Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A régi, halmozódó problémák lefoglalnak minden erőt, így sok olyan fontos kérdés itthon nincs terítéken, amellyel Nyugat-Európában kiemelt helyen foglalkoznak. Sokat kellene tenni a gyerekek mentálhigiénés állapotának javításáért is, hiszen – hogy elöljáróban csak egy adatot emeljünk ki – minden második héten öngyilkos lesz egy kamasz.

Évről évre nehezebb gyereknek lenni Magyarországon, az egymásra rakódó feszültség és a régóta húzódó, megoldatlan problémák miatt – mondja Gyurkó Szilvia, a gyermekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány létrehozója, a 2017-ről szóló Gyermekjogi Jelentésük alapján. Ilyen problémák a gyerekszegénység, illetve a gyerekeket nevelő családok szegénysége, a gyerekbántalmazás, hogy sok gyerek családon kívül nevelkedik, hogy megkülönböztetik a fogyatékosokat.

A Hintalovon jelentése szerint 2017-ben a legtöbb család már érzékelte ugyan, hogy vége a mélypontját 2014-ben elérő gazdasági válságnak, de Gyurkó Szilvia árnyalja a képet: „a gyerekszegénység mértékéről nehéz pontos számokat kapni, mert a statisztikával is bűvészkednek. Ha például 2500 forinttal emelkedik egy család havi bevétele, kikerülhet a súlyosan hátrányos helyzetű kategóriából, miközben a helyzete valójában nem javul.”

Szegénység miatt veszik el a gyerekeket

Bár Gyurkó szerint ez törvényellenes, 2017-ben a családból kiemelt gyerekek közül minden harmadik elvételét az anyagi helyzettel indokolták. A döntés viszonylag gyors ahhoz képest, mint amennyit a szülők aztán várniuk kell arra, hogy visszakapják a gyereküket. Gyurkóéknak volt egy sikertörténetük: miután bekapcsolódtak egy több hónapja húzódó eljárásba, másfél hónapon belül visszakapták a szülők a gyerekeket.

„Döbbenetesen jogellenes volt a kiemelés, a többi között arra hivatkoztak a hatóságok, hogy a szegénységben élő szülők túl sokat barátkoznak a szomszédos otthonban lakó fogyatékosokkal. Gondolkodtunk azon, hogy bepereljük a gyámhivatalt, de végül a szülők úgy döntöttek, hogy nem vállalják fel az újabb pert.”

A mélyszegénységre nincs sikeres stratégia, a hátrányos helyzetű térségekben egymásra rakódnak a problémák, kódolva van, hogy hátrányos helyzetbe kerül az oktatásban és az egészségügyi ellátásban az, aki hátrányos helyzetű településen él. „Azért egyre rosszabb a helyzet, mert a régi problémákat húzzuk magunk után, így az újakkal nem tudunk igazán foglalkozni, sok jelenségre nem terjed ki a figyelem.”

©

Feudális gyermeknevelési gondolkodás

A lappangó történeteket a nagy botrányok hozzák felszínre. Tavaly is volt hasonló, mikor egy tévéműsorban a gyerek felpofozását emlegették elfogadhatóként, de a múlt heti szurikátaügy világosabban mutatta, mit gondol a társadalom a gyerekverésről. Bár 2005 óta tilos a fizikai bántalmazás, a közvélekedés – leegyszerűsítve – mégis az, hogy a gyerek megverése az egyetlen útja a szabálykövetésre tanításnak.

„13 éve húzunk magunkkal egy előírt magatartást, csak a generációk tudatformálása marad el, nincs elég szakember, kampány, képzés, érzékenyítés, hogy a jogszabály a valóságba is átmenjen. Feudális, múlt századi technikákkal, gondolatokkal vagyunk tele a gyerekneveléssel kapcsolatban.”

A régi megoldatlan problémák miatt nincs idő arról sem beszélni, hogy milyen gyenge a gyerekek digitális tudásának szintje, az online térben mennyire vannak biztonságban, milyen a mentálhigiénés állapotuk. Csak 40 gyermekpszichiáter van az országban – sokakat felnőttpszichiáter fogad –, nem tudni, hány gyerek küzd depresszióval. Az mindenesetre tény, hogy minden második héten öngyilkos lesz egy kamasz.

Nyugat-Európában a gyerekek mentálhigiénés állapotával kiemelten foglalkoznak, vannak erre szakértőik, itthon viszont ez sehol sem jelentkezik kormányzati szinten, nincs elég iskolapszichológus – jó esetben 300 főre jut egy ember, heti egyszer –, nincs szociális munkás és gyermekvédelmi felelős, sorolja Gyurkó.

Véletlenül benyit a tanár az öltözőbe

Az alapítványnak nagyon sok iskolai gyermekbántalmazási ügye volt tavaly, ahol a gyereket egy iskolatársa zaklatta Facebookon, Snapchaten vagy Viberen. Az iskolai reakciókban nincs következetesség: van, ahol azzal utasították el őket, hogy ami az iskola épületén és tanítási időn kívül történik, ahhoz nincs közük, más helyen a zaklató gyereket az összes lehetséges büntetéssel sújtották.

