Nem telik el nap, hogy a kormány ne hívná fel a figyelmet az MTA-val kapcsolatban, hogy miért szeretné átalakítani az akadémiát. Palkovics László miniszter kijelentette: "kívánatos cél (...), hogy a kutatások jobban foglalkozzanak a mai társadalmakat érintő kérdésekkel, és hamarabb vezessenek eredményre".

"Az akadémiai kutatóintézetek az adófizetők pénzét költik el, jelen formában azonban erre nincs ráhatása a közösségnek."

Orbán Viktor is utalt az innovációra: "még hiányzik a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerből az az elem, amely garantálná, hogy a tudásból közvetlen gazdasági haszon is keletkezzen", "számunkra az látszik mindebből világosan, hogy a hazai ipar hozzáadott értékének növelése úgy lehetséges, ha kutatóintézeteink is összpontosítják erőforrásaikat az alapkutatások és az innováció területén egyaránt". 

Mindennél fontosabb a kutatók megtartása

"A válság utáni világban, amely egy új korszakot is jelent, csak akkor lehetünk versenyképesek, ha innovatívak is vagyunk. Ehhez Magyarországon is meg kell teremteni a világszínvonalú kutatómunka intézményi és pénzügyi feltételeit. Ezért is döntöttünk úgy évekkel ezelőtt, hogy szövetséget kötünk az MTA-val." Hogy kitől származik ez az idézet? Nem fogják kitalálni, Orbán Viktortól. A miniszterelnök nem is olyan régen, 2016-ban szólalt fel az MTA 187. közgyűlésén. De a két és fél év alatt mintha minden megváltozott volna.

Míg ma Palkovics miniszter arról beszél, máshogy kell finanszírozni a kutatásokat, és nem csak közalkalmazotti státuszban lehet kutatni, Orbánnak 2016-ban még mindennél fontosabb volt, hogy megtartsuk a magyar kutatókat idehaza. „A mai világban késhegyre menő küzdelem folyik a tudományos emberfőkért.”

Az a kérdés, hogy mit tehetünk azért, hogy ne veszítsük el a magyar tudósokat",

Orbán köszönetet mondott azoknak a kutatóknak is, akik itthon maradtak, és azoknak is, akik hazatértek: „Itthon kiteljesíteni a tudományos pályafutást, hazafias életfelfogást jelent. Azt jelenti, hogy az illető a magyar tudományért, a hazáért is dolgozni kíván.” Az MTA a kormány új szándékainak felszínre kerülése óta arra figyelmeztet, hogy a pályázati alapú finanszírozás bizonytalansága miatt a kutatók körében megnő az elvándorlás, és ezt maguk a kutatók is kinyilvánították. A kormány most ezt akkor mégsem tartja olyan jelentős problémának a jelek szerint.

A kormány azzal sem elégedett, ahogy az MTA elkölti a pénzt. Bár

az Állami Számvevőszék nem talált nagyobb hibát a MTA gazdálkodásában

(részletesen lásd később), Palkovics mégsem nyugodt: "az akadémiai kutatóintézetek az adófizetők pénzét költik el, jelen formában azonban erre nincs ráhatása a közösségnek". Orbán 2016-ban még nem látott semmi problémát ebben, sőt, bejelentette: "2020-ig 1200 milliárd forintot fog a kormány kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni. Ez a nemzeti össztermék 1,8 százalékát jelenti, amivel meg fogjuk közelíteni az 1,9 százalékos uniós átlag szintjét. Ennek érdekében tárgyaltunk, és meg is egyeztünk Lovász elnök úrral arról, hogy a jövőben az MTA új programjaiban is együttműködünk.” Azaz az MTA-ban messzemenőkig megbízott a kormány.

Az MTA legyen józan intés a politika felé

Palkovics korábban egy háttérbeszélgetésen információink szerint utalt arra is, az MTA ősbűnt követett el azzal, hogy politizált: „hadüzenetnek tekinti a kormány, hogy sorosista rendezvény volt az egyik MTA-kutatóközpontban". Nem érti, "miért fordulhat ilyen elő, hacsak nem szándékosan provokálunk, ami felelőtlen egy ilyen időszakban”. (Pedig az MTA kínosan ügyelt arra, hogy ne politizáljon mióta a kormánnyal tárgyal, még a magyar tudomány ünnepéről is száműzött két, áthallásosnak minősített előadást.) Mit mondott Orbán 2016-ban?

"Az Akadémiától azt várjuk, hogy legyen egy józan intés a politika felé: soha ne feledje el, a nemzet felemelkedése érdekében kötelessége támogatni a tudományos életet, és kötelessége biztosítani annak függetlenségét."

