szerző:
Ballai Vince
Tetszett a cikk?

Optimista a vérplazma-terápia hatásosságával kapcsolatban a koronavírus betegek esetében Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója. A kórházban elsőként itt alkalmazták Magyarországon ezt a kezelést. A főigazgató szerint a lélegeztetőgépre szoruló betegeknél jelentősen le lehet így rövidíteni a lélegeztetés idejét, de önmagában nem mindenkinél elegendő. Ahhoz, hogy a terápiát többeken alkalmazzák, több donor kellene, de kevesen alkalmasak. Interjú.

Koronavírus-világjárvány
Több mint 11,5 millióan fertőződtek meg, és csaknem 600 ezer beteg halálát okozta a 2019 végén kitört koronavírus-járvány világszerte. A pandémia felbecsülhetetlen gazdasági károkat okozott annak ellenére, hogy a járvány csillapodásával mind több országban elkezdték enyhíteni a korlátozásokat. (Igaz, több helyen már ismét szigorításokat vezettek be.) Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartsanak velünk, olvassák cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

A fő állítások:

  • Egyre javul az állapota az itthon elsők között vérplazma-terápiát kapott betegeknek.
  • Az egyiküket a kezelés után öt nappal már levehették a lélegeztetőgépről.
  • A Covid-19 betegségből kigyógyulók vérplazmáján alapuló kísérleti kezelést egyelőre a súlyosabb betegeken alkalmazzák.
  • A kórházban más, innovatív gyógyszeres kezelést is bevetnek, és jó eredményeket érnek el.
  • Mindkettő nagyon fontos, mert sem védőoltás, sem kimondottan a betegségre kidolgozott terápia nincs még.
  • A terápia önmagában csak a betegek egy részénél hatásos.

hvg.hu: Milyen állapotban vannak az önöknél vérplazma-terápiával kezelt betegek?

Vályi-Nagy István: Az eddig kezelt két beteg egyelőre az intenzív osztályon van. Az egyikük felgyógyult, levették a lélegeztetőgépről – átmenetileg mindketten lélegeztetésre szorultak. A másik, idősebb beteg is jól van, őt is lassan ébresztjük a mélyaltatásból.

Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy mind a vérplazmával kezelt, mind az innovatív gyógyszeres terápiában részesített betegeinknél jelentősen megrövidül a lélegeztetési periódus.

hvg.hu: Mikor kezdték meg náluk a vérplazmakezelést?

V-N.I.: Az első páciens, aki komoly társbetegséggel rendelkezik - krónikus vesebeteg -, részletekben kapta meg a kezelést a múlt hét péntek-szombaton. Őt öt nap után sikerült levenni a gépről. A másik beteg néhány napja kapott plazmaterápiát, neki stabilizálódott és javul az állapota. Ő súlyosabb állapotban volt, mert idős.

Vályi Nagy István
©

hvg.hu: Terveznek-e további hasonló kezeléseket?

V-N.I.: Igen. Mi kezdtük el az országban először ezt a terápiát, megkaptuk az engedélyeket rá, de meg kell jegyezni, hogy ez egy kísérleti terápia mindenütt a világon. A kezelés viszont nem bonyolult, a legfontosabb a plazma a biztonságos előállítása. A levett plazmából az Országos Vérellátó Szolgálat készít hivatalos vérkészítményt, és ezt adjuk be. Elég sok saját donorunk van a gyógyult betegeink közül, illetve a másik országos intézetnek, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetnek is sok betege van, akiket felgyógyulásuk után felkérünk, hogy hosszabb távon donorok legyenek. Természetesen várunk velük 2-3 hetet és csak utána hívjuk őket vissza plazmaadásra.

hvg.hu: Az, hogy hosszabb távon donorok legyenek azt jelenti, hogy többször is le lehet venni tőlük plazmát?

