumozva – a belőlük kinyerhető metaadatok szerint egymástól néhány perc különbséggel, közvetlen az e-mail küldés előtt hozták létre. A foglalás „áraink” című fejezete pedig – az összeg kivételével – szóról szóra egyezett a Göncruszka egyetlen hivatalos vendégházának honlapján található leírással.

A gyanús előjelek után végül a helyszínen próbáltunk megbizonyosodni, hogy működik-e a vendégház, ám már az első, útbaigazítást kérő kérdésünknél felvont szemöldökökbe ütköztünk: „Vendégház? A Lajoskáéké? Nem láttam én ott még vendégeket. Őket szoktam látni legfeljebb, a gyerekekkel, de őket se gyakran. Húsvétkor mondjuk itt voltak” – mondta az épülettől pár háznyira egy a családot láthatóan közelebbről ismerő nő.

A Fő út 71.-ben ott jártunkkor teljes csend honolt: az udvar üres, a tornácos-faoszlopos ház ajtói, ablakai csukva, az udvaron közepesen nagyra nőtt fű.

A szomszéd telken sétáló idős hölgy nagyjából úgy nézett ránk, mintha megbolondultunk volna, hogy vendégházat keresünk: „Én itt még vendéget nem láttam” – mondta fejét csóválva, aztán a foga alatt morogva tette hozzá: „de annak építették, pontosabban arra kapták a pénzt, annak az ürügyén”.

Egy arra bicikliző férfi szintén nagyot nézett a kérdés hallatán: „Ugyan már, hiszen ez a sajátjuk! A nagyszülők háza volt, uniós pénzből újítatták fel, de vendéget én nem láttam még itt, a család jár haza” – magyarázta, de távozóban azért azt javasolta, kérdezzük meg a kocsmában is, hátha csak ő maradt le valamiről.

Hébe-hóba lejönnek

A dohánybolt melletti söröző udvarán – ebédidő lévén – csak két 45-50 körüli férfi ült a napernyő alatt: egymásra nevetnek, amikor a Hörcsik-ház felől érdeklődtünk. Kiderült: mindenki tudja a faluban, hogy az épületet uniós pénzből újíttatták fel, ahogy azt is, hogy nem vendégház. „Pedig még a támogatás-táblának is kint kéne lennie! – mutatta fel intőn az ujját meglepő tájékozottságról számot adva az idősebb, de aztán legyintett: a kutya sem foglalkozik itt ezzel, hiszen az egész ország így működik.

 Amikor távozás előtt még egyszer visszagurultunk a házhoz, egy a sarkon ballagó idősebb férfi jött oda, hogy segíthet-e. Kiderült, ő a hátsó szomszéd:

„Vendégház? Most erre mit mondjak? – nevetgélt az öreg:

„Héba-hóba eljönnek ide: takarítgatnak, rendet csinálnak, falaput söprögetnek, miegymást, de én még itt turistákat, mint hogy maga ide be akar jönni aludni, még nem láttam, pedig itt lakom a kert végibe’ ”

– magyarázta, javasolva, hogy ha nem hiszünk neki, kérdezzünk meg mást is, mert „mindenki tudja a faluban, hogy mi a szitu a képviselő úr unokaöccsével” (a Göncruszkát is magában foglaló Borsod 5-ös választókerületben április 8-án is Hörcsik Richárd maradt a Fidesz egyéni képviselője – a szerk). A vendégház címére bejelentett szociális szövetkezetnek viszont még a létezéséről sem hallott sem ő, sem a többi megkérdezett.

Amikor szúrópróbaszerűen felhívtuk a Nitor két tagját, mindkettő – sőt, egyikük egy harmadik tag, a volt felesége nevében is – azt mondta, hogy az szerinte már „nem igazán működik”, legalábbis ő nem tud róla. (A vonatkozó törvény szerint a tagoknak kötelező a személyes közreműködés a szociális szövetkezet tevékenységében – a szerk.)

Persze, hogy kint van! Illetve, bent!

Hörcsik Lajos Kálmán ehhez képest akkor is a szövetkezethez irányított minket, amikor immár újságíróként próbáltuk szembesíteni a tapasztaltakkal. A vele folytatott párbeszéd néhány részletét kár lenne zanzásítani, szó szerint idézzük:

H. L: Persze, hogy működik a ház, de nem én, hanem a szövetkezet intézi a dolgokat, a Zsolt fogja kiküldeni az ajánlatokat.

hvg.hu: De másfél hete Sivák úr is azt mondta, hogy nem ő intézi, hanem, pont, hogy ön.

H. L: Hát jó, szövetkezet ki fogja küldeni a dolgokat, szólok nekik, hogy csinálják meg. A ház üzemel, most is vannak ott például.

hvg.hu: De akkor miért nincs kint a vendégház tábla?

H. L: Voltak technikai problémáink, nem fért bele a kivitelezésbe az udvar, nemsokára le fognak bontani egy kőfalat, utána ki lesz téve, higgye el. (A házra – ahogy fent írtuk – több mint két éve, 2015 decemberében kérték a Fatosz-minősítést, és az épület 2016 elején lett kész a helyiek szerint – a szerk.) 

