Trócsányi László nem ment el a beszélgetésre, ott volt viszont öt másik párt politikusa.
Van, aki a klímaváltozást állította a programja középpontjába, más mobilplakátokkal járja az országot, de egy dolog közös bennünk: mindannyian ki akarnak jutni az Európai Parlamentbe. Kedd este az Új Egyenlőség Közbeszélgetések sorozatában egy asztalhoz ültek az ellenzéki pártok képviselői, hogy felsorolják, számukra mik a legfontosabb ügyek Brüsszelben. Cseh Katalin (Momentum), Dobrev Klára (DK), Lukács László György (Jobbik), Jávor Benedek (MSZP-Párbeszéd) és Vágó Gábor (LMP) mellé azonban nem csatlakozott Trócsányi László, a Fidesz listavezetője.
A május 26-ai szavazólapon 11 párt szerepel majd, ennyi gyűjtött össze 20 ezer aláírást a szavazópolgároktól, és ennyit vett nyilvántartásba a hétfő délután négy órás határidőig a Nemzeti Választási Bizottság. A Medián közvélemény-kutatása szerint egyébként jelenleg Dobrev Klára a legszimpatikusabb jelölt, őt a Momentumos Cseh Katalin követi.
Azt Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője már a vita elején leszögezte: az esemény nem Orbán Viktorról fog szólni, ezért szeretné, ha a résztvevők minél kevesebbet ejtenék ki a miniszterelnök nevét.
A beszélgetést Cseh Katalin kezdte, aki azt nevezte meg a legnagyobb problémának, hogy hitelességi válságban van az Európai Unió és a politika, ami tehet arról, hogy az emberek fele nem tervez szavazni az EP-választásokon. A Momentum listavezetője szerint éppen ezért kell közelebb vinni az EU-t az emberekhez, ezért járják az országot, és kampányolnak. Azt pedig bűnnek tartja, ha valaki csak egy ötéves nyaralásnak tekinti a brüsszeli munkát. Cseh itt egy kicsit el is tért a házszabálytól: azt hangsúlyozta, Orbán Viktor is tehet róla, hogy uszítás lett a kampányból.
Dobrev Klára azt emelte ki, hogy az Európai Unióhoz való viszony nem külpolitika, ezért is fog ingázni Brüsszel és Budapest között, ha kijut az Európai Parlamentbe.
„Számomra az a legfontosabb, hogy nemcsak határozott, hanem számon kérhető is a programunk, félévenként pedig szeretnék majd beszámolni arról, hogy mit értem el” – tette hozzá a DK képviselője.
Jávor Benedek kicsit más helyzetben van, mint a többiek, hiszen ő az egyetlen, aki a résztvevők közül most is európai parlamenti képviselő. Ezért nem tagadta: igenis lehetséges, hogy egy EP-képviselő jogalkotási munkát végezzen és Magyarországon is ismerjék a tevékenységét. A Párbeszéd EP-képviselője vélhetően ezzel arra is utalt, hogy ő volt az, aki kiperelte és nyilvánosságra hozta a paksi bővítés szerződéseit.
Jávor nem tagadta, hogy az elmúlt öt évben azt is feladatának tartotta, hogy ráébressze az Európai Unió döntéshozóit Orbán Viktor kormányának valódi természetére. A következő öt évben erre már nem lesz szükség, hanem arra fog törekedni, hogy hatékony lépéseket harcoljon ki az uniós intézményekből ezeknek a lépéseknek a visszaszorítása érdekében.
Lukács László bemutatkozásában azzal kezdte, hogy a Jobbik a bérunió kérdését és az európai közmédia létrehozását vinné az Európai Unióba. Úgy vélte, hogy a hasonló témákkal lehet eredményt elérni Brüsszelben ahelyett, hogy távoli célokat tűznének ki maguk elé.
Vágó Gábor nem ígért mást:
aktivista lesz az Európai Parlamentben, főleg a klímaváltozásé.
„Szeretném, hogy ha az emberek meglátnak egy csigát a kertben, arról is a klímaváltozás jusson az eszükbe” – mondta.
Vágó nem ért egyet azzal, hogy ki kell vinni a belpolitikát Brüsszelbe, ott véleménye szerint olyan kérdésekkel kell foglalkozni, amit csak az EP tud megoldani. Problémának látja viszont, hogy az EP legnagyobb pártjai a nagyvállalatok lobbistái tartják a markukban.
A második körben, amikor arra kellett válaszolniuk a résztvevőknek, mi különbözteti meg a saját programjukat a többiekétől, már nehezebb dolguk volt.
És hogy mi a legsúlyosabb válsága az uniónak, amire mindenképpen választ kell találni? Jávor Benedek szerint bár az EU komplex válsággal néz szembe, amelynek témái szorosan kapcsolódnak egymáshoz, a kettő legfontosabb talán a klímaváltozás és a társadalmi szétszakadás.