V-N.I.: Igen, akiknek jó az immunválasza, attól 2-3 alkalommal is levehető plazma, már amennyiben önkéntesen alávetik magukat az eljárásnak.

hvg.hu: A plazmaadás jelent bármilyen kockázatot a donorok számára?

V-N.I.: Kisebb a kockázata, mint a véradásnak, hiszen a vérnek az alakos elemeit nem távolítjuk el, csak a plazmát, és a levett térfogatot visszapótoljuk. Gyakorlatilag semmiféle kockázatot nem jelent, speciális gépekkel történik, nagy biztonsággal, rutinszerűen.

hvg.hu: A gyógyultan távozókat mind felkérik donornak, vagy szűrik őket valamilyen módon?

V-N.I.: Rutinszerűen a 18 és 60 év közöttieket kérjük fel, de elmegyünk 70 éves korig azok esetében, akinek nincsen társbetegsége, és jó általános állapotban vannak. Fontos az is, hogy az országos tisztifőorvos rendelkezik a felgyógyultak adatbázisával, és ő már több mint 300 potenciális donornak küldött levelet, amiben jelezte, melyik telefonszámon és milyen e-mail-címen lehet jelentkezni donornak.

Várják a donorokat
A Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet várja a koronavíruson átesett betegek jelentkezését vérplazma adásra: Telefon: 06 30 602 9250 | E-mail: [email protected] | Online: www.koronavirusplazma.hu

hvg.hu: A felkérteknek körülbelül hány százaléka áll be donornak?

V-N.I.: Pontos számot nem mondanék, de bőségesen jelentkeznek. Azt azért fontos megjegyezni, hogy nem mindenki alkalmas donornak. Főleg a fiatal és enyhe tünetes betegeknél figyelhető meg, hogy nincs megfelelő immunválaszuk. Az erősebb immunológiai válaszreakció inkább a súlyosabb betegekre jellemző.

©

hvg.hu: Amikor pár napja beszéltem Dr. Lacza Zsomborral, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettesével, az OrthoSera Kft. kutatásvezetőjével, aki szintén hasonló kezeléseket szervez, azt mondta, hogy akinek gyenge az immunválasza, vagy kevés ellenanyag van a szervezetében, annál fennállhat a kockázata, hogy újra megkapja a vírusfertőzést. Ön is így látja?

V-N.I.: Elméletileg így van, de erről egyelőre semmilyen biztosat nem tudunk. Ez egy olyan spekuláció, aminek lehet alapja, de olyan dokumentumot vagy kutatást, ami ezt kétségtelenül alátámasztja, még nem láttam.

hvg.hu: Mi alapján döntenek arról, hogy melyik beteg kapja meg a vérplazma-terápiát?

V-N.I.: Magyarországnak egyelőre sikerült a tömeges járványt elkerülnie.

A járványnak a mai helyzetében még ott tartunk, hogy relatíve kevés a beteg és relatíve kevés a donor, illetve meg kell találni a megfelelő terápiás szituációt a kezeléshez.

A plazmaterápiát mi egyelőre csak a súlyos és a kritikus állapotú betegeknél használjuk és alapkövetelmény, hogy a donor és a beteg vércsoportja egyezzen. A másik fontos szempont, hogy csak a megfelelő ellenanyagszinttel rendelkező plazmák alkalmasak beadásra. Ezeknek a tényezőknek az összerendezésével választjuk ki azokat, akiknél ezt a terápiát alkalmazzuk. Egyelőre tehát nálunk csak olyanok kaptak plazmát, akik az intenzív osztályon vannak, de természetesen minél több beteg esetében törekszünk erre. Később tervezzük, hogy kevésbé súlyos betegeket is bevonunk a kísérleti kezelésbe.

hvg.hu: Mi az oka, hogy most csak súlyos betegeken alkalmazzák?

