Több mint 700 menedékkérő visszafogadását kérik hazánktól az uniós tagállamok

A dublini rendelet alapján nálunk kellene lefolytatni az eljárásukat. A magyar hatóságokat ez kevésbé érdekli.

  • hvg.hu hvg.hu
Több mint 700 menedékkérő visszafogadását kérik hazánktól az uniós tagállamok

Az idei év első felében 711 menedékkérő visszafogadását kérték Magyarországtól uniós tagállamok a dublini rendelet alapján – derült ki a Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsa (European Council on Refugees and Exiles – ECRE) legfrissebb adataiból.

A szervezet az Európai Bizottság és a tagországok statisztikáiból dolgozik, ez alapján frissíti az adatbázist, amely azt tartalmazza, hány menedékkérő visszaküldését kezdeményezik uniós országok az alapján, hogy az illető hol lépett be a schengeni zónába, vagy hol adta le a menedékkérelmét. (A régóta reformra szoruló dublini rendelet azt mondja ki, hogy az eljárást ott kell lefolytatni, ahol a kérelmező először belép a schengeni övezetbe.)

A 2019. január és június 30. közötti adatokból kiderült, hogy sok helyen nem törődnek azokkal a jelentésekkel, melyek szerint Magyarország folyamatosan megsérti a menedékkérők jogait. Elég csak arra gondolni, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága már több mint húsz esetben szólította fel a magyar hatóságokat, hogy ne éheztessék a tranzitzónában az idegenrendészeti őrizetben tartott embereket. Számos hiányosságot tárt fel az ENSZ különleges jelentéstevője is, aki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fenntartását is aggályosnak nevezte.

Francia szigor

Az adatokból jól látszik, hogy a kérések csökkentek ugyan, de még mindig viszonylag nagy a számuk. Tavaly ugyanebben az időszakban 1878 erre irányuló kérelmet kaptunk, idén már csak 711-et.

A legtöbb embert Franciaország küldené vissza hozzánk (460), őket követi Ausztria (58) és Olaszország (43). A németek viszont idén már nem igazán ragaszkodnak a dublini rendelethez, ők összesen 40 embert küldenének hazánkba.

Érdekesség, hogy bár Magyarország esetében az emberi jogi bírálatok miatt korábban felfüggesztették a dublini rendelet alkalmazását, Svédország még így is 17, az Egyesült Királyság pedig egy ember esetében kérte, hogy itt vizsgálják meg a kérelmüket.

Ami még feltűnőbb, hogy hazánk se tavaly, sem pedig idén nem bírált el egyetlen kérelmet, azaz az uniós előírások ellenére nem fogadtunk vissza egy olyan menedékkérőt sem, akik esetében nekünk kellene lefolytatni az eljárást.

Ami Magyarországot illeti, hazánk idén az első félévben összesen 118 esetben kérte, hogy más tagállamban folytassák le a menekültügyi eljárást. Bulgáriába 92, Németországba 10, Ausztriába hat embert küldenénk a dublini eljárás alapján.