Lukács László szerint helytelen válságban gondolkozni, inkább kihívásnak nevezné azokat a problémákat, amivel szembenéz Európa. Ezek egyike belső politikai válság, amivel egy magyar párt nem sokat tud kezdeni, legfeljebb azt, hogy a normalitás talaján marad. A másik kihívás az, hogy nagyon szétszakadt a kontinens, a déli és a keleti tagállamok nagyon lemaradtak. "A többsebességes Európát egyszer és mindenkorra el kell felejteni" - tette hozzá.
Vágó Gábor nem okozott meglepetést, amikor a klímaváltozást nevezte meg, szerinte minden szakpolitikát ennek a keretében lehet értelmezni, például a költségvetést, vagy a szociális Európa kívánalmait is. A források kiutalásánál is figyelni kell arra, hogy a környezetvédelem jegyében valósuljanak meg – mondta Vágó, példaként hozva fel a lakhatási válság megoldását. Szerinte nem az a lényeg, hogy panelházakat építsenek a város szélén, hanem hogy ilyenkor a klímaváltozást is figyelembe vegyék.
Cseh Katalin szerint a válságokat éppen azért nem lehet megoldani, mert belpolitikai válság osztja meg az Európai Uniót. Igenis vannak olyan közös ügyek, amikben egységesen kell fellépnünk – mondta, remélve, hogy a következő Európai Parlamentben nem a különböző pártok között lesznek a törésvonalak.
„A jelenlegi bürokratikus Európa nem alternatívája a populizmusnak” –szúrt oda egyet Brüsszelnek is.
Dobrev Klára a demokrácia egyik legnagyobb kihívásának azt nevezte, hogy nőnek a társadalmi különbségek. Megtorpant például a háború óta növekvő életszínvonal, többek között a globalizáció hatására. Úgy vélte, egy Apple, egy Microsoft vagy egy IKEA kinőtte a szabályozási keretet, amit egy-egy országban készítenek, ezért nem nemzetállamként, hanem közösen kell megoldani a problémákat.
„Aki nemzetállamokra szavaz, az a szegénységre szavaz. Aki a szegénységre szavaz, az a populizmusra szavaz” – tette hozzá Dobrev, aki szerint az Európai Egyesült Államok a megoldás.
Az uniós csatlakozás óta elmúlt 15 év mérlegét Lukács László egy mondatban foglalta össze: „ha az Európai Unióról beszélünk, én a Tinderen még mindig jobbra húznám.”
Osztályzatként a Jobbik politikusa a hármast nevezte meg, azzal viszont egyetértett, hogy a kormány lehívta az uniós forrásokat.
Vágó Gábor is alapvetően optimistának nevezte magát, és azt sem varrná az EU nyakába, hogy az oroszok markába került az ország. Nem reformra, hanem forradalomra van szükségünk az unióban, gondoljuk át, min kell változtatni – mondta. A tőkevezérelt gazdaságpolitikának Magyarország például nem állt a jobbik felén, át kellene szervezni az egész struktúrát, akár az agrártámogatásokat is. Az LMP listavezetője úgy látja, a probléma nem azzal van, hogy a magyar kormány az utolsó eurócentig lehívta az uniós támogatásokat, hanem azzal, hogy nem élt vele, nem fejlesztésre fordította.
"Nem nyomnék szuperlájkot az Európai Unióra, de optimista vagyok" - folytatta jobbikos kollégája tinderes hasonlatát.
Cseh Katalin sem maradt le, ő úgy fogalmazott: Magyarország csatlakozását ahhoz lehetne hasonlítani, mint „amikor valakit egy szép ember szuperlájkol, aztán nem ír neki.”
A Momentum listavezetője történelmi bűnnek nevezte, hogy naponta kétmilliárd forintot kapunk az uniótól, mégis csökken a versenyképességünk. Az EU-s tagság egy szűk rétegnek megérte, mindenki másnak pedig csak annyi előnye származott belőle, hogy kinyíltak a határok, és el tudott menni külföldre dolgozni.
Dobrev Klára szerint az EU hatalmas lehetőséget adott Magyarországnak, amivel részben éltünk, részben visszaéltünk. Hiába kaptunk rengeteg pénzt, ha ennek egy nagy része
Ma a totális diktatúrától az Európai Unió véd meg minket - mondta a DK politikusa.
Jávor Benedek is elvesztegetett lehetőségnek nevezte az elmúlt 15 évet, nem tudtuk valósággá formálni a fejlesztési lehetőséget. A politikus ugyanakkor összetettnek nevezte ennek az okát.
„Azért születnek értelmetlen beruházások, mert az a cél, hogy ki lehessen lopni belőle a pénzt. Magyarország jelentős részét leburkolták Viacolorral, mert abból lehet sokat kiszedni” – mondta.
Jávor szerint ugyanakkor ebben az EU-nak is van felelőssége, a kohéziós politika jelenlegi formájában ugyanis nem képes jelenleg a problémákat orvosolni. Ennek állatorvosi lova például Görögország válság utáni helyzete.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.
