Közleményében a TASZ azt írja, hogy a bíróság – idézve egy alkotmánybírósági határozatot is – lényegében arra hivatkozik elutasító döntésében, hogy mivel a képviselők nem hivatkoznak testi sérülésre vagy becsületsértő bánásmódra, ezért a vádemelésnek nem állnak fenn a feltételei. A büntetőeljárási törvény értelmében ugyanis az a sértett léphet fel pótmagánvádlóként, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette, és a bíróság szerint ez csak akkor valósult volna meg, ha a képviselők testi sérülést vagy becsületsértő bánásmódot is elszenvedtek volna – írja a TASZ. Azaz – teszik hozzá –, mivel

a képviselőket nem verték meg a biztonsági őrök (nem szenvedtek büntetőjogi értelemben sérüléseket), hanem helyette ráncigálták, taszigálták és kidobták őket, ezért nem élhetnek pótmagánváddal.

A közleményben leírják, a bíróság érvelésében emellett visszaköszön az ügyészség korábbi véleményéhez hasonló megállapítás is, ami szerint a képviselők nem hivatalos személyként jártak el az MTVA épületében. A mostani döntés kijelenti, hogy a képviselőket a közintézményekhez megillető belépési jog „a képviselői tisztség ellátásához, magának az Országgyűlésnek a működéséhez kötődik”.

Ezzel a bíróság indokolatlanul szűkíti a képviselői munka fogalmát a jogvédők szerint, azt szinte csak a Parlament épületén belüli tevékenységként mutatja be. A valóság ezzel szemben az, hogy a képviselők be sem léphettek volna az épületbe, ha nem lettek volna képviselők – írják. „A belépési jogra pedig azért van szükség, mert a képviselői munka jóval összetettebb, mint hogy azt az Országház épületére korlátozzuk.”

A három országgyűlési képviselő számára a TASZ továbbra is jogi segítséget és képviseletet nyújt, a döntés ellen fellebbezést nyújtunk be, szükség esetén pedig valamennyi belföldi és nemzetközi fórum előtti jogorvoslati lehetőséggel élni fogunk, hogy az ügy ne maradhasson következmények nélkül – mondta Döbrentey Dániel, a TASZ jogásza.