Idén év elején Horváth Csaba és Karácsony Gergely között dőlt el az előválasztás első fordulója. Horváth 6465, Karácsony 5300 ajánlást gyűjtött, a szavazáson azonban Karácsony 27 598 – 6535-re győzött, az MSZP egykori főpolgármester-helyettese nagyon kikapott Zugló polgármesterétől.
Nagy érdeklődés, lapos viták
A Republikon az első forduló tapasztalatairól megjegyzi, a részvétel meghaladta az előzetes várakozásokat. Az előválasztás intézményének újszerűségéhez, az önkormányzati választások különösen alacsony fővárosi részvételi arányához, a Jobbik, az LMP és a Momentum távolmaradásához, valamint a szervező pártok mozgósítási erőforrásainak szűkösségéhez képest magas részvételnek tekinthető a 34 214 szavazat. Ez a mintegy 1 380 000 fővárosi választó 2,48 százalékát jelenti.
Összehasonlításképpen a 2017-ben tartott, negyedik kétfordulós francia baloldali előválasztás első fordulójában a választásra jogosultak 3,5 százaléka, a másodikban 4,32 százaléka vett részt. Az elemzőintézet az infrastruktúráról azt mondja, a szavazók 67 százaléka a közterületi sátrakban adta le voksát, az év eleji hideg idő ellenére sorok voltak az utcákon.
Az intézet kiemeli, a tavalyi választások előtt az előválasztással kapcsolatban gyakran hivatkozott érv volt, hogy az olyan konfliktusokat szülhet az ellenzéki jelöltek között, amelyek elmélyítik az ellenzéki pártok közötti törésvonalat és végső soron a Fideszt segítik. A főpolgármesteri előválasztás első fordulójában ugyanakkor sokan éppen a valódi konfliktust hiányolták a jelöltek között.
Ennek oka a két jelölő szervezet korábbi választási együttműködése, a későbbi közös munka ellehetetlenülésének megakadályozása és a valódi ellenféllel, Tarlós Istvánnal való későbbi küzdelem szem előtt tartása volt. A két jelölt közötti érdemi viták (darabra öt alkalommal feszült egymásnak Horváth és Karácsony) hiányának másik oka, hogy Budapest-programjaik legnagyobbrészt átfedést mutattak, és a főváros jövőjével kapcsolatos alapelvekben sem volt nézeteltérés a jelöltek között.
Még nagyobb érdeklődés
A második fordulóba (az EP-választás után, júniusban tartják meg) jelenlegi ismereteink szerint beszáll Sermer Ádám (Liberálisok) és Puzsér Róbert is (Sétáló Budapest, az LMP és a Jobbik támogatja), valamint a Momentum jelezte, a második fordulóban győztes jelöltet támogatja majd az őszi választáson. 2019 áprilisában Puzsér Róbert és csapata, a DK, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közötti fővárosi kerületi jelöltállítási megegyezés miatt felfüggesztette a tárgyalásokat, igaz, azóta a folyamat – döcögve bár, de – újraindult.
A Republikonnak az a várakozása a második fordulóval kapcsolatban, hogy mivel az első forduló a baloldalon belüli előválasztásnak volt tekinthető, így a második fordulóban a nagyobb politikai távolság miatt élesebb kampány várható.
Szakmai helyett politikai vitákat vár a júniusi voksolás előtt az intézet, ennek oka az ideológiai különbségek és a régi párt – új párt törésvonal. „A szakmai hitelesség, őszinteség megkérdőjelezésére, negatív kampányra is sor kerülhet, valamint a helyi ügyek mellett országos, nagypolitikai témák is felvetődhetnek. Új helyzetet eredményezne, ha a Fidesz beleszállna a konfliktusba, mindkét szereplő vagy az előválasztás intézményének hiteltelenítésével.”
A Fidesz megjelenése a kampányban azonban megemelné az előválasztás jelentőségét és végső soron magasabb részvételt eredményezhet. A kormánypártnak így egy saját mozgósítási kampány teremthet önálló politikai teret.
Egy márciusi Závecz-felmérés szerint a megkérdezett fővárosiak 26 százaléka venne részt biztosan egy ellenzéki előválasztáson, ez nem valószínű, irreálisan magasnak tűnik, de az biztos, hogy a részvétel emelkedni fog. Az önkormányzati választás közelsége, az internetes szavazás lehetőségének kiszélesítése, a nagyobb médiaérdeklődés részvételt növelő tényezők, a Republikon szerint a Karácsony esélyességéről szóló hírek egyeseket otthon tarthatnak.
Több komolyságot
„További fontos szempont az EP-választások eredménye. Ha májusban az ellenzéki pártok sokkal rosszabbul szerepelnek Budapesten, mint a 2018-as országgyűlési választásokon, amikor a kormánypártok egyik fővárosi kerületben sem szereztek többséget a pártlistákra leadott szavazatok szerint, úgy kevesebben hihetik el, hogy Tarlós István leváltható. Egy magas előválasztási részvétel ugyanakkor bizonyítaná, hogy az ellenzék jelöltje mögött valódi erő, választói felhatalmazás van” – áll a Republikon előrejelzésében.
Az intézet azt írja, hogy az előválasztás második fordulójának kizárólag abban az esetben van értelme, ha a jelöltek mögött valós támogatottság van. „Amennyiben a második fordulóban az első forduló győztese egy nagyságrendileg alacsonyabb támogatottságú jelölttel mérkőzik meg, annak eredménye borítékolható. Ebben az esetben az előválasztás tét nélkülivé válik, ez pedig a részvevők számának, a média érdeklődésének és a győztes legitimációjának csökkenését eredményezi.” Javasolják, hogy az első fordulóban meghatározott kétezer ajánlás helyett itt négy- vagy ötezer ajánlást kelljen összegyűjteni az induláshoz, a szigorúbb feltétel biztosítja, hogy az előválasztás második fordulójában csak érdemi támogatottsággal bíró jelöltek vegyenek részt.
Ellenkező esetben az előválasztás önmaga paródiájává silányulhat – figyelmeztet a Republikon.
Bevonnák a civileket, több helyszínt jelölnének ki a szavazáshoz a város közterületein, mobil szavazóhelyiségeket, mozgóurnákat javasolnak.
