szerző:
Serdült Viktória
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Orbán Balázs államtitkár szerint az elmúlt két hónapban meghozott rendeletek háromnegyedét nem lehetett volna meghozni a veszélyhelyzetről szóló törvény nélkül. A Fidesz vezérszónoka a baloldalt hibáztatta, akik szerint hátráltatták a védekezést. Az ellenzéki pártok a kormányt bírálták, amiért olyan rendeletekre használta a koronavírus-törvényt, aminek nem volt köze a védekezéshez.

Gyér padsorok között kezdte tárgyalni az Országgyűlés szerda délután a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatot. A dokumentumot múlt hét kedd éjjel terjesztette be a kormány, terveik szerint a rendkívüli jogrend június 20-án érhet véget.

A kormány ezzel együtt egy 247 oldalas salátatörvényt is benyújtott, amelyben egyrészt fenntartják a veszélyhelyzet alatt hozott rendeletek hatályát, illetve új elemként, a katasztrófavédelmi törvény módosításával felhatalmazzák a kormányt, hogy

egészségügyi válsághelyzetet hirdessen ki, és veszélyhelyzetben – a körülmények fennállása esetén – rendelettel kormányozhasson.

Ennek részleteiről ebben a cikkünkben írtunk.

Orbán lényegében ismét különleges felhatalmazást kér

Júniusban véget érhet a rendkívüli jogrend, azonban a kormány az átmeneti szabályok között egy esetleges újabb járványhelyzetre erős felhatalmazást szavaztatna meg magának. A kedd éjjel benyújtott előterjesztésben sok eddigi intézkedést fenntartanak, egy darabig még lehet az orvossal telefonon konzultálni, ahogy a lejáró személyi igazolvány vagy műszaki engedély is fél évig jó lesz.

Az általános vitát Orbán Balázs államtitkár kezdte, aki elismerte, hogy rendkívül nehéz időszakon vannak túl a magyarok, ami mindenkitől áldozatokat követelt, de sikerült elkerülni a tömeges megbetegedéseket.

„Hazánk az elsőnk között lépett, már januárban felállítottuk az operatív törzset, és jóval korábban hoztuk meg a szigorító intézkedéseket, mint más országok” – mondta.

A Miniszterelnökség államtitkára emlékeztetett rá, hogy bár rendkívüli jogrendet kellett bevezetni, az Alkotmányt erre az időre sem függesztették fel, és a parlament dönthetett annak visszavonásáról. Tény, hogy ez a jog nem egy-egy ellenzéki törpefrakciót illeti meg, hanem az Országgyűlés többségét – tette hozzá.

Orbán Balázs többször említette, hogy a törvény mindenben megfelelt a magyar jogrendnek, és lehetővé tette a sikeres védekezést, az ellenzék azonban mindezt hátráltatta, és „álhírekkel árasztotta el a nemzetközi közvéleményt”.

Úgy vélte, történelmi felelősséget viselnek mindazok, akik hisztériát keltettek.

Itthon ezzel szemben az idő és az átgondolt intézkedések a kormány politikai döntését igazolták – mondta.

A veszélyhelyzet ideje alatt körülbelül 140 kormányrendeletet fogadott el a kormány, a törvény nélkül azonban ezeknek a háromnegyedére nem kerülhetett volna sor – emlékeztetett a politikus.

„Milyen diktatúra az, ami két hónap után maga mond le a számára biztosított jogkörökről” – szegezte a kérdést Orbán Balázs az ellenzéki padsorokhoz, majd Marcus Aurelius szavait idézte.

A Fidesz részéről Bajkai István vezérszónok folytatta, aki emlékeztetett rá, hogy bár Magyarország jól vizsgázott a vírus elleni védekezésben, továbbbra sem lehet lazítani. A veszélyhelyzeti törvény bevezetését azzal indokolta, hogy a nélkül csak 15 napig tarthatták volna fenn a rendkívüli jogrendet, majd a "balliberálisokat" hibáztatta, akik szerinte hazugságokat terjesztettek.  

©

Bajkai szerint a kormány nem is mondhatott volna pontos időpontot a veszélyhelyzet megszüntetésére, hiszen azt a szakemberek sem tudhatták, mikor csendesedik le a járvány.

