Lapunk kikérte az elmúlt évek több elhíresült budavári lakásügyének összes olyan információját, ami az adatvédelmi törvények betartása mellett a nyilvánosságra tartozik. Azután kértük ki az adatokat, hogy a tavalyi önkormányzati választásokon Váradiné Naszályi Márta közös ellenzéki jelöltként váratlanul legyőzte a posztot több mint 20 éve betöltő, még a voksok újraszámoltatásával is próbálkozó fideszes polgármestert, Nagy Gábor Tamást. A végignézett iratok közül első lépésként Nagy Gábor Tamás lakásbérlésének részleteit tesszük közzé, ami a budavári bérlakásbiznisz szimbólumává vált, hiszen még a NER-ben is erős húzásnak számított a kerület első számú urának „piaci alapon” bérlakást juttatni.

2016-ban a Magyar Nemzet írta meg, hogy saját önkormányzatától vett bérbe egy patinás műemléklakást Nagy Gábor Tamás, és a 71 négyzetméteres, Táncsics Mihály utca 23.-ban található ingatlanért mindössze havi 81 ezer forintot fizet. A budavári önkormányzat megerősítette a lapnak, hogy az akkori polgármester életvitelszerűen itt lakik, közölték, hogy ezért havi 81 ezer forintot fizet, de azt állították, hogy az akkori polgármester piaci pályázaton jutott a bérleményhez, a további részletek pedig nem minősülnek közérdekű adatnak.

Az első érdekesség kapásból az volt, hogy az eredeti, 2013-as lakásbérleti szerződés alapján a korábban megjelent összeg nem pontos: bár a polgármester valóban 81 203 forintot fizet, de ez nem a bérleti díj, hanem ebben már benne van két rezsi ellenértéke, a víz, illetve csatorna, valamint a szemétszállítás díja (előbbi havi 9457 forint, utóbbi 1746 forintba került neki).

Így Nagy Gábor Tamás lakbérként

még az eddig ismert összegnél is kevesebbet, havonta 55 118 forint plusz áfát, vagyis bruttó 70 ezer forintot

fizetett öt éven keresztül, bérletének 2018-as meghosszabbításáig.

Nagy Gábor Tamás

MTI / Mohai Balázs

Ez már az ügylet kipattanásakor is nagyon kevésnek számított, az akkori összehasonlítások alapján a fővárosnak ezen az exkluzív részén egy 71 négyzetméteres lakás havi bérleti díja 200 és 370 ezer forint között mozgott – azóta pedig az ingatlanpiacon tovább emelkedtek az árak.

3300 forintot ráígérve, egy orvostanhallgató előtt lett befutó

Ráadásul az önkormányzat által hangoztatott nyilvános, piaci pályázat valójában úgy zajlott, hogy Nagy Gábor Tamás minimális különbséggel többet ajánlott a másik pályázónál, egy fiatal orvostanhallgatónál, aki szintén orvosin tanuló menyasszonyával, a "közös életük megkezdéséhez" szerették volna megkapni a bérlakást.

Mindkettejük pályázatát, és a kapcsolódó döntéseket végigolvasva feltűnő:

• maga a polgármester jegyezte azt az előterjesztést, amelyben pályázatra kiírt, későbbi lakásának „induló bérleti díját” havi 50 ezer forint plusz áfában, vagyis 63 500 forintban határozták meg,
• a szülői segítséggel pályázó egyetemista a Táncsics utcai lakásért 52 520 forint plusz áfát, vagyis bruttó 66 700 forintot ajánlott bérleti díjként – a pályázatán 2013. április 9-i dátum szerepel,
• a polgármester 5 nappal később, április 14-i pályázatában mindössze havi 3300 forinttal többet, bruttó 70 ezer forintot jelölt meg megajánlott bérleti díjként.

A polgármester saját önkormányzatától megkapott bérlakása így nemcsak etikai aggályokat vet fel, a folyamatot utólag látva adódik a kérdés: milyen jogi garanciái voltak annak, hogy nem ismerhette a korábban pályázó anyagát, így a megajánlott bérleti díjat, hogy annak ismeretében tegye meg ajánlatát?

