"40 felett már húzzuk le a rolót" – Miért maradtak ki a kormány családsegítő akciójából szülőképes korú nők tízezrei?
Néhány éve még óriási reményeket fűzött a kormány a kiugró létszámú Ratkó-unokák korosztályához, ha a 1973-77 között született nők nem állítják meg a népességfogyást, akkor semmi, vélték akkor. A korosztályhoz tartozók egy része lassan úgy lép ki a szülőképes korból, hogy végül nem született gyereke, de bő hatvanezren így is vannak, akiknek még lehetne. A gyerekvállaláshoz ők azonban már nem számíthatnak segítségre. A kormány néhány éve tudatosan váltott stratégiát, és céloz inkább a fiatalokra. Az üzenet át is ment, nagyjából így: "OV-nak 40 felett már nincs rád szüksége".
Nagyjából 65 ezer, még szülőképes korú, de 40 évét már betöltött magyar nőt hagyott ki a kormány a két hete ismertetett családvédelmi akciótervének leghangsúlyosabb intézkedéséből.
Az „asszonyhitelként” elhíresült lehetőség lényege, hogy az a 40 év alatti nő, aki első házasságát köti, 10 milliós kamatmentes, szabad felhasználású kölcsönt vehet fel az államtól. Ha a kölcsön igénylésétől számítva öt éven belül gyermeke születik, a hitel törlesztését felfüggesztik három évre. A második gyerek születésénél nemcsak újabb három évre függesztik fel a törlesztést, de a tőketartozás 30 százalékát is elengedik, a harmadik gyerek megszületése után pedig a hitel fennmaradt részét sem kell visszafizetni.
A 40 év felettiek diszkriminálása nemcsak azért furcsa a kormány részéről, mert a 40-es évek elején járó nők termékenysége több mint kétszeresére emelkedett az elmúlt tíz évben, hanem azért is, mert a második Orbán-kormány idején létrehozott demográfiai munkacsoport 2013-ban éppen arra hivatkozva sürgetett mielőbbi intézkedéseket, hogy
ha a jelenleg még gyermekvállalási korban lévő 1973-77-ben született nagy létszámú generáció nem pótolja be hamarosan az eddig elmaradt gyermekvállalásokat, az őket követő alacsonyabb létszámú generáció már képtelen lesz fordítani a termékenységi trendeken.
Az akkor 36-40, ma már 42-46 éves korosztályra az azóta eltelt öt évben végül semmilyen demográfiai intézkedés nem készült annak ellenére sem, hogy még a 2017-ben emlékezetes módon Lázár János akkori kancelláriaminiszter által bejelentett demográfiai program egy része is kifejezetten ezt, a demográfiai terminológiában Ratkó-unokákként emlegetett korosztályt célozta volna meg.
Az összesen több mint 415 ezer, 1973-77-es születésű nő nagy része így lassanként úgy lép ki a fogamzóképes korból, hogy a tőlük várt születésszám-ugrás nem következett be.
Sőt, a Népességtudományi Kutatóintézet 2018 januári adatai szerint egy éve a korosztályból több mint hetvenezer nő – vagyis az érintettek nagyjából 20 százaléka – volt gyermektelen, az utánuk következő, még mindig viszonylag nagyobb létszámú, 1978-1979-es korosztály körében pedig ennél is magasabb, több mint 23 százalékos volt ez az arány.
Az ez utóbbi körbe tartozó, nagyjából 150 ezer, ma 40-41 éves nőből a legfrissebb elérhető adatok alapján tehát több mint harmincötezernek nem volt még gyereke, de a gyermekvállalási kor kitolódásával náluk még ma simán „benne van a pakliban”, hogy pár éven belül szülővé váljanak. Attól azonban – pusztán életkoruk miatt – már elestek, hogy ehhez a fiatalabbakat megillető állami segítséget kapjanak.
„De miért?”
– tette fel a kérdést a demográfiai csomag február eleji bejelentése után a miniszterelnök Facebook-oldalán is több dühös érintett, és a hvg.hu szerkesztőségének is írt több, a koralapú diszkriminálást kifogásoló, felháborodott olvasó.