A politikus szerint elszomorító volt látni, hogy a balliberális pártokra egyáltalán nem számíthattak. Ők megállás nélkül támadták a kormányt és a szakembereket a veszélyhelyzet idején is – mondta.

Lukács László György, a Jobbik országgyűlési képviselője beszéde elején fontosnak tartotta kiemelni, hogy a vitától még senki ne higgye azt, hogy a járvány véget ért. Bár a parlament összefogásáról beszélt, a politikus szerint az átmeneti szabályokból nagyon sok minden hiányzik, ezek közé sorolta a munkavállalók jobb védelmét. Ezen kívül a magyar egészségügy reformjára is szükség lenne.

A felhatalmazás 2.0 azonban hiányozhatna belőle – mondta Lukács, aki szerint nagyon gyanús a kormány szándéka a salátatörvénnyel. Szerinte Orbán annyira beleszeretett a rendkívüli jogrendbe, hogy azt csak újracsomagolja. Bár vitathatatlan, hogy fel kell készülni a második hullámra, de nem jogilag, hanem erőforrással és eszközökkel. Eltúlzottnak tartja a hat hónapos időkeretet is.

©

Úgy vélte, a magyar lakosság védelme nem a kormányon, hanem az önkormányzatokon múlt. Utalt például Kásler Miklósra, aki azt mondta, hogy tesztelést szűrésre nem kell használni, vagy Müller Cecíliára, aki a járvány elején azt állította, hogy nem kell maszkot hordani.

Ehhez képest a lakosoknak az önkormányzatok küldtek maszkot, miközben a budapesti repülőtérre milliószám érkeztek a védőfelszerelések.

Lukács bizalmi hiányról is beszélt, miután a kormány megszüntette a lehetőséget, hogy a média megfelelően kérdezzen, és az Országgyűlésben is csak semmitmondó válaszokat kaptak a képviselők. Ezt meg lehetett volna előzni, ha a magyarok megismerhetik a valós adatokat és a statisztikákat. A politikus azt kívánja a kormánynak, hogy a következő szakaszban magyarázza meg az embereknek jobban, mi történik, csak így nyerhetik vissza a társadalom bizalmát.

A KDNP részéről Hollik István szólalt fel, aki szerint ma már ki lehet mondani, hogy Magyarország a járvány első szakaszát sikeresen lezárta, ennek egyik oka éppen a felhatalmazási törvény. A többi, hogy a kormány a döntéseit szakemberekre alapozta, a magyarok többsége pedig el tudta azokat fogadni. Hollik köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a védekezésben.

©

A koronavírus-törvény szükséges volt, aki ennek az ellenkezőjét mondja, az nem mond igazat – tette hozzá. Hollik szerint az sem igaz, hogy a kormány túlnyúlt volna a jogkörein, valamint az Alaptörvény is jól vizsgázott. Úgy vélte, nemzetközi összevetésben is elsők között reagáltunk a veszélyhelyzetre, egymillió főre vetítve a halálozási arányszám is alacsonynak mondható Magyarországon.

Hollik sem felejtette el a baloldalt hibáztatni, „ahogy az elmúlt tíz évben, nem konstruktív kritikákat fogalmaztak meg, hanem totális támadást indítottak a kormányzattal szemben”. Ráadásul még álhíreket is terjesztettek – mondta a politikus, külön idézve Szabó Tímeát, aki "azt mondta, hogy Magyarországon a legmagasabb a halálozási arányszám a világon".

A kereszténydemokrata képviselő bedobta a Karácsony Gergely-kártyát is, azzal vádolva a főpolgármestert, hogy egyszer sem ment el a fővárosi fenntartású Peti úti idősotthonba, miközben "az onnan tíz percre található ATV-be folyamatosan bejárt panaszkodni".

A KDNP vezérszónoklatát Nacsa Lőrinc folytatta, megismételve párttársa szavait a sikeres védekezésről, és a koronavírus-törvény szükségességéről, ami a gyors reakcióhoz kellett.

