Börtönszerű körülményekről, bűnbakká tett migránsokról és kórházban ágyhoz bilincselt menedékkérőkről nyilatkozott magyarországi látogatása után az ENSZ különleges jelentéstevője.
Összesen 280 ember, köztük 168 gyerek – múlt pénteken összesen ennyi ember tartózkodott a Magyarország déli határán lévő tranzitzónákban, és nem sokkal több azok száma sem, akik miatt a kormány évek óta fenntartja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet.
A számok nem véletlenül ilyen pontosak, az elmúlt héten Magyarországon járt az ENSZ a migránsok emberi jogaival foglalkozó független különleges jelentéstevője. Felipe González Morales nemcsak a kormány és a hatóságok tagjaival, hanem civil szervezetek képviselőivel, és mindenekelőtt bevándorlókkal és menedékkérőkkel is találkozott.
A látogatás tényében semmi különleges nincs, az ENSZ független szakértői rendszeresen készítenek hasonló jelentéseket, ez esetben az ő kérésükre kaptak meghívást a magyar kormánytól. A dokumentum még nem végleges, a vázlatot előbb megküldik majd a kormánynak, amely megjegyzéseket és kiegészítéseket tehet hozzá. A jelentés 2020 júniusában kerül az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé.
A látogatását követő teljes zárónyilatkozatát ezen a linken lehet letölteni.
Bár Felipe González Morales már sajtótájékoztatója előtt, majd azt követő zárónyilatkozatában is leszögezte, hogy a magyar kormány nagyon nyitottan állt hozzá, és mindenhova, így a tranzitzónákba is beengedte, ez nem jelenti azt, hogy ne lennének kifogásai. A legfontosabb megfigyelésének azt nevezte, hogy a kormány biztonsági intézkedései sok esetben felülírják a menedékkérők emberi jogait.
Kritizálta a tömeges bevándorlási válsághelyzet állandó megújítását is, amit 2016 márciusa óta félévente rendszeresen meghosszabbítottak, és jelenleg is 2019. szeptember 7-ig van érvényben. Tapasztalatai szerint Magyarországon egyáltalán nem jelentős a migráció, vagyis már nem állnak fent azok a feltételek, amik miatt meghozták az intézkedéseket.
"Ellátogattam Röszkére és Tompára. A határszakaszok csendesek. Egyetlen migránst sem láttam Magyarország felé közelíteni a határ szerbiai oldaláról. Találkoztam viszont menedékkérőkkel, köztük várandós asszonyokkal, akár 8 hónapos kisgyermekekkel, és 14-18 év közötti kísérő nélküli kiskorúakkal" – mondta.
Bűnbakká tették a migránsokat
Ha már válsághelyzet, akkor a politikai és közéleti kommunikációt sem lehet kihagyni: a jelentéstevő rengeteg olyan esetről számolt be, amikor külföldieket valósággal kipécéztek a származásuk miatt, de ugyanígy jártak magyarok is, amikor a helyiek azt hitték róluk, hogy migránsok. (Tavaly a hvg.hu is megírta, hogy rendőrt hívtak egy csongrádi nőre, mert kendővel a fején sétált hazafelé a fodrásztól.) Aggályosnak nevezte, hogy a kormány kampányaiban a migránsokat biztonsági fenyegetésekkel, többek között a terrorizmussal kapcsolták össze.
"A migráció kérdésének átpolitizálása bűnbakká tette a migránsokat" – jelentette ki az ENSZ szakértője, és felszólította a kormányt, hogy értékelje újra álláspontját, és "ne tegyen ismételten olyan kijelentéseket, hogy ‘válsághelyzettel’ áll szemben".
Morales a tranzitzónákban is járt, ahol elmondása szerint a lakók 60 százaléka kiskorú. A hvg.hu kérdésére azt is elmondta: a múlt héten összesen 280 ember tartózkodott a konténerekben, ahol börtönszerűnek nevezte a körülményeket. Sokakat több mint egy éve tartanak fogva. Különösen problémásnak nevezte, hogy a gyerekeket is a szögesdrótok mögött tartják, amikor nekik családjukkal nyílt intézményekben lenne a helyük. Kísérő nélküli kiskorút csak egyet látott, a gyermek még korábban egy rokonnal érkezett, csakhogy őt valami miatt elvitték, a gyermek pedig a tranzitban maradt.