A 40. évét pechére januárban betöltött Lenke például egy tízéves házasság és egy válás után kezdett egy éve új életet. Az előző házasságából sem neki, sem újdonsült férjének nem született gyereke, a friss kapcsolatban viszont – ahogy írta – majdhogynem egyből belevágtak a „babaprojektbe”, így már úton is van az utód, várhatóan nyár végén születik meg. A kedvezményes életkezdési hitelről azonban életkoruk miatt lecsúsztak, pedig nagy segítséget jelentett volna, mert előző kapcsolatukból mindketten anyagilag lenullázva jöttek el, most pedig éppen új albérletet kénytelenek keresni, mert ahol eddig laktak, ott csecsemővel már nem engedik maradni őket.
„Az üzenet átjött: OV-nak 40 felett már nincs rád szüksége”
– írta keserűen a demográfiai intézkedéstervről Edit is. A dunántúli kisvárosban élő 41 éves nő öt éve él (boldog) házasságban a férjével. Kezdettől nagyon szerettek volna gyereket, de orvosilag beazonosítatlan probléma miatt a baba eddig nem fogant meg. Edit és a férje az elmúlt években több mint féltucat államilag támogatott és magánzsebből finanszírozott lombikkezelésen vett részt, amelyekre összesen közel ötmillió forintot fizettek. A kezelések és a hozzájuk előírt vizsgálatok, valamint az eredményességhez szükséges gyógyszerek minden megtakarított pénzüket elvitték, illetve a továbbiakban is elviszik havonta. Ha Edit most megfoganna, akkor – ahogy írta – „csupasz fenékkel” várnák a gyereket.
„Jól esett volna ebben a csomagban valami gesztus azoknak is, akik tényleg nagyon szeretnének gyereket és küzdenek érte évek óta. Persze, erre mondhatják, hogy tavaly növelték az államilag támogatott lombikkezelések számát, ami igaz is: tényleg csökkentek a várólisták több helyen. De a gyakorlat azt mutatja, hogy ha nem vagy egyszerű eset, akkor a mélyebb kivizsgálások férfi és női oldalon, plusz a vitaminok, a kiegészítő terápiák is iszonyú költséget jelentenek. Szóval jólesett volna valami segítség nekünk is,
ehelyett megkaptuk, hogy 40 felett már húzzuk le a rolót.
miközben lehet, valaki már 5-6 éve küzd és költi számolatlanul a pénzt” – írta keserűen Edit, de több zárt, lombikprogramban részt vevő nőket tömörítő Facebook-csoportban is forrnak az indulatok az életkor alapján diszkrimináló kormányzati csomag miatt.
„Nem tudom felfogni, miért nem kaphat támogatást mindenki, aki gyereket szeretne, függetlenül attól, hogy hány éves. Sok gyereket akarnak, nem? Akkor miért állítanak korlátokat azoknak, akik az ideális korból önhibájukon kívül kicsúsztak, ahelyett, hogy mindenkit ösztönöznének?”
– írták az egyik csoport több mint háromszáz hozzászólást generáló bejegyzésében, egy másikban pedig petíció indítását fontolgatják a korhatár felemelése és a lombikprogramban részt vevők támogatásának kiterjesztése érdekében.
A hvg.hu által megkérdezett kormánypárti képviselők közül többen szintén szomorúnak nevezték – volt, aki egyenesen érthetetlennek mondta –, hogy a 40 év feletti nők kimaradtak a kormányzati intézkedéscsomagból, és arra sem tudtak magyarázatot, hogy a pár éve még gyermekvállalásra buzdítani kívánt Ratkó-unokák generációját a kormány miért „pazarolta el”.
A mostani életkori limitet néhányan – pusztán tippként, nem pedig bizonyosságként – azzal kötötték össze, hogy 40 év felett nő a terhességek és a szülések egészségügyi kockázata, ezért, ha ezt a korosztályt ösztönözné gyermekvállalásra a kormány, az a másik oldalon „nem lenne jó üzlet” az egészségbiztosítónak.
