Újra a szellemi szabadságharc frontvonalában - ezzel büszkélkedik az újraindult Magyar Nemzet.
Tíz hónappal a bezárása után újra megjelent a Magyar Nemzet – így is lehet értelmezni azt, hogy a lap ma ismét ott van az újságárusoknál. Vagy úgy is: először jelent meg Magyar Nemzet néven a Magyar Idők. A lap egy harmadik magyarázatot választott: azt hirdetik, négy év után jött ki először ma az újság.
Négy év után - ezzel a címmel került a címlapra az aláírás nélküli vezércikk. Ebben azt hirdetik, hogy ott vannak
újra a szellemi szabadságharc frontvonalában,
és azt is, hogy a Magyar Nemzet már 2015. február 6-án elesett, most kell újrakezdeni.
Bátor párhuzamot vonnak a lap korábbi újraindulásával – mert már volt olyan, hogy nem jelent meg, 1944-ben a nácik bevonulása után betiltották. Ugyan a G-nap és 1944 történelmi súlya között mintha lenne némi különbség, ez sem probléma, "lám, nem csak a történelem, a sajtótörténet bakugrásai is ismétetelhetik egymást." A vezércikk hosszan idézi az újrainduláskor, 1945. május 1-jén írt köszöntést, amelyben azt írták: „sokan felteszik majd a kérdést, hogy ez a Magyar Nemzet mindenben örököse-e a réginek és egészen vállaljuk-e a múltat? A válasz: nem! Akkor politikai és egyéb körülmények egy és másban eltorzították a Magyar Nemzet igazi arcát.”
A címlap másik cikke is a médiáról szól: jó-e az, hogy egy alapítvány tulajdonában vannak a jobboldali médiaeszközök? Nem jelent túl nagy izgalmat, hogy a válasz igen. Nem is igaz a vád, hogy átalakították volna a médiapiacot, mert „az, hogy az alapítvány tulajdonába kerültek eddig is vállaltan jobboldali médiaeszközök, az aktuálisan fennálló közéleti erőviszonyokat valójában nem változtatja meg” – írják.
A 2-3. oldalon aztán már nem sok meglepetés akad. A legfontosabb témák, amelyekkel a belföld rovat foglalkozik:
Az első Magyar Idők címlapján 2015-ben Rogán Antal kérdezte azt, szeretnénk-e, hogy az unokáink egy európai kalifátusban éljenek. A Magyar Nemzet olvasóinak most Boross Péter nagyinterjújával kell beérniük. Nézzük, milyen kérdésekkel próbálták megizzasztani az egykori miniszterelnököt!
"Önnek mit jelent a Magyar Nemzet hagyományos, konzervatív szellemben történő újraindítása?"
"Nem mindennapi az a gyűlölethadjárat, amit ellenünk rendeznek az unióban. Lehet, hogy az a vörös posztó számukra, hogy szilárd az ország és kormánya?"
"Vagy csak ellenséges, de legalábbis ellendrukker, aki vak ezekre az eredményekre a nemzetközi porondon?"
"Addig viszont, amíg a jelenlegi EU-vezetés regnál, végig átlátszó büntetőexpedíciókra számíthatunk?"
"Az iméntiek fényében milyen gondolatokkal, várakozásokkal tekint a javarészt még előttünk álló esztendőre nemzetközi és hazai viszonylatban?"
"Külföldön is általánosan tapasztalható a konzervatív értékek iránti gyűlöletkeltés. A kíméletlen fellépés tehát nem magyarországi specifikum?"
"Vannak régebbi, másféle mentalitású ellenzéki politikusok is."
"Az MTVA-székház elfoglalási kísérletét az ellenzéki sajtó megpróbálja úgy beállítani, hogy őket bántalmazták. Erről mi a véleménye?"
"Mi a ráció az unió lerohasztásában az illegális bevándorlás további támogatásával Németországban?"
"De hát éppen a sajtószabadság korlátozása, a migráció másokra erőltetése kelt olyan hatást, ami miatt sokan valóban a régi vészterhes időkre asszociálnak. Mit remélnek ettől?"
"Idehaza azonban nincsenek különösebb jelei, hogy a lakosság felülne az átlátszó kudarcpropagandának."
"A kulturális, tudományos területen sem csupa új arc van, s inkább a magát függetlennek mondó kormányellenes oldalhoz húznak."
A külföld rovat nem sok izgalmat tartogat, legfeljebb azt tudjuk meg, hogy Szíria szabadulna a nyugati harcosoktól, és hogy kritikus időszakban van az európai külpolitika, na meg hogy May Brexit-sikert ígért, akármit is jelentsen ez. Annál optimistább a gazdasággal foglalkozó pár oldal. Tállai András például elmondja, hogy magyar gyerekekkel képzeljük el a jövőt, kiderül, hogy érkeznek a megemelt fizetések, erősödik Magyarország központi szerepe azzal, hogy ide jön a volt KGST-bank, és még azt is megtudhatjuk, hogy „Kedvező hangulatban csökkent a BUX-index”.
A sportrovatban pedig végre megfejtik, miért nem baj az, hogy amíg Hosszú Katinka edz a Duna Aréna konditermében, addig senki más nem mehet be: „a torna ugyanis – főleg egy nőnél – intim tevékenység”.
Miért köszönheti a házát Amy Heckerling John Travoltának és Bruce Willisnek? Mit tapasztalt női rendezőként Hollywoodban? Hogyan fedezte fel Sean Pennt és Alicia Silverstone-t? És miért volt fontos, hogy Phoebe Cates ledobja a bikinifelsőjét? A Nicsak, ki beszél! és a Spinédzserek író-rendezőjével beszélgettünk.