Ez a józan intés most tehát sorosista provokáció? – tették fel többen a kérdést. Hiszen az MTA semmi mást nem tesz egy ideje, mint figyelmezteti a kormányt: tartsa be a törvényt, folyósítsa az előírt forrásait az akadémiának, és hagyja, hogy a kutatásról a tudósok, a tudomány döntsön, ne a kormány.

Ma az innováció a fő cél, emiatt vállalja a kormány a konfliktust a világ tudományos elitjével, az MTA-val, az innováció nevében veszi el a törvényben járó forrásokat az MTA-tól, az innováció jegyében szerezné kiszervezni az 5000 embert foglalkoztató akadémiai kutatóhálózatot az MTA alól. 2016-ban még nem ezt hallották a tudósok a miniszterelnöktől: „Szeretném tájékoztatni Önöket arról, hogy az Elnök Úrral folytatott megelőző megbeszéléseken arra a közös álláspontra helyezkedtünk, hogy az előttünk álló időszak egyik legnagyobb kihívása Magyarország számára már középtávon is a klímaváltozás, illetve a következményei a Kárpát-medencére. Ezt meg kell érteni, tanulmányozni kell, válaszolni kell a kihívásokra, azt hiszem, hogy közösen.”

De akármi is a legnagyobb probléma,

"amikor a politika és az MTA egyszerre követte Széchenyi szellemiségét, akkor közös erővel hazánk mindig megtalálta a válaszokat a legnehezebb kérdésekre is"

– szögezte le a miniszterelnök. "Beszédét zárva a kormányfő a magyar nemzet nevében megköszönte az Akadémia munkáját, és további világraszóló eredményeket kívánt az MTA tagjainak."

Hogy miért fontos az alapkutatás, és milyen rejtélyes módokon lesz belőle megtérülő innováció, azt az MTI is számos közleményben taglalta, de most Mihály László fizikus, csillagász, egyetemi tanár, a New York-i Állami Egyetem tanára több konkrét példát is felhozva magyarázza el. Az alapkutatást a tudományos kíváncsiság motiválja, az eredmény a közé, a tudós haszna a személyes öröme. Mivel az eredmény nyilvános, az iparvállalatok nem szívesen finanszíroznak ilyet. De idővel alkalmazott kutatás és haszon keletkezik belőle, Mihály erre számos példát hoz.

A kormánynak oly fontos és kedves Paks II., az atomenergia is eredetileg haszontalannak tűnő alapkutatással indult.

Az atommagot felfedező Ernest Rutherford maga jelentette ki, hogy "aki arra gondol, hogy ebből használható energiát lehet nyerni, az javíthatatlan álmodozó". De az indukciót felfedező Michael Faraday is azt mondta állítólag az őt kérdező miniszterelnöknek: "nem tudom, ez mire lesz jó, de abban biztos vagyok, hogy egyszer majd adót fognak rá kivetni". Az indukció jelensége ma az elektromos hálózatok működésének integráns része. Ugyanígy 

 puszta kíváncsiság hajtotta alapkutatásból lett később a mikrohullámú sütő, az okostelefon, az internet vagy a GPS-kommunikáció, sorolja Mihály a példákat.

ÁSZ: "A közfeladat ellátása szabályszerű volt"

Megér egy misét a MTA gazdálkodása ÁSZ-vizsgálatok tükrében. Az MTA 2014-ben együttműködési megállapodást kötött az ÁSZ-szal. Ebben olvasható: "Az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításai és javaslatai is hozzájárultak az Akadémia intézményrendszerének megújításához".

Az ÁSZ az elmúlt években ellenőrzött, és utóellenőrzött is. A kutatóintézetek gazdálkodásának vizsgálata a napokban zárult le. A számvevők megállapításai közül néhányat kiemeltünk:

• a kutatóközpont tevékenységében rejlő kockázatokat nem mérték fel
• nem elemezték a kockázatokat
• a gazdálkodási jogkörök szabályszerű gyakorlását nem támasztották alá
• nem vezettek jogszabály szerinti nyilvántartást az intézkedési tervek végrehajtásáról

A korábbi évekre visszamenő vizsgálatokat talán úgy lehetne a legrövidebben összefoglalni. hogy az ellenőrzés feltárt néhány pénzügyi és számviteli hiányosságot, de ahogy az ÁSZ fogalmazott: a megbízhatósági hibák összértéke nem éri el a lényegességi szintet. 2016-ban is minden fontos kérdést rendben talált az ÁSZ.