Az újságírói dilemma eldőlt

Kritikák? Azokat meg kell fogadni

Az Index is lehetőséget kap, arról kérdezik Orbánt, mit szól azokhoz a kritikákhoz, melyek a Fideszen belülről érkeznek. Arra is kíváncsiak, lát-e stílusproblémákat a kormánypárton belül, nem túl arrogáns-e a politikájuk, valóban van-e probléma a kommunikációval, egész pontosan Rogán Antallal.

A kormányfő válaszát úgy kezdte: eleve elfogult az őt kritizáló kancelláriaminiszterekkel szemben, ők nemcsak a kollégái, hanem a barátai is. Stumpf István volt alkotmánybírónak is igaza volt a hvg.hu-nak adott interjúban, ha az ember egy focicsapatban nem jó támadónak, akkor legyen hatos játékos. Szintén számít Navracsics Tibor munkájára, aki az egyetlen volt európai biztos, aki Fidesz-tag. Lázár János érdemeit is méltatja, neki most az a feladata, hogy visszaszerezze Hódmezővásárhelyt.

Teljesen természetes, hogy másképpen csinálta a kormány a politikát 2018 előtt, hiszen azóta folyamatosan kampány van. Ezért is mondta, hogy most vissza kell térni a nemzeti kormányzati működéshez. Meg kell kérdezni az emberek véleményét, ezért

újra lesznek nemzeti konzultációk, ebben az évben legalább kettő.

Nix ugribugri – hangzik el az ikonikus mondat arra, lesznek-e személycserék a kormányban. Orbán ezzel arra utal, hogy ha nincs nyomós ok a változtatásra, akkor nem fog senkit lecserélni.

Orbán: Úgy tűnik, jóval mérsékeltebb vagyok az Origónál

Az Origo folytatja a sort, először a fővárosi döntésekről, utána a dunaújvárosi időközi választásokról kérdez.

Úgy tűnik, jóval mérsékeltebb vagyok az Origo irányvonalánál – viccelődik Orbán a Karácsony Gergelyt bíráló kérdésekre. Szerinte 100 nap jár a fővárosi önkormányzatnak, mielőtt kritizálni kezdik őket. Megnyerték a választást, most van 100 napjuk, hogy kiigazodjanak. Még nehezebb a dolguk, hiszen költségvetést is készíteniük kell. Sok sikert kívánnak Karácsony Gergelynek, addig pedig támogatják és várják, hogy jól kormányozza Budapestet.

Dunaújvárossal kapcsolatban Orbán azt mondja, a választópolgárok döntik el, hogy melyik párt szélsőjobboldali, vagy vehet részt kormányzásban. Ha valakit megválasztanak, az részt vehet a kormányzásban, függetlenül attól, hogy ez kinek tetszik és kinek nem.

"Legyünk jobbak náluk, és inkább szavazzanak ránk az emberek" – összegezte a kormányfő.

Orbán a jobboldali "híveket" nyugtatja

A Reuters harmadik kérdése a Fideszről szólt. Az önkormányzati választás után ugyanis sokan beszéltek a centrális erőtér felbomlásáról, arról, hogy más politika kell, belső kritikus hangok is voltak.

Ha az a kérdés, hogy lehet-e javítani a Fidesznek, akkor lehet, számos helyen is – kezdte a választ Orbán. Azért azon szerinte nem kell meglepődni, hogy Magyarországon az ellenzék is nyerhet, az nem természeti csapás, a demokrácia lényegéhez tartozik. 

Ahol jobb jelöltjei voltak az ellenzéknek, nekik szavaztak bizalmat.

A 4. ciklusának kezdetén azt mondta, "a győzelem sohasem végleges, a vereség sohasem végzetes". A Fidesz győzelme sem az, ahogy a vereség sem végzetes, a demokráciában mindig van kihívó.

Megérti, ha egy sportoló meglepődik azon, hogy kiütés helyett pontozással győzött, de demokráciában más is nyerhet. Részsikereket érhet el, de a nagy meccset is megnyerheti. A jobboldali szavazóknak, "híveknek" azt javasolja, ne lepődjenek meg, hogy az ellenfél is a pályán van.