Történelmi bűnnek nevezte, hogy az ellenzék „hisztis Facebook-posztokkal és külföldi médiumokhoz való rohangálással” töltötte az idejét, a kormánynak pedig a rágalmakkal kellett foglalkoznia ahelyett, hogy a védekezésre koncentrálta volna minden erejét. Majd a fővárosi vezetés alkalmatlanságát bizonygatta.

Nacsa nem felejtette el megemlíteni, hogy a baloldal a vírusnak szurkolt, miközben a Jobbik – amit ballik pártnak nevezett – azzal volt elfoglalva, hogyan zárja ki saját képviselőit.

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szintén köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a védekezésben. A képviselő ezután a törvényjavaslatokra tért ki, melyek szerinte csak annyit mondanak ki, hogy „a kormány megkéri a parlamentet, hogy kérje meg a kormányt, hogy szüntesse meg a veszélyhelyzetet”.

A képviselő szerint sokat mond, hogy ha lett volna a felhatalmazási törvénynek határideje, arról is éppen most tárgyalnának. Harangozó drámainak nevezett több rendelkezést is, például a honvédség belföldön való fegyveres bevetetését, vagy a katonák kisemmizését. A honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározott pluszjuttatásokat például elvették tőlük – mondta.

Felolvasta a szakszervezetek levelét is, melyben a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése ellen tiltakoztak.

A baloldalizásra Harangozó azt válaszolta, hogy az MSZP képviselői saját fizetésükből ajánlottak fel egymillió forintot a védekezésre.

A Demokratikus Koalíció vezérszónoka szerint mindent elmond a vitáról az, hogy a kormány képviselői baloldaliznak. Arató Gergely ugyanakkor nagy sikernek nevezte, hogy Magyarországban nem alakult ki olyan helyzet, mint más nyugat-európai országokban. Az ellenzék nemcsak támogatta, hanem sürgette is a korlátotó intézkedéseket – emlékeztetett.

Arató szerint a kormány a védekezésből politikai ügyet akart csinálni, nem pedig egységet, ezért nyújtanak be most is olyan szabályt, mit jószívvel nem lehet támogatni.

Ha húztak volna egy józan határidőt a veszélyhelyzetnek, akkor az ellenzék hajlandó lett volna támogatni, lehetett volna akár 90, akár 120 napról szó. Ehhez képest most a védekezés 65. napján tárgyalnak a törvény visszavonásáról – tette hozzá.

A parlament ugyan működött, de olyan jogszabályokkal etették, amik vagy nem voltak sürgősek, vagy éppen azért hozták be a járvány idején, hogy kisebb figyelmet kapjanak a közvéleményben. A valóban fontos döntéseket viszont kivonták az Országgyűlés hatalma alól. Arató kamu törvényjavaslatnak nevezte a veszélyhelyzet visszavonásáról szóló javaslatot is, majd a salátatörvény rendelkezéseit bírálta.

Arató kamu törvényjavaslatnak nevezte a veszélyhelyzet visszavonásáról szóló javaslatot is, majd a salátatörvény rendelkezéseit bírálta.

Lett volna helye annak, hogy levonjuk a tanulságot a mostani járványhelyzetből, ehelyett a kormány az új törvénnyel is azt próbálja elérni, hogy megkerülhesse a parlamentet – mondta.

A DK-s képviselő bírálta az igazságszolgáltatásra vonatkozó szabályokat, vagy „az újabb rabszolgatörvényt”, amivel a kormány szerinte gazdasági csoportok érdekeit keresi, majd felsorolta, mire használta a kormány a koronavírus-törvényt, aminek nem volt köze a védekezéshez.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
T. R. Itthon

Orbán új felhatalmazása „teret ad az önkénynek”

A kormány szerint a járvány második hullámakor nem lesz szükség újra a rendkívüli jogrend kihirdetésére, de ha a parlament elfogadja a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről című törvényjavaslatot, nem is lesz rá szüksége. Szabó Mátét, a TASZ szakmai igazgatóját kérdeztük.

Belgium végre szembenéz népirtó gyarmattartói múltjával

Belgium végre szembenéz népirtó gyarmattartói múltjával

Nácik fenyegettek meg egy szocialista német politikust

Nácik fenyegettek meg egy szocialista német politikust

Íme az ötös lottó számai - nem kevés hatossal

Íme az ötös lottó számai - nem kevés hatossal