Hiszen 2013-ban az egész apparátus neki volt alárendelve, ami jól látszik abból is, hogy Nagy Gábor Tamás hívta össze személyesen – fejléces, hivatalos iratban – azt az Értékelő Bizottságot, ami a pályázatra kiírt 19 önkormányzati tulajdonú bérlakás, köztük a Táncsics utcai ingatlanra érkezett anyagokat elbírálta. A közérdekű dokumentumok közt ugyanis találtunk egy iratot, amelyben felkéri az egyik budavári bizottság elnökét, legyen tagja ennek a testületnek – vagyis minősítse többek közt az ő pályázatát is.

Fazekas István

Így utólag többszörösen tanulságos volt elolvasni a 26 éves orvostanhallgató pályázatát, akinek vélhetően fogalma sem volt arról, hogy a kerület első emberével verseng ezért a lakásért. Két meghirdetett, üres lakásra pályázott, a Táncsics utcai bérlakásra beadott színes, fotókkal illusztrált anyagában arra hivatkozott, hogy menyasszonyával mindketten orvosi karon tanulnak, a „diplomához és a házassághoz közeledve, a közös életünk kezdetén” szeretnének saját otthont. A fővárosban praktizálnának – írja, mi szól még mellettük – és szeretnék, ha a gyerekeik hozzá hasonlóan az I. kerületben nőhetnének fel. A szülei ugyanis diplomás mérnökként egykor itt kaptak szolgálati lakást, azóta is itt élnek és dolgoznak.

A 26 éves egyetemista helyett a szülei nyilatkozatban vállaltak kötelezettséget arra nézve, hogy nappali tagozaton tanuló fiuk helyett megfizetik a bérleti díj és a lakás felújításának költségeit, ennek alátámasztására munkáltatói igazolást is csatoltak. Becsatolták a bérlakás nappali plusz 2 szobás ingatlanná alakításának tervét is, amiről már egy műemlék felügyelővel is egyeztettek, láthatóan komolyan vették, hogy patinás műemlékházról van szó.

A végül hoppon maradt egyetemista személyes bemutatkozásban még azt is leírta, hogy az egyik budavári egyházi gyülekezet és cserkészcsapat tagja, majd vezetőjeként részt vett a várbeli megemlékezések szervezésében.

Tényleg simán ki tudja fizetni a "piaci lakbért"

Nagy Gábor Tamás a bérlakás pályázatában a következőkkel indokolta, hogy ő az alkalmasabb bérlő:

• „munkahelyhez közeli nyugodt otthon”,
• „szoros kötődés a kerülethez”,
• „családi ok,
• „rendszeres jövedelme lehetővé teszi a piaci lakbér vállalását”.

A legutolsó érv kétségtelenül igaz: a pályázat évében, 2013-ban Nagy még egyszerre lehetett polgármester és országgyűlési képviselő. Megnéztük az ebben az évben tett vagyonnyilatkozatát, ez alapján a két pozícióval összesen 1,3 millió forintot keresett havonta, ami valóban „lehetővé tette” a havi bruttó 70 ezer forintos lakbér megfizetését.

A vagyonnyilatkozatában – ahogy az eddig is ismert volt – szerepelnek saját tulajdonú ingatlanok is, így egy XI. kerületi társasházi lakás és egy több ezer négyzetméteres telekkel rendelkező leányfalui üdülő. Feltüntette azt az állami tulajdonban lévő, szintén a Vár szívében, a Dísz téren található, 158 négyzetméteres bérlakást is, ahol előtte volt feleségével élt, a helyszínhez mérten szintén bagóért.

Mertek volna szembemenni a főnökkel?

Az expolgármester bérlakásának teljes anyagát látva óhatatlanul felmerül az összeférhetetlenség kérdése, hiszen alapszabály, hogy senki nem dönthet a saját ügyében, ahogy az sem, akitől bármilyen okból nem várható el a pártatlanság.

A 2013-as, majd a bérletet meghosszabbító, 2018-as eljárás dokumentumai közt vannak, amiket személyesen a polgármester jegyzett, így az említett, értékelő bizottság összehívását. De ő maga terjesztette elő a pénzügyi, tulajdonosi és jogi bizottságnál az üres önkormányzati lakások, köztük a Táncsics utcai lakás bérbeadását, és így maga javasolta, hogy ezeknél a felújításra szoruló lakásoknál az első 3 hónapban ne kelljen lakbért fizetni.