Hörcsik Lajos ezután hosszan bizonygatta, hogy nagyon is hosszú távra tervez a házzal:

H. L: A falu történetét szeretnénk bemutatni – még nem sikerült egyébként – a vendégház felújítás következő etapjaként. Már gyűjtögetjük az emlékeket, mi ezt ugyanis egy hosszú távú beruházásnak szánjuk, nemcsak a fenntartási időszakban üzemeltetnénk, hanem hosszú távon egy múzeumot szeretnénk kialakítani.

hvg.hu: Arra nem válaszolt, hogy ha 2016 óta készen van, akkor miért nincs kint a vendégház tábla, illetve miért nem tűnik egyáltalán annak: a helyeik sem tudnak róla, az interneten sem lehet megtalálni, nagyon nehéz volt egyáltalán eljutni önhöz.

H. L: Igen, de amúgy tényleg nagyon sokan szálltak meg, volt itt csapatépítő tréning, rengetegen adták egymás kezébe a kilincset, jelenleg is ki van adva az épület.

hvg.hu: De ha ön fizet a vendégek után idegenforgalmi adót az önkormányzatnak, hogy lehet, hogy ott sem tudnak arról – pedig csak pár háznyira van – hogy ez vendégház?

H. L: Hát, ott nem tudom.

Hörcsik Lajos később hozzátette, neki igazából a ”másik” önkormányzattal, a göncivel van kapcsolata: „az ittenivel tény és való, hogy nem nagyon kommunikáltam, de azért azt tudhatták volna, hogy bárki megszállhat ott.”

hvg.hu: De fizetett idegen forgalmi adót?

H. L: Persze, a könyvelés abszolút rendben van, mondom, próbáljuk folytatni ezt a projektet, nem is a fenntartási időre, hanem hosszabbra. Lesz honlap is, amúgy már nagyjából megterveztük, csak lelépett a pénzzel, akit ezzel megbíztunk, de ebbe most nem akarok belemenni, erről nem tehetek, elég mérges voltam. A honlap hiánya, nem is titkolom, ez annak tudható be, hogy az úriember, tehát, hogy ezt elbuktuk. Nem is tudom, mit tudnék tenni, maximum egy feljelentést tehetnék, és akkor futhatnánk a pénzünk után, mármint a szövetkezet pénze után.

hvg.hu: De még mindig a táblánál maradva, ha valaki fejlesztési forrást használ fel, a projektről, a támogatás összegéről szóló táblának is kint kell lennie.

H. L: Az kint is van igen, tehát az látható.

hvg.hu: Hol?

H. L : Hát az bent van az épületben, a belső részében, zöld tábla, az a, mi az, na mindegy, most nem fog eszembe jutni, hogy mi van rajta, de ott van a táblánk.

Hörcsik Lajos furcsa választ a támogatás pontos összegét firtató kérdésre is:  

„Hát, megmondom őszintén, hogy én magam, tehát ez egy közösségi program része lenne, nem egy magánbuli, az ingatlant adtuk oda a projekt megvalósítására, gyakorlatilag összerántottuk a helyieket. Mi nem az önkormányzattal beszélgetünk, azt elismerem, hanem a falu motorjával, a Talentum programmal, tehát a gyereknek szeretném, ha lenne a vendégház és bemutatnánk ott a falu történetét egy kisebb kiállítótérben. Tehát egyértelműen vendégházként akarjuk használni, nem is érné meg másként. Jó, vannak hiányosságok, elismerem, de igazándiból, mondom, egy ez közösségi történet, szeretnénk ezt sokkal komolyabban folytatni”.

A kérdésre, hogy mégis mennyi vendégük volt a megnyitás, 2016 óta, Hörcsik Lajos azt mondta: az első időszakban nem nagyon voltak, de azóta állítása szerint 50-60 vendég volt legalább, akiket ő vitt oda, bár hozzátette: nem nagyon tudja pontosan, mert "nem ő intézi". Később újra megerősítette, hogy a honlapot hamarosan pótolni fogja, és hogy a házat esze ágában sincs másként használni, mint vendégházként.

Vigyázz, Lajos!

A cikk elején említett Becsó Zsolton kívül egyébként korábban is előfordult már, hogy egy kormánypárti politikus vagy családja magánhasználatú „vendégházat” épített uniós forrásból: Edelény exfideszes polgármesteréről, Molnár Oszkárról és Gajai Bertalanról, a helyi Fidesz alelnökének feleségéről is derült ki hasonló, a Bács-Kiskun megyei Izsák polgármestere, Mondok József ellen pedig már az ügyészség is nyomoz hasonló visszaélés miatt.

Néhány éve egy társaságban információink szerint figyelmeztették is Hörcsik Lajost, hogy „vigyázz, Lajos, te is úgy fogsz járni, mint azok”, de az ügyvéd állítólag azzal vágott vissza, hogy itt egy szövetkezet nevére vették fel a támogatásokat.

A ház körüli nyomozásunkról elsőként feltehetően a helyi Leader-irodától, majd lent jártunk után a helyiektől is értesülő Hörcsik Lajos, pár napja, úgy tudjuk, azzal kereste meg egy ismerősét, hogy menjen már le a családjával pár napra a házába, mert „valaki szaglászik utána”, fényképezgeti a házát, és jó lenne, ha látnának ott idegeneket.