Fél óra alatt ért ki egy mentőegység a Nyugati téri aluljáróban kedden délután összeesett fiatalemberhez, holott a helyszín gyalog is pár percre van csak a Markó utcai Központi Mentőállomástól – írja egy Facebookon megjelent poszt alapján Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő, oxiológus a 444.hu-n megjelent cikkében.
A fiatalember délután 5 körül lett rosszul, többször görcsrohamai voltak, hányt is, majd eszméletét vesztette, és bár a mentőket már 17.04-kor értesítették, a járókelők tették előbb stabil oldalfekvésbe a beteget, majd kezdték meg az újraélesztését is a mentők telefonos utasításai szerint. Az első mentőegység csak 17.29-kor ért a beteghez és vette át az újraélesztést.
Kunetz azt írja, utánakérdezett az esetnek, amelyben a leírása szerint a mentésirányítók hibáztak. Leírása szerint bár már 17.04-kor hívták a mentőket a fiúhoz, az első mentőegységet csak 17.15-kor riasztották a beteghez az irányítók, ez az egység pedig ekkor a János-kórháznál volt, ráadásul bár a beteg közben folyamatosan egyre rosszabbul lett – amiről a járókelők folyamatosan értesítették a mentésirányítást – a helyszínre irányított egység csak alapszintű újraélesztésre volt képes. Ez az egység ért ki a helyszínre 17.29-kor.
Eközben egy emelt szintű újraélesztésre képes mentőtiszti kocsi épp 17.15-kor ért vissza a Markó utcai mentőállomásra, nekik pedig még az ebédidőt is engedélyezte ekkor az irányítás. Őket végül akkor küldték ki a helyszínre, amikor a Nyugati aluljáróból két lány gyalog elment a Markó utcába mentőt kérni, az egység végül 17.32-kor érkezett ki a helyszínre és vette át a fiatalember újraélesztését.
Kunetz azt írja, az nem a mentősökön múlik, hogy mikor érnek ki a helyszínre, mert ha nem kapnak időben riasztást, nem is tudnak arról, hogy hova kellene menniük. "De az még jobban láthatóvá válik az esetből, hogy nagyon komoly rendszerhibákkal küzd a mentőszolgálat, és ha erre a rossz rendszerre még emberi hibák is rakódnak, akkor kész a baj" – írja. Szerinte az adott esetben a mentésirányítók a görcsrohamok miatt epilepsziás betegként kezelték a rosszul lett fiatalembert, holott már az elején végig kellett volna gondolniuk, hogy a görcsrohamok keringésleállást is jelezhetnek.
Mindemellett szerinte alapvető vezetői hibák bénítják a mentőszolgálat működését, mert
a politikai megfeleléskényszerben dolgozó vezetők olyan irányba vitték szervezetet, hogy gyakorlatilag alig szűrik a bejelentéseket, automatikusan mindhez mentőt küldenek. Éppen ezért Budapesten kezelhetetlen mennyiségű a mentők feladata, ehhez képest olyan szinten alacsony a bevethető mentőerő, hogy rendszeresen vidékről szerveznek át mentőegységeket.
Mindezek ellenére így is sokszor súlyos tíz perceket kell várni a mentőkre, és Budapesten és vidéken is teljesen természetessé vált a kocsihiány. A fő probléma szerinte viszont az, hogy alig van némi szűrés a feladatok között, gyakran a magas kompetenciájú mentőegységek is olyan feladatokat végeznek, amelyek jóval alacsonyabb képzettséget igényelnének, ezek a feladatok feleslegesen kötik le ezeket az egységeket, és az itt dolgozók is elvesztik a motiváltságukat.
Hozzáteszi, a mentésirányító van a legnehezebb helyzetben, mert a döntését semmilyen rendszer nem védi.
A mentőszolgálat vezetése politikai célokat szolgál azzal, hogy a szakmaiság helyett a mindenhez mindig mentőt szemléletet képviseli. Így az irányítónak a nincsből is mentőt kellene küldenie a beszakadt körömhöz is, nehogy valami sajtóbotrány legyen. Így viszont nehéz felelősen gazdálkodni a rendelkezésre álló mentőerőkkel
– írja Kunetz, aki szerint azonnal távoznia kellene a mentésirányítónak, az orvosigazgatónak, és a főigazgatónak is.
