Jaltáért, a vasfüggönyért! - egyszerre volt történelmi elégtétel és elismerés hazánk NATO-csatlakozása Áder János szerint.
- A magyar nemzet szabadságharcai a múltban azért buktak el, mert nem voltak szövetségesei. Ez a tapasztalat is vezetett oda, hogy az 1997-es népszavazáson a NATO-tagságot a résztvevők 85 százaléka támogatta - erről Áder János köztársasági elnök beszélt Prágában, a NATO-bővítés huszadik évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi konferencián. (Csehország Magyarországgal és Lengyelországgal közösen 1999. március 12-én lépett be a NATO-ba.)
Az emberek megértették, hogy a sorstól olyan esélyt kaptunk, amelyet elmulasztani súlyos hiba lett volna
- mondta az államfő.
Áder szerint a csatlakozás óta eltelt két évtized alatt Magyarország bebizonyította, hogy nem csupán haszonélvezője a szövetségnek, hanem forrása és építője is.
"Megtanultuk, hogy a biztonság megőrzése nem passzív tevékenység, és egy szövetség célja nem a szemlélődés, hanem a cselekvés". Húsz év alatt megtanultuk - tette hozzá - , hogy a közös ügyért olykor a világ túlsó oldalán kell síkra szállnunk, és hogy a biztonságnak ára van. Ezért teszünk lépéseket a magyar haderő megújítására, a honvédség ütőképességének fokozására.
A magyar köztársasági elnök szerint a NATO-tagságunk óta eltelt két évtized bizonyította, helyes döntést hoztunk, mivel békében és biztonságban éltük meg ezt a húsz évet.
Jó tudni, hogy végre nem vagyunk egyedül.
Áder arról is beszélt, a NATO-csatlakozásunk történelmi elégtétel is volt a Jaltát követő keserves évtizedekért, és elismerés a vasfüggöny átszakításáért.
Sűrű ősszel számol az a politikai agenda, amely Magyar Péter szerint a Karmelitából jutott el hozzá, és bár Kocsis Máté és a kormány is cáfolta, van benne valós dátum. Bár az október 23-i Békemenetről Csizmadia László főszervező nem tud, a HVG-nek nem is zárta ki, hogy lesz. A szeptember 21-i Harcosok Klubja-összejövetel lehet igaz, de a helyszín, a Budapest Aréna nem adhat felvilágosítást.
