A jövőben kettő helyett csak egy idegen nyelvet tanulnának a középiskolás diákok, a második nyelv óraszáma is az első nyelvre jutna.
Megvizsgálják, érdemes-e átcsoportosítani a középiskolákban oktatott második idegen nyelv óraszámát az első nyelv tanítására – jelentette be szeptember közepén az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Pölöskei Gáborné szakképzési helyettes államtitkár néhány nappal később arról beszélt, gondolkodnak azon, hogy koncentrálják a nyelvoktatást, azaz az óraszámot nem csökkentenék, de alapvetően egy nyelvet oktatnának a szakképző iskolákban. Az ötlet a Nemzeti Versenyképességi Tanácstól származik, amely a nyelvszakos egyetemisták külföldi résztanulmányainak támogatása, a nyelvi kurzusra fordítható diákhitel bevezetése, a nyelvi táborok szervezésének ösztönzése és a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezése mellett ezzel a javaslattal is foglalkozna, így javítva az iskolai nyelvoktatás hatékonyságán.
Ha a javaslatot támogatja a kormány, akkor a középiskolások heti 3-4 óra helyett 6-8 órában tanulnának angolul vagy németül. Vagyis a második nyelv oktatására fordított idő is az első nyelv tanulására jutna. Az Eduline által megkérdezett nyelvtanárok szerint viszont ez nem lenne jó döntés – Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint az óraszámemelés önmagában nem oldaná meg az iskolai nyelvoktatás problémáit, a szakember szerint ugyanis nem mennyiségi problémáról van szó. Egy nyelviskolában a nulláról a középfokig 480 óra alatt lehet eljutni, ehhez képest az állami iskolákban a negyedik évfolyamtól a tizenkettedik évfolyamig 936 tanórát ülnek végig a diákok, sőt egy részük ennél jóval magasabb óraszámban tanul idegen nyelvet. Berényi úgy látja, érdemes lenne megvizsgálni, pozitív hatása lenne-e annak, ha a 4. évfolyamról a 2. vagy a 3. évfolyamra hoznák előre a nyelvoktatás megkezdését.
Berényi szerint nyilvánvaló, hogy nagyok a különbségek az országon belül – vagyis a diákok nyelvtanulási lehetőségeit meghatározza, melyik régióban és milyen intézményben tanulnak. Mivel ez a tényező továbbtanulási esélyeiket is befolyásolja 2020-tól, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint nyelviskolák bevonásával érdemes lenne a diplomamentő programhoz hasonlóan átmenetileg egy „felvételimentő programot” indítani azok számára, akik saját iskolájukban nem tudnak felkészülni a nyelvvizsgára, „ez az esélyegyenlőségi problémákat is enyhítené”.
A szakember szerint emellett azon is érdemes lenne elgondolkodni, jó-e, hogy a legtöbb középiskolában felmentést kapnak a nyelvórák látogatása alól azok, akik előrehozott nyelvi érettségi tesznek. Így a diákoknak gyorsan kopik a nyelvtudásuk, ezért – ha van lehetőség az intézményben a differenciálásra, plusz nyelvi foglalkozások indítására – nekik is lehetőséget kell adni arra, hogy megismerkedjenek egy újabb idegen nyelvvel vagy továbbfejleszthessék nyelvtudásukat.
Sűrű ősszel számol az a politikai agenda, amely Magyar Péter szerint a Karmelitából jutott el hozzá, és bár Kocsis Máté és a kormány is cáfolta, van benne valós dátum. Bár az október 23-i Békemenetről Csizmadia László főszervező nem tud, a HVG-nek nem is zárta ki, hogy lesz. A szeptember 21-i Harcosok Klubja-összejövetel lehet igaz, de a helyszín, a Budapest Aréna nem adhat felvilágosítást.