A tanárok által elkövetett szexuális visszaélésnek, molesztálásnak viszont jellemzően nincs következménye, bár a metoo-kampány óta egyre többen felfigyelnek erre. Az esetek többségében közös megegyezéssel távozik a tanár az iskolából, így egy következő helyre tiszta lappal mehet. Van, ahol az intézmény beismeri, hogy a tanár ilyen – szexuális tartalmú vicceket mesél, megjegyezéseket tesz, "véletlenül" benyit az öltözőbe stb. –, de nincs más, akit alkalmazhatnának, hiába keresnek. Vagy nem is keresnek. Van olyan fenntartó, aki csak akkor foglalkozna a problémával, ha rendőrségi ügy van belőle, ami szintén nem egyszerű: „az ilyen ügyek megítélése a rendőrség gyakorlatában is teljesen lutri, kérdés, elég érzékeny-e az ügyész, a bíró aki végigviszi az ügyet.” Változás azonban érzékelhető: az ügyészség elítéltetett egy tanárt, aki a neten ajánlatokat tett a gyerekeknek. A jogalkotó is szigorított 2017-ben: eltiltható foglalkozásától az, aki gyerekekkel szemben követ el szexuális visszaélést. Gyurkó azt is sikersztorinak tartja, hogy egy a 60-70-es években szocializálódott tanár érzékenyítő képzésre járt hozzájuk, hogy megértse, mi a baj a szexista, szexualizáló megjegyzéseivel.

©

Abortuszról beszélni ilyen környezetben?

Nyugat-Európában sokat beszélnek arról, hogyan tanítsák egy a gyerekeknek, mit jelent a konszenzus egy párkapcsolatban – Svédországban például most minősítették nemi erőszaknak a beleegyezés nélküli szexuális aktust – és komoly energiát fordítanak a szexuális edukációra, addig itthon arról van szó, hogy fogy a népesség és szülessen minél több gyerek. De az ehhez szükséges párkapcsolati tudás, szexuális edukáció hiányzik.

„Magyarország élen jár a tinédzserterhességben, évente 10 ezer fiatalkorú esik teherbe, ebből négyezren megszülik a gyereket. Ezek döbbenetesen nagy számok, ordít róluk, hogy komoly gond van a szexuális edukációval. A NAT alapján a 11. osztályban van felvilágosítás, akkor, mikorra a gyerekek harmada már elvesztette szüzességét.”

Az iskolákra a képmutató, álszent magatartás jellemző – mondja Gyurkó –: ha tudják is, hogy egy lány egy idősebb fiúval jár, nem tesznek semmit egészen addig, míg a lány teherbe nem esik, mikor is a gyereket kirúgják az iskolából, vagy legalábbis magántanulói státuszt kap.

Az is kérdés, hogy ebben a társadalmi légkörben mennyire lehet szexuális edukációról vagy az abortusz kérdéséről normális vitát folytatni. Gyurkó szerint kevéssé, miután most az ideológiai megfontolások az irányadók. Attól tart, Lengyelország lesz a követendő példa és szigorítják az abortuszszabályokat, illetve olyan bűntudatkeltő, leegyszerűsítő üzenetekkel operálnak majd, hogy az abortusz bűn. Emlékeztetett arra, itthon nem elérhető az abortusztabletta, így ha egy fiatal a kevésbé traumatizáló eljárást szeretné igénybe venni, Ausztriáig kell utaznia.

©

A csokos babákkal is foglalkozni kellene

Fontosak a gyerekvállalást támogató kormányzati programok, de sokkal árnyaltabban kellene gondolkodni az apák szerepéről, például arról, hogy az állam mennyire támogatja az apák otthon maradását. Ha egyenlő bért kapnának a nők és a férfiak, nem lenne annyira egysíkú döntés, hogy ki maradjon otthon a gyerekkel – mondja Gyurkó. Arról sincs semmilyen kutatás, hogy a különböző kedvezmények – hitel, támogatás – miatt megszülető harmadik gyerek helyzete milyen a családban, és érzelmileg milyen döntés előzte meg az újabb gyerekvállalást.

2017-ben egy új problémával szembesültek, méghozzá azzal, hogy a 14-18 év közötti menekültekre nem vonatkoznak a gyermekvédelmi szabályok, vagyis ők is idegenrendészeti őrizetbe vehetők, így korlátlan ideig a tranzitzónában tarthatók. Sok esetben a valójában 14 éven aluli gyerekeket is ebbe a kategóriába sorolják. (Visszafelé is előfordulnak trükközések, mikor a menedékkérő adja ki magát fiatal-, illetve kiskorúnak – a szerk.) Az alapítvány szerint ez a törvény sérti az ENSZ Gyermekjogi egyezményét, illetve az Alaptörvényt is, tavaly ez volt a legdiszkriminatívabb intézkedés. Pedig kevés fiatalt érint – a pontos számok nem derülnek ki a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2017-re vonatkozó évkönyvéből –, mindenesetre 2017-ben 1832 menekült gyerek érkezett, többségük a családjával együtt.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!