V-N.I.: Mert nekik van rá a legnagyobb szükségük, és szerintem a jobb klinikai állapotban lévő betegek kezelése plazma nélkül is megoldható. A tömeges járvánnyal érintett nyugati országok központi plazmagyűjtő programokat indítottak. Ahol több a beteg és több a donor, ott nyilvánvalóan nagyobb számú ilyen beavatkozást végeznek. Ezeknek persze ugyanaz a lényege, a donorok szakmailag megfelelő kivizsgálása, az anyag levétele, a biztonságosság feltételeinek a biztosítása és a donorok és betegek összepárosítása nemzetközi standard szerint.

Magyarországon a gyógyult betegek plazmagyűjtése a világon az elsők között indult el.

hvg.hu: A lehetséges donorok körét hogyan lehetne kibővíteni? Járható út lenne-e például az, hogy azok közül is toborozzanak, akiknek nincs papírjuk arról, hogy betegek voltak, de esetleg ők maguk gyanítják, hogy már átestek rajta?

V-N.I.: Jönnek ilyenek is bőven. Mi nem válogatunk ilyen szempontból, számunkra a donornak az alkalmassága az elsődleges. Nem a papír a lényeges, hanem az, hogy a plazmát adó személy már ne legyen fertőző és legyen megfelelő ellenanyagszintje.

©

hvg.hu: A donorok mennyi ideig alkalmasak arra, hogy használható plazmát adjanak?

V-N.I.: Azok az immunanyagok, amelyekre mi vadászunk, a fertőzést követően körülbelül 2-3 hét múlva - leghamarabb két hét múlva, de inkább három hét múlva - jelennek meg. Még szintén kutatás tárgya a világon, hogy a megfelelő immunválasszal rendelkezők immunglobulin vérszintje meddig marad fenn. Egyre több adat van arra, hogy a vírusfertőzés sokakban nem okoz tartós immunitást, hanem néhány hónap múlva elmúlik, vagy kisebb lesz. Ez természetesen érinti az aktív immunizálásnak, vagyis a védőoltásnak a problémáját is. Mert ha lesz is oltás, akkor is meg kell majd mérni azt, mennyi ideig tart és milyen minőségű az általa létrehozott immunitás.

hvg.hu: Ha már az oltásokról beszélünk: sok nyilatkozat és híradás érkezik arról, hogy mikorra várható oltás. Az önök egyik kollégája, Szlávik János például nemrég azt mondta az operatív törzs tájékoztatóján, hogy akár már ősszel lehet oltás, ugyanakkor csütörtökön a WHO egyik vezető munkatársa arról beszélt, hogy ez leghamarabb jövőre várható. Ön hogy látja ezt?

V-N.I.: Ezzel kapcsolatban mindenki spekulál. Már csak azért is, mert a cégek nagy titokban dolgoznak. Tudomásom szerint legalább 70 különböző helyen és különböző technológiákkal kísérleteznek oltással, ebből 4-5 van előrehaladott stádiumban, de ezek sincsenek még olyan szakaszban, hogy tudjuk róluk jók lesznek-e vagy sem.

hvg.hu: A vérplazma-terápia mennyire lehet alkalmas arra, hogy megállítsuk vele a járványt vagy nagy mennyiségben meggyógyítsunk vele betegeket?

V-N.I.: A fejlett országokban elindultak az úgynevezett randomizált vizsgálatok, ahol összehasonlítják a plazmát kapó és nem kapó betegek gyógyulási adatait. Ezeknek a felméréseknek leghamarabb május végén, vagy júniusban lesz valamilyen előzetes eredményük, ahol nagyszámú beteg kezelési hatásosságának adatai válnak nyilvánosan elemezhetővé. Az előzőekben elmondottak szerint nálunk szerencsére sokkal alacsonyabb a súlyos betegek száma. Annak érdekében, hogy segíthessünk rajtuk, mi a külföldi tapasztalatok kiértékelése előtt kellett, hogy elkezdjük a kezeléseket. A saját tapasztalatainkra támaszkodva haladunk előre.

