Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
„Pozitív fejlemény, hogy az év hátralévő részére már csökkenő inflációval számolunk, és az év utolsó hónapjaiban újra a célsávon belülre kerülhet a pénzromlás éves üteme” – értékelte Kiss Péter, az Amundi alapkezelő befektetési igazgatója a júniusi inflációs adatot. A KSH szerint az áremelkedés átlagos üteme tavaly júniushoz képest 4,6 százalékra gyorsult (májusban 4,4 százalék volt az éves adat), májushoz képest 0,1 százalékos volt az átlagos átárazás.
„A következő hónapokban 4 százalék közelébe süllyedő inflációs rátára számíthatunk a tavalyi évi magas bázis miatt” – jelzi előre Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Aztán „az év vége felé ismét 5 százalék közelébe emelkedhet az inflációs ráta”.
„Az év második felének folyamatait a kedvezőtlen bázishatás is befolyásolja, így
az év végéig döntően a 4-5 százalékos sávban, trend nélkül ingadozik majd várhatóan az éves inflációs index
– véli ugyanakkor Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.
A jegybank friss előrejelzése az infláció enyhe emelkedését vetíti előre az év végéig. A pénzromlás üteme csak 2026 elején mérséklődhet 4 százalék alá (ez a jegybanki toleranciasáv teteje), és csak 2027-re érheti el a 3 százalékot (ez a jegybanki cél).
Az elemzői értékelések alapján a forint stabilitása, a munkapiac feszességének oldódása (a munkaerőhiány enyhülése, a munkanélküliség növekedése) és a várhatóan lassuló bérkiáramlás támogatja a dezinflációt. Felfelé mutató kockázatot az aszály és így a feldolgozatlan élelmiszerek árának emelkedése jelent.
A kormányzati árkorlátozó intézkedések kivezetésének időpontjával kapcsolatos bizonytalanság, úgy tűnik, még egy jó időre velünk marad, nehezítve az előrejelzéseket – figyelmeztet Nyeste Orsolya. Virovácz Péter szerint „kormányzati intézkedések hiányában a 2025-ös átlagos infláció bőven 5,5 százalék körül alakulna, ám
az idei évre lenyomott infláció a későbbiekben jelentkezik, tehát a mai alacsonyabb inflációs rátáért a holnapi magasabb áremelkedéssel fizetünk.
Ez a fajta inflációs simítás viszont tartósan (a következő két évben is akár) magasabban tarthatja az áremelkedés ütemét, ami hosszabb távon beépülve a gazdasági szereplők várakozásába káros lehet”.
Árrésstoptábla
Magyar Közlöny
Az ING idénre éves átlagban 4,6 százalékos inflációt vár, az Erste 4,7 százalékot – a jegybank aktuális előrejelzése 4,7 százalék.
Ha az infláció az év végére a jegybanki célsávba mérséklődik, az a forint árfolyamának stabilitása mellett „újra felszínre hozhatja a kamatvágások újraindításának kérdését az utolsó negyedévben” – véli Kiss Péter.
A jegybank jelenleg kamattartásra rendezkedett be, a Monetáris Tanács hónapról hónapra az óvatosság fontosságát hangsúlyozza, illetve azt, hogy az elsődleges cél a tényinfláció letörése és az inflációs várakozások leszorítása – ami szigorú monetáris politikát indokol.
