„A katona nem azért van, hogy szúrjon, hanem azért, hogy senki ne szúrhasson”

– idézett egy régi bölcsességet az új vezérkari főnök kinevezését követően Orbán Viktor még tavasszal. Mi szurkálódhatunk az avíttas szavakon, a mai kor katonái viszont már se nem szúrnak, se nem vágnak. Miközben a modern védelmi politika az emberélet kioltására alkalmas robotok bevetésén vitatkozik, a magyar kormányfő leragadt a bajonettek korában. És itt nem egyszeri elszólásról van szó.

Negyedik miniszterelnöki esküjét követően az Országgyűlésben azt mondta: „kormányom felfogása szerint a szabadsághoz nem elegendő a három nagy hadsereget, a németet, az oroszt és a törököt kívül tartani a Kárpát-medencén, hanem olyan viszonyokat is ki kell alakítanunk, hogy az országunkon belül is szabadon rendelkezhessünk magunkkal”. Ez a helyzetértékelés már a XIX. században is csak korlátozottan lett volna helytálló. Német és török alakulatok a NATO kötelékében manapság rendszeresen járnak hazánkban, mi hívjuk be őket, és a minap Budapesten vendégeskedő Erdogan elnöknek épp hadiipari együttműködést ajánlott fel Orbán. Bár az orosz birodalmi ambíciók feltámadása akár fejtörést is okozhatna a magyar kormány számára, mégis velük javíttatjuk meg használhatatlan szovjet helikoptereinket és egyéb nehézfegyvereinket.

Kerítettek maguknak új ideológiát

A történelmi párhuzamok egy olyan kort idéznek, amikor még a teljes (férfi) lakosság feladata volt az ország védelmének biztosítása. És egyre inkább úgy néz ki, hogy az Orbán-kormány újra ezt a felfogást kívánja követendő példának állítani. Pedig a Fidesz sokáig érdektelenséget mutatott a katonásdi iránt. Orbán hat éve még beérte annyival, hogy a katonai díszszemlén a főtisztek között „nincs kövér”. A szemléletváltást ezen a területen is a 2015-ös migrációs válság és az annak megoldására felállított kerítés hozta el. A miniszterelnök ekkor döntött úgy, hogy kormánya toroczkaibb lesz Toroczkai Lászlónál. Orbán azóta maga is végvári vitézként inspektál a határon, vezeti az operatív törzset, avatja a tiszteket.

A katonák új szerepben

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Az addig csak alibiző Hende Csaba belebukott a lassan készülő határzárba, érkezett a küzdősportból bemutatókat tartó Simicskó István, és a magyar katonák a nyilvánosság számára jól látható feladatot kaptak. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetről szóló törvény ugyanis lehetővé tette, hogy a krízis idejére a honvédség szerepet kapjon a más esetben feladatai közé nem tartozó határvédelemben.

Az előírások szerint a katonák fegyverhasználati joggal vesznek részt az államhatár őrzésében – a válsághelyzet pedig a tények ignorálásával azóta is tart. Ezzel párhuzamosan gépfegyveres katonai rendészek kezdtek járőrözni Budapest kiemelt helyszínein, mintha a nyugat-európai terrorfenyegetés érintené hazánkat is.

A TEK operett-tankjai után a magyar honvédek is bekerültek a kormányzati kommunikáció képi eszköztárába.

Iskolásokra lő az oktatási kormányzat

A 2018-as választási győzelem után a honvédség fejlesztése bekerült a kabinet leggyakrabban hangoztatott tervei közé. A kormányfő beszédeinek ismételt elemévé vált, hogy a mostani kormányzati ciklus kiemelt fontosságú feladata a nemzetbiztonság megerősítése lesz. „Egyre komolyabb erőfeszítéseket kell tennünk, hogy fenntartsuk saját civilizációnk több ezer éves rendjét, ilyenkor felértékelődik a rend és a béke, és vele védelmezőinek szerepe is”.

Túry Gergely

Hogy kinek is kell az orbáni világkép szerint az eddiginél jobban erőlködnie, arra félreérthetetlen utalás Simicskó új szerepe. A honvédelmi tárcát májusban elhagyni kényszerülő politikus kormánybiztosként felel a hazafias és honvédelmi nevelés kialakításáért, és saját bevallása szerint ehhez több minisztérium munkáját koordinálja. A kormány napilapjában úgy nyilatkozott:

„nagyon kevés olyan hely van a világban, ahol konkrét tantárgy a hazafias nevelés vagy a honvédelmi nevelés… viszont, ahol a tantervben ezek a szempontok is jelen vannak, erősebb és egészségesebb nemzettudatú fiatal emberek hagyják el az iskolákat”.

Kim Dzsong-Un nyilván magára veszi ezt a bókot, mindenki más döbbenten kérdez vissza: tantárgy lesz a honvédelmi nevelés? Papíron igen. A szeptemberi tanévkezdés előtt egy nappal jelent meg a Magyar Közlönyben, mit is kell tanítani a 9. osztályt kezdő gimnazistáknak heti két választott órában. A tantárgyat felmenő rendszerben vezetik be, egyelőre ez az egyetlen évfolyam, amely „alaki felkészítéssel” belevághat a száz éve is elavultnak számító nevelési programba. A tantárgy első foglalkozásain el kell sajátítani a „Vigyázz!, Pihenj!” parancsokra történő szabályos testtartást, az állóhelyben való fordulatok kivitelezését és a tiszteletadás módjait. Ezt a tudást a Fideszben és az államapparátusban később lehet kamatoztatni, azon túl viszont aligha.

