Focinyár 2018
Van-e ennél nagyobb sportesemény a világon? Egyesek szerint az olimpia az, mások állítják, a labdarúgó világbajnokság a csúcs. Most, közvetlenül a döntő után, annak hatása alatt, utóbbiakkal értünk egyet. Ezen az oldalon felidézheti a pillanatokat, amelyek ezt igazolják.
A menekültvita idején a labdarúgó világbajnokságon való drukkolás is politikai kérdéssé vált egyeseknek (most nem írnánk menekültválságot, mert az 2015-ben volt, jelenleg az arra való hivatkozások áradatát látjuk, nem az emberekét). És hát nem csak Magyarországra, de egész Európára érvényes, hogy a mindent a politika szerint meghatározó emberek között:
- a jobboldali a horvátoknak drukkol,
- a baloldali pedig a franciáknak.
Van persze a józan többség, amelyik a szép focinak, esetleg a jóképűbb játékosnak, netán a klubcsapatában focizó érintettnek, vagy a kedvenc nyaralása miatt az ottani embereknek drukkol. De itt most nem a józan többségről van szó, hanem a Facebookon hangadó véleményformálókról, akik a labdarúgásban is politikát látnak. Iskolapéldája ennek a szomorú együgyűségnek a kormánypárti Hollik István, aki arról híres, hogy egyetlen Fidesz-KDNP-s jelöltként ki tudott kapni egy LMP-stől*.
Azt írja a karrierjét parlamenten kívülről, elsősorban matricázással építeni kénytelen Hollik a Facebookon:
A foci persze arról szól, hogyan küzd két csapat a pályán. De a foci ennél mindig sokkal többről szól. A világbajnoki döntőnek Európa jövője szempontjából is fontos üzenete lehet, hiszen egy bevándorlóország játszik egy nemzeti identitására büszke, keresztény országgal.
Hollik egyedülálló gondolkodó, mert ki más tudná épp Franciaországban meglátni azt a nyugati mintaországot, amely szégyelli nemzeti identitását, feladja anyanyelvét, hogy angolra cserélje kultúráját, nem néz mást, mint hollywoodi filmeket, és hamburgert zabál minden nap? A magyar politikus annyira ismeri a franciákat, mint a kelet-timori népet, vagy simán és egyszerűen csúsztat.
És hát az etnikai homogenitás tekintetében sem találta el teljesen a valóságot. Mindkét országnak 90 százalékát adja a többségi nemzet, amiben mindkettőnek sok munkája van – véres munkája. Franciaországban a történelem során számos pusztító háborút folytattak a hatalom világi és egyházi urai, hogy ne legyen más etnikum, nyelv vagy kultúra, mint a francia. Évszázadokon át üldözték azt, aki nem római katolikus, majd néha a ló túloldalára esve mindent üldöztek, ami valásos. Ez a hagyomnyőrző etnikai tisztogatás is lehetne szép példa Hollik úr számára.
A francia lakosság kevesebb mint 9 százalékát adják az újabban érkezett migránsok, köztük kelet-európaiakon túl jellemzően afrikaiak és közel-keletiek. A francia válogatott teljes ellentétje a társadalomnak. A Guardian számítása szerint a focisták 78 százalékának van migrációs háttere. Alapvetően a szüleik vándoroltak be, hiszen 90 százalékuk Franciaországban született. Közel tízszeres arányban vannak tehát a focisták között, mint a társadalomban.
Az a baloldali drukker, aki a sikeres integráció miatt drukkol a trikolórnak, épp annyira meg van vezetve, mint Hollik polgártárs.
A labdarúgás nem mutatja a Franciaországban élő kisebbségek, legális és illegális bevándorlók megfelelő integrációját. Inkább azt, hogy néhányuk kimagasló tehetség a labdarúgásban. A külvárosok problémáival ugyanis nincs összefüggésben, hány afrikai felmenőkkel büszkélkedő profi hordja a kasasos mezt. A napokban voltak újra gyújtogatások Nantes-ban, miután a francia rendőrök lelőttek egy külvárosi fiatalt. Az, hogy Paul Pogba identitásának része a francia (labdarúgó)kultúra, attól még az Iszlám Államnak is vannak igazolt harcosai a francia bevándorlók között.
Az érdekesebb ebből a szempontból Horvátország, amelyet olyan szép, büszke, homogén kultúraként mutat be a migránsok ellen drukkoló jobboldal. Hogy az Usztasa köszöntéssel induló dalt éneklik Modricék a győzelmeik után? Ugyan már, el van feledve. Pedig az ott élő magyar kisebbség miatt lehetnénk akár kicsit érzékenyebbek is. Horvátország 10 százaléka tartozik valamelyik kisebbséghez: ortodox szerbek, muzulmán bosnyákok, és akiket még a kelet-európai viharok oda sodortak a történelem folyamán, és a jugoszláv örökösödési háborúban nem sikerült kitisztogatni.
Ezen túl a horvát csapatban többen vannak azok, akik nem abban az országban születtek, amelynek játszanak. A franciák 10, a horvátok 15 százaléka. Ha az osztrák szabadságpártot kérdezik, az a horvát is migráns, aki Ausztria ellátórendszerét terheli. Segélyturista, no. Együtt veszik el a családi támogatása egy részét az ott dolgozó magyarokkal. A politikai alapú drukkoláshoz annyi tényt kell tehát figyelmen kívül hagyni, hogy fárasztóbb egy hosszabbításos mérkőzésnél.
Győzzön inkább a szebb focit játszó csapat, mert az Hollik szavaival élve: Európa jövője szempontjából is fontos üzenete lehet. Mi ez az üzenet? Érdemes szépen játszani.
* Ezen a ponton én csúsztattam. Hollik nem az LMP-től kapott ki, hanem a koordinációtól elzárkózó LMP által hősiesen eltűrt visszalépések miatt összeállt baloldaltól.