Normális kérdések jönnek

Másodiknak nem a házisajtó, hanem a Reuters kérdezhet. Az iráni-amerikai helyzetről kérdezi Orbánt, hogy egy ilyen globális geopolitikai helyzetben ki tud-e tartani Orbán a nyugati szövetségesi rendszer mellett (itt az orosz gáz a kérdés kulcsa). Egy másik kérdés Ukrajnáról szól, hogy az amerikai elnökválasztás és Trianon 100. évfordulóján hogy látja a viszonyt Ukrajnával. A Fideszről is kérdez, hogy látja, merre megy tovább a párt.

Az energiapolitikáról azt mondja, sikerült külön tartani a szövetségi politikától. Azt szeretné, hogy az EU-s álláspont az izraeli-amerikai álláspont felé mozduljon. Egyetlen ország esetében sem támogatjuk, hogy az atomfegyverrel rendelkező országok köre bővüljön.

Befolyásolja-e az energiapolitika a külpolitikát – fordítja a kérdést Orbán. Szerinte ez attól függ, milyen mértékű a függés. Nagyon jó hír a Török Áramlat megnyitása, új irányból is lehet gázt szállíttatni Magyarországra. Fontos lenne, ha a román gáz kitermelésében előrelépés történne. Román-amerikai vita függvénye ez. Onnantól nem orosz forrásból is lehetne gázt szállítani közelről Magyarországra.

Ukrajna nagy ország, és úgy is viselkedik – mondja Orbán. Az ukrán elnökválasztás óta nem volt magasrangú találkozó, hiába kezdeményezte ezt a magyar fél.

Az M1 nem lepi meg Orbánt, aki sorosozott egyet

Az M1 kérdezhet először, a migráció a téma és a kötelező betelepítési kvóta. Frans Timmermans a Nyílt Társadalom Alapítvány globális igazgatójával találkozik, erre is reakciót vár Orbántól.

A miniszterelnök szerint elsikkadt a szakaszgyőzelem, amit Brüsszelben arattak migrációügyben az ősz során. Ez pedig az, hogy az EU szerint nem számít fogva tartásnak a tranzitzónában elhelyezés. Orbán azt mondta, ha ezen módosítani kellett volna, szigorúbb rendszert vezetett volna be. A kötelező kvótával kapcsolatban arról beszélt, az a történelmi feszültség, ami ma Európában van, nem tűnik el 2020-ban sem: a bevándorláspárti országok posztkeresztény és posztnemzeti világba lépnek át – akiket liberális demokratának is lehet nevezni –, a magyarok másokkal együtt ehhez nem akarnak csatlakozni. Ezen országok együttműködéséről kell gondoskodni, ami óriási feladat.

A Sorosra vonatkozó kérdésre azt mondja,

nem akarom, hogy az alakuljon ki, hogy fixált lennék az ügyben, akkor sem, ha az vagyok,

de a tények számítanak: mikor Magyarország megadta a 7-es cikk szerinti eljárásra a választ az EP-nek, erre készült egy ellenanyag. Mind olyan szervezetek, akiket Soros finanszíroz. Nincs Soros-fóbiánk, nem vagyunk fixáltak, csak szemben állunk egy olyan csoporttal, amit Soros György és egy egész klán vezet, ami befolyást akar gyakorolni az EU-ra. Kérdés, mit kezdjünk a jelenséggel. A legtöbb ország ezt nem teszi szóvá, sőt, az EU pénzzel támogatja ezeket a szervezeteket. Magyarország viszont igen. Ez a vita következő időszakban, a Soros-féle világ, háttérhatalom és a magyar kormány között fennmarad. Tehetséges magyar embernek tartja Sorost, aki jobb lenne barátnak, mint ellenségnek, de ez nem így alakult. A befolyásolási kísérletet szóvá fogják tenni. Minden EU-s intézményben ott vannak a Soros által befolyásolt politikusok – összegezte véleményét Orbán.

A kampánynak vége

A 2019-es év még választási év volt Magyarországon, ami az önkormányzati választással lezárult. A kampányidőszak véget ért, a kormány választási kampányban legközelebb 2022. január 1-je után vesz részt, addig a kormányzásra koncentrál. 2010 óta Orbán szerint országépítő korszak van, ezt akarják gyorsítani, a teljesítményt növelni. Sűrű és munkás 2 év áll az ország előtt.

És most jönnek a kérdések.