A jelentéstevő sok értelmét nem látja a szögesdrótnak – amiből nemcsak kívülre, hanem belülre is jutott – az elrettentésen kívül. A magyar kormány mindenesetre úgy értelmezi, hogy nem tartja őrizetben az itt élőket, de Morales szerint "attól, hogy Szerbia felé el lehet hagyni a területet, ez még akkor is őrizet".
Kiemelte, hogy a röszkei és a tompai tranzitzónákban tett látogatása napján nem volt egyetlen bevándorló sem, aki a határ szerb oldaláról lépett volna be Magyarországra.
Egy terhes nőre 17 őr
Ami a körülményeket illeti: problémásnak tartja a hozzáférést a jogi segítséghez, a menedékkérőknek ugyanis nem adatik meg a tényleges lehetőség, hogy megjelenjenek a bíróság előtt, sem személyesen, sem videokonferencia révén. Habár mindkét tranzitzónában található bírósági meghallgatás céljára kijelölt konténer, azok a menedékkérők, akikkel beszélt, soha nem jártak ebben a konténerben, és nem láttak bírót, még azok sem, akik több mint egy éve ott tartózkodnak.
A menedékkérőket fegyveres biztonsági őrök kísérik a tranzitzónákon belüli mozgásuk során, például, ha egy másik szektorban akarnak valakit meglátogatni, az ügyvédjükkel találkoznak, vagy orvoshoz mennek. Ez vonatkozik a 3 év alatti kisgyermekekre is. Egy várandós nőt 17 őr kísért a kórházba a terhességi orvosi vizsgálatra.
Bár az tranzitzónákban az általános higiéniai körülmények kielégítőnek tűnnek, aggódik a megfelelő orvosi és pszichológiai ellátás és kezelés hiánya miatt. Információja szerint orvos csak napi néhány órában van jelen, nincs nőgyógyász és gyermekorvos, annak ellenére, hogy a menedékkérők nagy része nő és gyermek. Súlyos krónikus betegségekben vagy rákban szenvedő nőket és gyermekeket hónapokig nem kezelnek. Amikor a menedékkérőknek végre sikerül eljutni az orvoshoz, a konzultációt gyakran tolmács jelenléte nélkül folytatják le, és többen arról számoltak be, hogy nehézkes volt az orvossal való kommunikáció. Az egyik menedékkérő nőt a közelmúltban műtötték a helyi kórházban, ahol
5 napig az ágyhoz volt bilincselve elegendő táplálék nélkül.
Morales egyike volt annak a kevés embernek, akit beengedtek arra a részre is, ahol az elutasított menedékkérőket tartják, és ahol többektől megtagadták az ételt az elmúlt időben, köztük egy idős, cukorbeteg házaspártól is. Óriási problémának nevezte, hogy az ő helyzetüket nem tudják folyamatosan monitorozni – mivel jogilag már nem menedékkérők, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának képviselői és civil szervezetek sem látogathatják őket.
Az is nagyon fontos, hogy azok a menedékkérők, akinek a kérvényét elutasították, a visszaküldés kockázatának vannak kitéve. Sokakat azzal fenyegetnek, hogy a származási országukba fogják visszatoloncolni őket, ahol üldöztetéssel is szembesülhetnek.
Ha a civileknek rossz, a társadalomnak rossz
A civilekről külön is beszélt: úgy vélte, a kormány kommunikációja őket is súlyosan érinti, pedig rendkívül fontos szerepet játszanak a jogállamiság ellenőrzésében.
"Amikor NGO-kat támadnak, annak hatása van a társadalomra, és azokra is, akiket védenek" – tette hozzá.
Bírálta a bevándorlási különadót is, és hozzátette, hogy bevezetése akkor is hátrányos, ha még eddig egyetlen szervezetre sem vetették ki.
A vizsgálat nem csak a menedékkérőkre, hanem a hazánkban legálisan tartózkodó bevándorlókra is kiterjedt, különös tekintettel a munkavállalókra. Azt Morales üdvözölte, hogy a kormány bilaterális megállapodással és ösztöndíjjal segíti őket, de ez keveset számít, ha a kommunikáció nem változik.
"Az idegengyűlölő retorika azokra is hatással van, akik jogszerűen érkeztek munkát vállalni" – mondta.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