Mivel sem védőoltás, sem specifikus terápia nincsen, úgy segítünk a betegeken, ahogy tudunk. A plazmakezeléssel és az általunk alkalmazott innovatív gyógyszeres terápiákkal kapcsolatban azt tudom mondani, hogy jó tapasztalataink vannak, és optimisták vagyunk.

hvg.hu: Viszonylag hosszú idő telt el azóta, hogy a járvány megjelent Magyarországon, és önöknek is összegyűlt viszonylag sok tapasztalata. Miben változott meg az, ahogy látják a járványt és a betegséget?

V-N.I.: Nem vagyok járványügyi szakember. Az nyilvánvaló, hogy járványveszély esetén mindig a legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülni. Különböző modellek vannak a járvány lefolyására, a rossz szcenárió bekövetkezését feltételező emberek azt mondták, hogy sokkal több beteg és sokkal több lélegeztetőgépre szoruló ember lesz az országban, de egyelőre nem ez történt. Kiderült, hogy leginkább az egészségügyi ágazat által kifejlesztett és nem a matematikusok modellje közelít a valósághoz. Mostantól, ahogy a tisztifőorvos asszony is bejelentette, úgy tűnik, hogy elkezdődik a járvány első hullámának csökkenő szakasza. Ehhez a kedvező fordulathoz nyilvánvalóan sok tényező járult hozzá. A járványt alapvetően jól kezeltük, a lakosság az egész ország viszonylatában relatíve fegyelmezetten reagált, melegszik az idő (amitől járványügyi szakemberek azt várják, hogy jobban kezelhető lesz a vírus - a szerk.), mi orvosok is jobban elsajátítottuk a betegek a kezelését, ami a plazmaterápia mellett az un. citokinvihar (vagyis súlyos gyulladás)-ellenes gyógyszeres kezeléseket is jelenti.

hvg.hu: Ez mit jelent?

V-N.I.: A betegek egy részénél az úgynevezett citokinviharra jellemző állapot jön létre. Ez egy kórosan felerősödött immunológiai gyulladásos folyamat, ami a súlyos, életet veszélyeztető tüdőgyulladást és légzési elégtelenséget, a szív, a vesék károsodását, a véralvadási rendszer rendellenességeit és akár központi idegrendszeri tünetek kialakulását jelenti. A Dél-pesti Centrumkórház egyben a fertőző és vérképző rendszeri betegségek országos gyógyintézete is. A citokinvihar az allogén csontvelő-transzplantáció bizonyos formáinak és számos súlyos vírusfertőzésnek gyakori szövődménye. Évente több tucat ilyen beteget látunk el, ezért ismerjük fel korán a folyamatot a súlyos és kritikus koronavírus betegeknél. Ebben a fázisban már nem a fertőzés kezelése, hanem az általa kiváltott bonyolult – akár halálhoz vezető – kóros folyamatrendszerbe való érdemi beavatkozás képessége a döntő a betegség kimenetele szempontjából. Ilyenkor az innovatív gyógyszeres és intenzív osztályos kezelés menthet életet, ahol a vérplazma kezelés a protokoll része lehet.

hvg.hu: Milyen módszereket és gyógyszereket alkalmaznak ehhez?

V-N.I.: Az ilyen heves gyulladásoknál egy interleukin-6 nevű molekula szabadul fel - persze más egyéb gyulladást kiváltó molekulával együtt, de az interleukin-6 a központi szereplője a folyamatnak -, és mi folyamatosan figyeljük ennek a szintjét, és ehhez igazítjuk a kezelést. Ennek során a kereskedelmi forgalomban kapható úgynevezett monoklonális antitest gyógyszereket használunk, amik közül az egyik a tocilizumab, ezzel meglehetősen sok tapasztalatunk van. A szert a világon szintén az elsők között alkalmaztuk a koronavírus által okozott citokinvihar kezelésére.

hvg.hu: És hogy alakultak a tapasztalataik a Covid-19-betegséggel orvosi szempontból? Például, hogy kinél alakul ki súlyos állapot?

