A többi partnerországgal együtt 2014-ben vállaltuk a NATO-nál, hogy 2024-re a GDP 2 százalékát költjük évente honvédelemre. Eddig nemcsak a pénzre volt más területeken nagyobb szükség, de a technikai és a személyi háttér sem volt megfelelő, hogy az összeget le tudja hívni a honvédség. A haderő jelentős része teljesen lerongyolódott állapotban van, korszerű fegyvere szinte nincs.

Egyedül a légierő mondható úgy-ahogy korszerűnek, de a Gripenek felszereltségével is bajok vannak, légiharcrakéták hordozására alkalmas fejlesztésről például csak tavaly írtak alá szerződést a svédekkel. A hiányos fegyverzettnél is jelentősebb probléma, hogy

a pilóták takarékossági okokból nem tudják teljesíteni az előírt repülési órákat.

Modernnek még a Mistral légvédelmi rakéták és a háromdimenziós radarkészülékek számítanak, no meg a katonai jelzést viselő két új Airbus. Csakhogy ezeket a szállítógépet eddig a kormányfő használta hivatalos útjai során. Az illetékesek ezen túl vettek kisebb, nagy sebességű és nagy távolság megtételére képes futárgépet is, ám a Dassault Falcon 7X-eket sem csak a honvédség használja. Az Airbusnál megrendeltek további húsz könnyű helikoptert.

Szovjet technika orosz segítséggel

A honvédség való állapotát jobban mutatják a magyar felségjelzésű MI-24-es harci helikopterek. Az orosz járművek 2013 óta nem szálltak fel, majd nagyjavításra Szentpétervárra vitték őket. Négy érkezett nemrégen vissza. Ezeket a gépeket még az NDK-tól „örököltük” 1995-ben, mint ahogyan a honvédség tulajdonában lévő orosz szállító helikopterekhez is így jutottunk – a finnektől.

A harci járműveket nemcsak javítják az oroszok, de ők is képzik ki a magyar pilótákat hozzá. Ez azért egy NATO-tag részéről igazán unortodox. Az észak-atlanti szövetség vezetői éppen a nyáron döntöttek úgy, hogy az orosz fenyegetésre sokkal jobban kell koncentrálni, ehhez képest mi még legalább négy helikopter javítását várjuk el tőlük, s további négy gép sorsa attól függ, milyen gyártmányú új helikoptert vesz majd a hadsereg. Ha aránylag hamar eldöntik, akkor nem kell továbbiakat Szentéterváron modernizáltatni.

A szárazföldi haderőnem már szinte kizárólag régi orosz eszközökkel rendelkezik, például T-72-es tankokkal, amelyek jó része szinte működésképtelen. Ezeket le kellene cserélni, de egyelőre nem látni, mikor és mire. Szakértők szerint legalább 50 új páncélosra lenne szükség .

A harcjárművek kapcsán török fejlesztésű eszközök is szóba jöhetnek, amiről szándéknyilatkozatot is aláírt a két ország, de tényleges szerződés csak akkor várható, ha a magyar nemzetgazdaság érdekeit is szem előtt tartva, minél nagyobb arányban vehetünk részt a gyártásban – írta nem kevés fontoskodással a minap a Magyar Idők. Szerintük a közel 600 darab, az orosz államadósság terhére 2000-ig leszállított BTR–80-as páncélosokat a tárca nem kívánja kivonni, a honvédség jelenlegi alapjárművét modernizálni fogják.

Ki sem tudnánk várni a segítséget

Orbán Viktor többször hangoztatta, hogy a NATO nem véd meg bennünket, magunkat kell megvédeni. Ez azonban csak szólam. Olyan rossz állapotban van a magyar hadsereg, hogy egy támadás esetén még addig sem bírna kitartani, amíg a NATO szerződés V. cikkelye alapján a szövetséges haderő ideérne megvédeni az országot. Valami fejlesztés azonban feltétlenül kell, hiszen két háborús térség is a közvetlen szomszédunkban fekszik: Ukrajna és a dél-szláv országok. Jobb félni, mint megijedni.

A szomszédok közül talán az egyébként semleges osztrákoknak van a megfelelő méretű és felszereltségű hadserege, de a többiek is fegyverkeznek.

