Valamennyi nemzeti állam minden polgára és azok közösségei számára el kell ismerni a nemzeti önazonossághoz való jogot, azaz lehetővé tenni számukra. hogy elődeik anyanyelvét. kultúráját és szülőföldjük otthonosságát mindannyian megörökölhessék. és mindezt továbbadhassák az utódaiknak – mondja ki az a politikai nyilatkozattervezet, amerlyet a Fidesz és a KDNP vezető politikusai nyújtottak be csütörtökön, és június 4-én, a trianoni békeszerződés 100. évfordulóján tartott ünnepi országgyűlési ülésen kívánnak elfogadni.

Az I. világháború utáni béke jogfosztást jelentett a más államok fennhatósága alá került magyarok számára, áll a szövegben, de ők „úgy maradtak hűségesek szülőföldjükhöz és a magyar nemzethez, hogy mindeközben lojális és értékteremtő polgáraivá és közösségeivé váltak azon országoknak, amelyekben élnek”. Mindig békésen harcoltak jogaikért, mégis még ma is gyakran találkoznak hátrányos megkülönböztetéssel és megalázással. Pedig „a nemzeti sokszínűség nem veszélyforrást. hanem erőforrást képezhet”, és szükséges, hogy „a térség államai az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkelye szellemében mindannyian ismerjék cl a nemzeti önazonossághoz való jogot alapvető emberi jogként”.

A nyilatkozat felhívja a kelet-közép-európai államalkotó nemzetek parlamentjeit, hogy ismerjék el ezt az alkotmányos alapjogot, és kezdeményezzék ezt az elismerést nemzetközi szervezeteknél is. Az Európai Bizottságot pedig arra hívják fel, hogy „az uniós tagállamokban számbeli kisebbségben élö őshonos nemzeti közösségek több mint ötvenmillió tagjára tekintettel kezdeményezze erről kötelező érvényű uniós jogszabály megalkotását”.

A javasolt szöveg a magyar kormány szokásos retorikájához képest óvatos és mérsékelt megfogalmazású. Például nem elcsatolt vagy elszakított területekről ír, hanem kizárólag „más államok fennhatósága alá került” magyarokról.