V-N.I.: Intenzív – általunk is megkezdett - kutatás tárgya, hogy kikből lesznek a súlyos betegek. Vannak olyan feltételezések, hogy ez genetikai adottság lenne. Az is lehetséges, hogy olyanokból lesznek a súlyos betegek, akiknek az immunválasza csak részben megfelelő és akik nem tudják a szervezetükből eliminálni a vírust. És nyilván azokból lesznek a súlyos betegek, akiknek társbetegsége van: egy krónikus tüdőbetegnek kevesebb az esélye, ha ilyen súlyos állapotba kerül, de a magas vérnyomás betegség, a cukorbetegség, és a krónikus vesebetegség is mindenképpen az állapotot súlyosbító tényezők közé tartozik.

hvg.hu: A vérplazma-terápiát jelenleg két csoport végzi Magyarországon: önök és az Orthosera Kft. ami a Semmelweis Egyetemmel, illetve a Pécsi Egyetem virológusaival dolgozik össze. Van önök között együttműködés?

V-N.I.: Időnként eszmét cserélünk és figyeljük egymás tevékenységét, de mi annyira le vagyunk terhelve a betegellátással, hogy a saját a konzorciumunkon - vagyis kórházunk, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az OVSZ és néhány partnerintézményen kívül - egyelőre nem dolgozunk együtt másokkal. Az viszont nagyon jó, hogy két ilyen kezdeményezés is van, amelyek egyaránt a kezdeti, kísérleti fázisban vannak, de végül majd összerendeződnek. Fontos kiemelni, hogy a bonyolult mechanizmusú súlyos és kritikus betegek kezelése sokelemű és összetett. A vérplazma terápiával kapcsolatos optimizmus indokolt, de önmagában adva csak a betegek egy részében hatásos.

A nagyon rossz állapotú betegek mindenképpen komplex (pl. vérplazma, gyógyszeres és intenzív) terápiás megközelítést igényelnek. Ez is arra utal, hogy a plazmakezelés pontos helyének a kijelölése még a jövő feladata. A tünetmentes és enyhe tünetes betegek szerencsére pedig maguktól úgyis meggyógyulnak, nekik se gyógyszeres, se vérplazma terápiára nincs szükségük.

Vezetőkép: Vérplazmát ad egy nő a budapesti Biotest plazmaferezis állomáson 2020. április 28-án

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Windisch Judit Itthon

Merkely: Tankönyvi értelemben járvány már nincs, de a veszély megmaradt

Az újonnan regisztrált fertőzöttek száma alapján elmondható, nem dübörög a koronavírus-járvány Magyarországon – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, azon tudósok egyike, akivel Orbán Viktor miniszterelnök is konzultálni szokott. A rektor az óvatos nyitás híve, ehhez azonban pontosan kell látni, milyen az átfertőzöttség. A részadatok jövő hét közepén publikusak lehetnek.

Ballai Vince Itthon

Egyelőre nagy sikernek tűnik a vérplazmakezelés, de most még sok korlátja van

Kilenc ember már Magyarországon is megkapta a vérplazma-terápiát, ami jelenleg a legígéretesebbnek mutatkozik a Covid-19 megbetegedések leküzdésére. Az első betegeknek a Dél-Pesti Centrumkórházban adták be gyógyultak vérplazmájából előállított szérumot. A kezelésnek azonban vannak korlátai, de ezek kitágításán több egyetem és kutatócsoport is gőzerővel dolgozik, a munkában kulcsszerepet játszik egy Ausztriában alapított magyar cég is.

Óriási kenyérsütés került egy Károly körúti tűzfalra

Óriási kenyérsütés került egy Károly körúti tűzfalra

Akkora eső van Japánban, hogy 1,2 millió embert evakuálnak

Akkora eső van Japánban, hogy 1,2 millió embert evakuálnak

Eszenyi Enikő felfüggeszti a színészi tevékenységét

Eszenyi Enikő felfüggeszti a színészi tevékenységét