Fazekas István

Sok esetben azonban az alpolgármesterek írták alá a felettesük bérlakásával kapcsolatos döntéseket, az évek során többen is. Pikáns, ahogy ezeknek a leveleknek a fejlécében ott díszeleg az állandó „polgármester” titulus, így azon nyilatkozaton is, amin az akkori alpolgármester felhívja Nagy Gábor Tamást, hogy bérlőként 15 napon belül jelenjen meg szerződni. De azt is nehéz elképzelni, hogy saját helyettese elutasította volna a kérelemét, hogy saját költségén átalakítsa a műemlék lakást, amikor lecserélte a burkolatokat, a nyílászárókat, és gépészeti felújításra is engedélyt kért – mert ilyen dokumentumot is találtunk.

De az is költői kérdés, mennyiben tekinthetők pártatlannak a neki alárendelt tisztségviselők és alkalmazottak, így a budavári vagyonkezelést ellátó Gamesz munkatársa, aki kiment jegyzőkönyvezni, hogyan veszi át az ingatlant a kerület első embere.

5 év alatt 1266 forinttal nőtt a lakbér

Végre láthattuk a meghosszabbított lakásbérleti szerződést is, hiszen Nagy kérésére a képviselő-testület 2018-ban még 5 évre, vagyis 2023. június 30-ig kitolta a bérlet idejét.

Az ebben szereplő „piaci lakbér” havonta 56 115 forint plusz áfa, vagyis 71 266 forint, így jelenleg is nagyjából ennyit fizethet Nagy Gábor Tamás a lakhatásáért.

Ez azt jelenti, hogy a minden év január 1-től a jegybanki alapkamat mértékével emelkedő lakbér az azóta leváltott polgármester bérleményénél öt év alatt 1266 forinttal növekedett. (A megújított szerződésben a rezsiből már csak a szemétszállítás szerepel, ami 1571 forint havonta.)

Indulnia sem kellett volna az utódja szerint

„Ha egy adott polgármester a saját kerületében él, akkor az ő különféle ügyeivel kapcsolatban is születhetnek döntések, amivel nincs baj addig, amíg bejelenti az összeférhetetlenségét és ezekben nem vesz részt. Nekem azzal van problémám, hogy Nagy Gábor Tamás egyáltalán elindult ezen a pályázaton, mert a kerület vezetője ezt nem teheti meg, ezen nincs mit magyarázni” – mondta a jelenlegi polgármester, Váradiné Naszályi Márta, aki szerint az egész történet elsősorban erről az erkölcsi alapállásról szól.

Rákérdeztünk arra is, hogy többek közt a "munkahelyhez közeli nyugodt otthon” szükségességére hivatkozva kapta meg az ingatlant, de a kerület új, ellenzéki vezetője szerint ez eddig sem alapozta meg, hogy önkormányzati bérlakást kapjon. „Léteznek közeli, nyugodt otthonok a Budai Váron kívül is, amelyeket megvehetett vagy bérbevehetett volna etikai kérdések nélkül. Tehát ez nem indok, hanem magyarázkodás” – mondta a polgármester. Ugyanakkor szerinte ez csak akkor lehetne alapja egy esetleges felmondásnak, ha ez szolgálati lakás volna.

Nagy Gábor Tamás jelenleg a Fővárosi Közgyűlés tagja, jelen cikkünkhöz azért nem kértük reagálását, mert bizonyítást nem igénylő, hivatalos iratokból dolgoztunk, azokat akartuk ismertetni. Írásunkat annak megjelenésével egy időben eljuttattuk hozzá, és interjút kértünk tőle a feltárt információk fényében. Cikkünk megjelenése után érkezett meg válasza, miszerint nem ad interjút lapunknak, vagyis nem él a lehetőséggel.

Az I. kerületet 1998 óta vezető politikus alatt sorjáztak a gyanús ingatlanügyek, és az erről szóló, virtuális térképre is felvitt cikkünk írásakor azt tapasztaltuk, hogy tájékoztatási kötelezettségük ellenére Nagy apparátusa ahol lehet, nehezítette a mutyigyanús lakásbizniszek felderítését. Ha pedig mégis kiborult a bili – így amikor váratlanul bekopogtunk a polgármester szintén önkormányzati lakásban élő szüleihez –, akkor utólag próbálták megmagyarázni az ügyeket. Ezért több, most végre megismert bérlakás-szerződés részleteivel folytatjuk sorozatunkat.