Egy KDNP-s képviselő arra tippelt, hogy a 40 éves korhatár meghúzásával a halogató magatartásnak próbált gátat szabni a kormány, vagyis annak az utóbbi húsz évben egyre erősödő jelenségnek, hogy a nők egyre későbbi életkorban vállalják az első gyermeküket, emiatt a további gyermekeik már kevesebben, vagy nem születnek meg. Az igazsághoz feltehetően ő állhat a legközelebb: egy, az Emberi Erőforrások Minisztériumában közvetlen a 2018-as választások előtt készült, a szóba jöhető demográfiai lépéseket összegző, háttéranyag már kifejezetten arra intette a kormányt, hogy „a jövőben különösen a 25-35 éves korosztályra” és „a legtermékenyebb korban járók családalapítására” kell figyelmet fordítani, egy ponton pedig kifejezetten olyan intézkedéseket sorolt az anyag, amelyek arra lehetnek hatással, „hogy ez első gyerekek a mostani, átlag 28 éves kor előtt megszülessenek”.
Bár a 2013-as demográfiai tervek elkészítéshez felkért Népességtudományi Kutatóintézet egy ideje már nem segíti a kormányt a szakértelmével, így a legfrissebb ösztönzőcsomag kidolgozásában sem vett részt – a kormány 2017-ben saját, az Emmi alá rendelt demográfiai intézetet alapított Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) névvel –, Kapitány Balázs, az intézet tudományos főmunkatársa is úgy látja, hogy logikusan a fiatalabbaknak üzent, és az imént vázolt attitűddel próbál szakítani a kormány az asszonyhitel felső korhatárával.
Kapitány Balázs szerint bár „nem kellemes, hogy van egy felső határ”, de szakmailag indokolható. Ha ugyanis nem lenne korhatár, azzal a kormány szerinte éppen azt üzenné, amit nem akar, vagyis, hogy
ó, hát nyugodtan ráértek a gyerekvállalással, nem kell sietnetek” – ez viszont, ahogy már kifejtettük, a további gyerekek vállalásának, illetve megszületésének lenne akadálya.
A szakember szerint bár lehetett volna legalább a Ratkó-unokák felé megengedőbbé tenni a csomagot, de demográfiai fordulat ettől már semmiképp sem lenne várható, mert míg 40-41 éves kor között még valóban sokan vállalnak gyereket, 42 éves kor felett már nagyon kevesen.
Részben hasonlóan érvelt a hvg.hu-nak Novák Katalin, az Emmi családügyi államtitkára is, amikor arról kérdeztük, hogy miért szabtak életkori határt a kedvezményes hitel felvételéhez. Az államtitkár szerint a kormány nem mondott le egyetlen korosztályról sem, de az új lehetőség szándékosan kifejezetten a még családalapítás előtt állóknak szól, ami jellemzően azért a 40 alatti korosztályra igaz.
A kérdésre, hogy miért nem tették nyitottá az intézkedést legalább a korábban ösztönözni kívánt, részben még szülőképes korban lévő Ratkó-unokák számára is, Novák Katalin azt mondta: "Valóban, az említett korosztály 20 százaléka még gyermektelen, és elképzelhető, hogy náluk is születnek majd még gyerekek,
de az is biztos, hogy aki negyvenvalahány éves korára még nem vállalt gyereket, az anyagilag sem úgy áll, mint aki huszonévesen áll neki a közös életnek.
Az államtitkár tehát nem hiszi, hogy azoknál, akik negyvenéves korukig nem vállaltak gyereket, pont a „kezdőtőke” hiánya lett volna az akadálya ennek, szerinte sokkal jellemzőbb, hogy
akinek 42-43 éves korában még nincsen gyermeke, annak azért nincs, mert nem találta meg hozzá a megfelelő partnert.
Ebben viszont szerinte nem segít a 10 millió forintos állami kölcsön lehetősége sem.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Fognak anyagi haszonért szülni a magyarok? Ez egyáltalán Orbánék célja?
Alapvetően jók és átgondoltak a kormány hétpontos családvédelmi intézkedései, mondja a hvg.hu-nak egy demográfus, de a kívánt gyerekszámot vélhetően ezekkel sem sikerül majd elérni.