A románok a legmodernebb amerikai technikához is hozzájutnak, hiszen a térségben a lengyelekkel együtt ők az Egyesült Államok legszorosabb szövetségesei. A szlovákok szintén kezdenek felzárkózni, amerikai Blackhawk helikoptereket és F-16-os vadászgépeket állítanak hadrendbe. Az ukrán és a szerb hadsereg pedig lehet elavult, de harcedzett: háborús viszonyokban képzett hadsereggel rendelkeznek.

A magyar hadsereg személyi feltételei rosszak, a hivatásos állományt sem tudják feltölteni, hiányoznak a magas képzettségű és tapasztalt katonák. Hiába javítanak fel egyes fegyvereket vagy vesznek újakat, annak használatához sok éves gyakorlat kell, hosszú idő, amíg ilyen szintre eljut egy katona. Az illetmények ugyan emelkedtek, de még mindig elég rosszak, egy tiszthelyettes kereseténél a nagyáruházak most már magasabb bérrel kecsegtetik az álláskeresőket. A sereg létszáma jelenleg 27 ezerre tehető, de nagyon sokan, több mint tízezren a központi szervezetnél és a háttér intézményeknél (például az MH egészségügyi központnál) dolgoznak.

Így az összhaderőnemi parancsnoksághoz, a harcoló alakulatokhoz 15-17 ezren tartozhatnak. Vagyis alig a sereg fele hadra fogható, s azok sincsenek a megfelelő szinten, igazán komoly harcértékkel pár ezren rendelkeznek.

A hivatásosok kiegészítésére szolgálna a tartalékos rendszer, de mindenféle trükkökhöz folyamodnak, hogy a keretet fel tudják tölteni. A korkedvezményes nyugdíjban lévő katonatiszteket például oda irányították, s így nem kellett szja-t fizetniük. Most járási szinten kezelnék a tartalékosok létszámát, egy század lenne mindenütt, ám belekerül egy kis időbe, amíg ezt a programot készre jelentik. Mivel az emberek nem nagyon akarnak se a seregbe, se a tartalékosokhoz menni, próbálják a fiataloknál különféle programokkal népszerűvé tenni a fegyveres szolgálatot. De miért épp ebben lennének hatékonyak.

Itt találja a beszállítók listáját

Magyarországon jelenleg 241 vállalkozást minősítettek alkalmasnak arra, hogy a NATO 29 tagállamában honvédségi, hadiipari beszállító legyen, ezek közül 55 titkos minősítésű ügyletekben is részt vehet. A sok százezer hazai bejegyzésű céghez képest ez egy igen szűk csapat, tulajdonosaik körében viszont szinte minden olyan üzletember (Garancsi Istvántól Szíjj Lászlón keresztül Paár Attiláig) megtalálható, akik az elmúlt években gyakran profitáltak kormányzati, állami döntésekből, akár közbeszerzéseken, akár az előnyös szabályozás révén.

A minősítést a Biztonsági Beruházási Bizottság végzi. A testület élén a védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár áll, aki jelenleg Sulyok János. A NATO-központot is megjárt dandártábornoknak erős székesfehérvári kötődései vannak, és a hadsereg vezetése a tervek szerint hamarosan éppen oda fog költözni Budapestről. A potenciális NATO-beszállítók listáját itt lehet böngészni.

A magyarországi hadiipari gyártás és a fegyver-, illetve a fegyverekhez is alkalmas eszközök kereskedelme ugyancsak engedélyhez kötött. Ezeknek az engedélyeseknek a lajstromát a korábban még önálló hivatal, ma már a Budapest Főváros Kormányhivatala alá betagozott Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály vezeti.

Három kategória van:

• a haditechnikai külkereskedőké,
• a hadiipari tevékenységi engedéllyel rendelkező vállalkozásoké,
• valamint a kettős felhasználású termékekkel külföldön is kereskedő gazdasági társaságoké.

Ezek a listák itt találhatók, az oldal alsóbb részén, a haditechnikai és exportellenőrzési nyilvántartások között.

És hogy a HVG mire jutott, a lapban olvashatja