Kövér: A balliberális ellenzék nem a magyar nemzet része

Ostobaságnak tartja, hogy a kormánynak jól jönne a következő választáson a járványhelyzet, az ellenzéket pedig Rákosihoz és Gerőhöz hasonlította.

  • hvg.hu hvg.hu
Kövér: A balliberális ellenzék nem a magyar nemzet része

A felhatalmazási törvény ügyében sem válik el egymástól a nemzetközi kifogás és a hazai ellenzéki bírálat - mondta a Demokratának adott interjúban Kövér László házelnök, a Fidesz országos választámányának elnöke. Emiatt pedig szerinte

magyarországi balliberális ellenzék a globalista, nemzetellenes hálózat része, a nyugat-európai véleményformálók az ő szándékosan téves információikra, rágalmaikra alapozzák a maguk propaganda-hadjáratát. Ez az ellenzék nem a magyar nemzet része, hanem ennek a világelitnek a komprádor alakulata. Ilyen értelemben semmiben sem különböznek Rákosi Mátyástól vagy Gerő Ernőtől.

A törvényt azért bírálják, mert időkorlát nélküli felhatalmazást adott a kormánynak a rendeleti irányításra, a veszélyhelyzet ideje alatt bármilyen törvényt felülírhat. Rákérdeztek Kövérnél, miért nincs benne korlát, mire azt mondta, a legmagasabb szintű garanciát az adja, hogy az Országgyűlés mondja ki a veszélyhelyzet végét, addig tart a kormány felhatalmazása is.

Én tehát, szemben azokkal az állításokkal, amelyek jogszűkítésről beszélnek, úgy látom, hogy a kormány a szükségesnél egy perccel sem élhet tovább azokkal az eszközökkel, amelyeket a parlament utalt a rendelkezésébe.

Felvetette, az ellenzék eleinte nem tiltakozott a tervezet ellen, az értelmiségi háttér nyomására változott az álláspontjuk. Kövér szerint ostobaság az az ellenzéki okfejtés, hogy a magyar kormány nyert volna a vírushelyzettel, ami kapóra jöhet majd a következő választáson.

A koronavírus-járvány valójában úgy jött a magyar kormánynak, mint ablakos tótnak a hanyatt esés.

A magyar kormány teljesítménye sem tökéletes, de példátlan felívelő szakasz előtt állt az ország, a Fidesz magabiztosan fordult volna rá a 2022-es választási évre.

Kövér szerint válsághelyzetben minden kormányzat csak veszíthet: ha jól kezeli a válságot, akkor azt teszi, amit elvárnak tőle, ha elront valamit, az emberek megbüntetik. A nemzeti kormányok erősödő népszerűsége a válság idejére szól, és abból a normális emberi reakcióból táplálkozik, hogy baj esetén az emberek igénylik az erős állami vezetést és a saját jól felfogott érdekükből támogatják azt.

Ennek elmúltával a kormánynak újra bizonyítania kell alkalmasságát, de Kövér szerint a Gyurcsány-Bajnai kormányok válságkezelése jó összehasonlítási alap lesz. A fokozódó nemzetközi kritikákra és az ismét felvetett néppárti kizárásra messziről hoz hasonlatot: azt mondta, történelmi tapasztalatok szerint a háborúk racionális célok alapján törnek ki, a hadiszerencse felülírja a forgatókönyveket, majd eluralkodik az őrület.

"A Harmadik Birodalom utolsó háborús esztendejében annyi német katona esett el, mint az öldöklés során addig együttvéve. Mindenki tisztában volt azzal, hogy már vesztettek, de senki nem tudott idejében véget vetni az őrületnek, megakadályozva a német városok porig rombolását, megmentve ezzel több százezer ember életét. Sőt tízezrével végezték ki a gyávasággal vádolt vagy dezertálást megkísérlő katonákat.

Mintha a brüsszeli bunkerben ülő globalista vezérkar sem hinne már a győzelemben.

Észrevették, hogy a haditervük csődöt mondott, hogy fontos pozíciókat veszítenek, lassan defenzívába szorulnak, mégis, vagy éppen ezért józan ítélőképességüket egyre inkább elveszítve, minden mindegy alapon folytatják a háborút, még az unió romba döntése árán is. Várják a csodafegyvert, a Wunderwaffét, amely számukra ebben a pillanatban a hetes cikk, ettől remélik a fordulatot, a végső győzelmet."

Kérdésre válaszolva beszélt Soros Györgyről is, aki nem elég, hogy országokat meglopva lett a világ egyik leggazdagabb embere, "kitartottjain" keresztül befolyásol illegitim módon nemzetközi intézményeket, de

magát a valaha volt legnagyobb emberbarátnak beállítva azt is igényli, hogy szeressék.