Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
„Pozitív fejlemény, hogy az év hátralévő részére már csökkenő inflációval számolunk, és az év utolsó hónapjaiban újra a célsávon belülre kerülhet a pénzromlás éves üteme” – értékelte Kiss Péter, az Amundi alapkezelő befektetési igazgatója a júniusi inflációs adatot. A KSH szerint az áremelkedés átlagos üteme tavaly júniushoz képest 4,6 százalékra gyorsult (májusban 4,4 százalék volt az éves adat), májushoz képest 0,1 százalékos volt az átlagos átárazás.
„A következő hónapokban 4 százalék közelébe süllyedő inflációs rátára számíthatunk a tavalyi évi magas bázis miatt” – jelzi előre Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Aztán „az év vége felé ismét 5 százalék közelébe emelkedhet az inflációs ráta”.
„Az év második felének folyamatait a kedvezőtlen bázishatás is befolyásolja, így
az év végéig döntően a 4-5 százalékos sávban, trend nélkül ingadozik majd várhatóan az éves inflációs index
– véli ugyanakkor Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.
A jegybank friss előrejelzése az infláció enyhe emelkedését vetíti előre az év végéig. A pénzromlás üteme csak 2026 elején mérséklődhet 4 százalék alá (ez a jegybanki toleranciasáv teteje), és csak 2027-re érheti el a 3 százalékot (ez a jegybanki cél).
Az elemzői értékelések alapján a forint stabilitása, a munkapiac feszességének oldódása (a munkaerőhiány enyhülése, a munkanélküliség növekedése) és a várhatóan lassuló bérkiáramlás támogatja a dezinflációt. Felfelé mutató kockázatot az aszály és így a feldolgozatlan élelmiszerek árának emelkedése jelent.
A kormányzati árkorlátozó intézkedések kivezetésének időpontjával kapcsolatos bizonytalanság, úgy tűnik, még egy jó időre velünk marad, nehezítve az előrejelzéseket – figyelmeztet Nyeste Orsolya. Virovácz Péter szerint „kormányzati intézkedések hiányában a 2025-ös átlagos infláció bőven 5,5 százalék körül alakulna, ám
az idei évre lenyomott infláció a későbbiekben jelentkezik, tehát a mai alacsonyabb inflációs rátáért a holnapi magasabb áremelkedéssel fizetünk.
Ez a fajta inflációs simítás viszont tartósan (a következő két évben is akár) magasabban tarthatja az áremelkedés ütemét, ami hosszabb távon beépülve a gazdasági szereplők várakozásába káros lehet”.
Árrésstoptábla
Magyar Közlöny
Az ING idénre éves átlagban 4,6 százalékos inflációt vár, az Erste 4,7 százalékot – a jegybank aktuális előrejelzése 4,7 százalék.
Ha az infláció az év végére a jegybanki célsávba mérséklődik, az a forint árfolyamának stabilitása mellett „újra felszínre hozhatja a kamatvágások újraindításának kérdését az utolsó negyedévben” – véli Kiss Péter.
A jegybank jelenleg kamattartásra rendezkedett be, a Monetáris Tanács hónapról hónapra az óvatosság fontosságát hangsúlyozza, illetve azt, hogy az elsődleges cél a tényinfláció letörése és az inflációs várakozások leszorítása – ami szigorú monetáris politikát indokol.
