A külügyminiszter ugyanakkor nagyvonalúan eltekint a tények egy csoportjától.
Mára általános európai állásponttá vált az a meggyőződés, amelyet Magyarország már 2015-ben hangoztatott, amikor az első migrációs hullám elérte Európát – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Az Európai Unió külügyminisztereinek tanácskozásán Zágrábban olyan dokumentumot fogadtak el a résztvevők, amely szerint meg kell védeni a külső határokat, teljes szolidaritásról kell biztosítani Görögországot, továbbá a felek nem tolerálják az illegális határátlépéseket – ismertette a miniszter.
"Mi 2015-ben is pontosan szó szerint ezt mondtuk, akkor ezért a XX. század legsötétebb korszakának diktatúráival hasonlítottak össze minket" – jegyezte meg, hozzátéve: hogy "ma pedig gyakorlatilag az Európai Unió pontosan ezt mondja, mára mainstream európai állásponttá vált".
Szijjártó Péter elmondta, hogy most az Európai Unió azonnali segítségről döntött Görögország számára, amit Magyarország is támogat. Magyarország támogatja azt is, hogy Törökország támogatást kapjon az uniótól, de – mint megjegyezte – Magyarország soha semmilyen támogatást nem kapott az uniótól, amióta megépítette a határkerítését, "amióta rendőrök és katonák százai, ezrei szolgáltak a határon, és mindez jóval több mint 1 milliárd euróba került most már".
"Tehát létezik egyfajta kettős mérce, ez teljesen egyértelmű" – jelentette ki, hangsúlyozva: "nekünk nem Brüsszel rólunk kialakított véleménye számít, hanem az, hogy meg tudjuk védeni, megvédjük a magyar emberek és Magyarország biztonságát". Magyarország az elmúlt öt évben ezt tette, a kerítésépítéssel és fenntartásával, a rendőrök és honvédek határra történő telepítésével elérte azt, hogy Magyarországra illegális bevándorló ne jöhessen be – magyarázta a miniszter. Szijjártó Péter leszögezte: "egy dolog biztos, hogy ha kapunk pénzt, ha nem, mi megvédjük a határunkat".
Szijjártó arról nem beszélt, hogy Magyarország uniós pénzből finanszírozta a határkerítést. Arról sem szólt, hogy a vita Brüsszel és Budapest között a már az unió területén tartózkodók elosztásáról szólt, ahogy azt sem említette, hogy a magyar kormányt kritika nem a menekültek nem beengedése, hanem a tranzitzónákban való bánásmód miatt érte.
Cunamiként zúdítja a kormány a támogatásokról szóló bejelentéseket az emberekre a Pride miatti blamázs óta, hátha ezzel szavazókat nyer vissza. Pedig ezek a támogatások valójában azt mutatják, hogy az állam továbbra is igyekszik kivonulni a szociálpolitikából, és az egyénre próbál hárítani minden felelősséget – mondja Kramarics Szandra, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója.