A közlöny ismertetése szerint 15 órában túlélési ismereteket sajátítanak majd el a gimnazisták, hogy utána áttérjenek a lőelméletre. A találati pont épp úgy a tananyag része, mint a tüzelési testhelyzetek. Az elmélet pedig kiterjed a hadtörténetre, a Magyar Honvédség felépítésére, valamint az országra leselkedő veszélyekre. Igen, mondani sem kell, hogy a migrációs válságról is szót kell ejteni az órákon. 2020 szeptemberétől indul a szakgimnáziumok 11. osztályában a képzés, vagyis abban az évben már minden érettségi előtt álló diák olyan helyzetbe kerülhet, hogy vezényszóra kelljen masírozni.

Lassan elkészül az új NAT, kíváncsian várhatjuk abban hogyan jelenik meg a honvédelmi nevelés tantárgya. Ez a dokumentum akár minden diáknak kötelezővé is teheti a tananyagot. Ennek az oktatási reformnak pedig más tantárgyak lesznek a vesztesei. A természettudományi tárgyak szűkítése és összevonása már meg is indult a szakképzésben.

Szent-Györgyi helyett a példakép Kinizsi

Reviczky Zsolt

Kásler Miklós humánminiszter közben arra tett ígéretet, hogy a hazafias nevelést már az óvodákban és az általános iskolában elkezdik. Az egykori főorvos utasítására olyan, az Emmi által készíttetett filmsorozatokat fognak vetíteni a legfiatalabbaknak, amelyek Kinizsi Pál, Toldi Miklós vagy Hunyadi János, illetve a magyar szentek történetét mesélik el. A kormányzati víziót tükrözi, hogy a miniszteri felsorolásban csak azokat a katonákat emelték ki, akik leginkább erejükkel tűntek ki kortársaik közül.

A fizikális képességek erőltetése nem Káslerrel érkezett meg a magyar oktatásügybe. A Fidesz a mindennapi testnevelést már korábban bevezette – minden racionális ellenérvet félredobva. Míg a diákok korábban az atlétika, a torna és a labdajátékok alapjait sajátíthatták el, addig újabban küzdősportokkal is „színesíteni” kell a kínálatot. Rövid kitérő: az erős hadseregére joggal büszke Nagy-Britanniában a testnevelés kifejezetten kerüli a versengést, mert a kudarc a gyengébbek kedvét szegheti. Márpedig a testmozgás a legjobb egészségmegőrzés – ez az iskolai testnevelés eredeti célja, és nem a hadsereg feltöltése.

A brit haderő megoldja az utánpótlását, Magyarországon azonban ezzel jelentős gondok vannak. A NATO magasan képzett, nemzetközi parancsnokság alatt dolgozni képes, professzionális katonákat vár el. Ehhez valahogyan vonzóbbá kéne tenni a honvédséget. A fizetés emelése és a munkakörülmények javítása helyett az illetékesek válasza: játszanak katonásdit a gyerekek, és akkor majd jönnek maguktól.

Emlékeznek még az úttörőkre?

Ahogy tavaly kiderült, az állami intézményfenntartó számos iskola igazgatóját kereste fel. A KLIK azt szerette volna tudni, van-e az oktatási intézményben olyan legalább 6x15 méteres helyiség, amely lőtér céljából átalakítható. Korábbi bejelentés szerint 197 lőtér kiépítését irányozta elő a magyar kormány, és erre 27 milliárd forintot el is különítettek. Ezzel párhuzamosan 21 mentőállomás építését vagy annak előkészítését határozták el 266 millió forintos keretből. A kormány értékválasztása tehát következményekkel van a költségvetés elosztására is.

Reviczky Zsolt

Ésszerűbb lenne, ha a jelenlegi kormány megvizsgálná, mire ment a kommunista rendszer azzal, hogy a mostani tervekhez kísértetiesen hasonlító oktatással igyekezett a szocialista ifjúságot szófogadásra tanítani.

Kutatás nélkül is kijelenthető, hogy az idősebb generációkban a katonai ismeretek épp annyira elterjedtek, mint a kötelező nyelvoktatásból megmaradt orosz nyelvismeret. Továrisi konyec.

A rendszerváltás előtt az imperialisták veszélyeztették Magyarországot, most hasonló, mindent uraló fegyveres fenyegetést nem vizionál a hatalom. Orbán 2018-as beszédeinek ugyanakkor visszatérő eleme a szomszédos országok által erőltetett fegyverkezés intő példaként való emlegetése. Bár a kormányfő hangsúlyozza, hogy mi nem jelentünk senkire sem veszélyt, a magyar haderő kiemelt fejlesztése Raffay Ernőben már megindított valamit. Ahogy Trianon évfordulóján hangsúlyozta: az erős sereg a határrevízió előfeltétele.

Hogyan nyúlják le a honvédség fejlesztésére biztosított pénzeket? Erre ad választ az e heti HVG

HVG