Nincs klímavészhelyzet itthon

A klíma- és energiastratégiát egyben tárgyalta a kormány, a Palkovics László miniszter által előterjesztett éghajlatváltozási tervet elfogadták, ahogy az új nemzeti klímavédelmi tervet is. Megállapította a kormány, hogy nem szükségszerű, hogy bármilyen összeomlás történjen a Kárpát-medencében, szépen, nyugodtan kell alkalmazkodni a klímaváltozáshoz. A Kárpát-medence képes az élelmiszert megtermelni, ivóvizet biztosítani, csak nyugodtan kell alkalmazkodni.

21 olyan ország van, amely képes volt jelentős gazdasági növekedésre úgy, hogy a kibocsátást is csökkentette. Magyarország is ezek között van. Orbán szerint a

klímabajnokság élmezőnyéhez tartozunk, megelőzzük Németországot, Hollandiát, Ausztriát a klímavédelmi politikában."

Van egy lépésekre lebontott terv, 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százalékát karbonsemlegessé teszik. A paksi atomerőmű és a napenergia lesz a két fő forrás. Vita volt, hogy 2050-re vállaljuk-e a klímasemlegességet. A számítások szerint 2050-re ilyenné lehet tenni Magyarországot, de ehhez 50 ezer milliárd forint kell.

"Lehetséges, és megéri, de ezt az összeget elő kell teremteni." Orbán szerint négy alapelv van: a klímarongálókkal kell első helyen megfizettetni a költségeket, úgy kell végrehajtani a politikát, hogy a rezsi és élelmiszerár ne nőjön. Nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt, kohéziós alapból ne csoportosítsanak át pénzt klímavédelemre. Orbán szerint ki kell mondani nyíltan, hogy atomenergia nélkül ez nem lehet megvalósítani.

Klíma- és környezetvédelmi akciótervet is bejelent Orbán, szintén februárban. Még a háttérszámításokat végzik, de néhány példát is mondott. Biztos benne lesz a tervben, hogy 2022-től csak elektromos buszokat lehet forgalomba állítani a városokban, a következő két évben minden illegális szemétlerakóhelyet meg kell szüntetni. Az is biztos, hogy olyan döntést kell hozni idén, amivel mentesítjük a folyóinkat a műanyag palackoktól – tette hozzá. A miniszterelnök emellett a műanyag csomagolóanyagot is ki akarja vezetni.

Béremeléssel küzdenek az elvándorlás ellen

Egészségügyi döntéseket is hoztak. A kormányfő szerint a legnagyobb kihívás a szakdolgozók és nővérek elvándorlása, tehát őket meg kell tartani. 2-3 év alatt több mint 70 százalékos béremelés lesz. Az első lépéseket már be is jelentették, idén összeadva 30 százalékos emelés lesz, azt remélik, ezzel itthon lehet tartani az ápolónőket.

A fejlesztési forrásoknál úgy döntöttek, a kórházi várók, kórtermek felújítására költsenek első körben. 

A 3 évnél régebben felújított kórházban minden kórtermet, várótermet és szociális teret fel kell újítani.

Amíg ez nincs, más fejlesztést nem tudnak támogatni.

A kórházak adósságának kérdésével is foglalkoztak. Az Állami Számvevőszék súlyos jelentést fogadott el, aszerint a kórházi adósságfelhalmozás nem bocsánatos hiba, hanem komolyan veendő ügy, fedezet nélküli kötelezettségvállalás. Ennek véget kell vetni. Aggasztónak tartja Orbán a kórházak eladósodottságát. Utasították Kásler Miklóst, hogy ezt számolja fel, kórház nem halmozhat fel adósságot. Ha kell, az irányításhoz és ellenőrzéshez szükséges eszközökre javaslatot tehet az emberi erőforrások minisztere, ebben támogatja majd a kormány.

Izgalmas év jön

Orbán Viktor kiemelte, hogy 101 nagyberuházásról született döntés 2019-ben, nem volt még ilyen év az ország történetében. Az új munkahelyek 38 százalékban ázsiai beruházáshoz kötődnek. Kínai, koreai és japán beruházásokról van szó, Orbán szerint ez a keleti nyitás igazát mutatja.

Az idei egy különösen izgalmas év lesz, intellektuálisan és a kormányzati munka szempontjából is – tette hozzá a miniszterelnök.