Figyelembe vesszük a magyar hatóságok vizsgálati eredményeit, és nyomon kell követni ezeket. Ám az OLAF-jelentés eddigi megállapításai még mindig az asztalon vannak – nyilatkozta a 168 Órának Ingeborg Gräßle az Elios-ügyben nemrég megszüntetett nyomozással kapcsolatban. Az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának (CONT) elnöke a lapnak azt mondta: az eljárásnak még nincs vége, hiszen az OLAF jelentése több ajánlást is tartalmaz. Hangsúlyozta: ő maga és a CONT is napirenden fogja tartani az ügyet, mivel

fontosnak tartja a független nyomozást, még ha magas rangú személyeket is érint a gyanú az Elios-ügyben.

Gräßle már a nyomozás lezárását követő első nyilatkozatában kijelentette: az, hogy a magyar rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást az Elios-ügyben, erősíti a magyar bűnüldöző hatóságok függetlenségével kapcsolatos európai kételyeket, és alátámasztja egy valódi eszköz szükségességét az Európai Unió pénzügyi érdekeinek jövőbeli védelmére, miután Magyarország és az uniós támogatások több más nagy kedvezményezettje sem csatlakozott az Európai Ügyészséghez.

Noha Magyarország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, amely létrehozását követően független vizsgálatokat fog végezni, ezeket az ügyeket a jövőben akkor sem lehet elkerülni

– hangsúlyozta most Gräßle. A CONT elnöke hozzátette, az Európai Bizottság jogállamisági kritériumra vonatkozó javaslatcsomagot terjesztett elő, amely lehetővé teszi, hogy az uniós költségvetési alapokat, így a tagállamoknak jutó forrásokat csökkentsék, ha a tagállamok igazságszolgáltatási szerveinek függetlenségét politikai szinten korlátozzák vagy attól meg is fosztják.

A 168 Óra szerint egyébként az Elios-ügy még sokba kerülhet Magyarországnak: ha elfogadják az EB Gräßle által is említett javaslatcsomagját, akkor az akár több ezer milliárdos forrásmegvonást is jelenthet. A CONT elnöke jelezte, hogy a német kereszténydemokraták – ahogy a Néppárt többsége is – támogatni fogják ezt a javaslatot.