szerző:
Ballai Vince
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Több száz vidéki diákot kényszeríthet pesti albérletbe az ELTE-kollégiumok átszervezése, a hvg.hu-nak több diák is arról beszélt, hogy attól fél, emiatt halasztania kell egy évet. A kollégiumi férőhelyek számának jelentős szűkülését hozó döntés az egyetem szerint nem férőhelyszám-csökkentés, hanem - az alternatív lakhatás segítését is beleértve - a szállásszolgáltatás átstrukturálása. Más egyetemek úgy tűnik, nem készülnek hasonló lépésekre, de hallgatói szervezetek attól tartanak, hogy a példa ragadós lehet. Cikkünk megjelenése után az ELTE kancellárja reagált, aki jelezte, hogy a férőhelyek szűkülését okozó intézkedések egy része átmeneti, és azon vannak, hogy mindenkinek jusson megfelelő szálláshely.

Derült égből villámcsapásként ért, hogy zárják a kolit, és fogalmam sincs, hogyan tovább

- mondta a hvg.hu-nak egy jövőre diplomázó vidéki ELTE-s hallgató, miután kiderült, az ELTE szeptembertől felmondja a 400 férőhelyes Kerekes utcai kollégiumot, és minden maradék három- és négyágyas szobát kétágyassá alakít át, az így kiszoruló diákoknak pedig lakhatási támogatást ad (az egyetem közleménye szerint a diákok 20-40 ezer forintos támogatással számolhatnak, ám ennek részletei még nincsenek kidolgozva). A névtelenséget kérő lány arra készül, hogy a nyári pihenés helyett inkább dolgozni fog egy étteremben, azt reméli, össze tud gyűjteni annyi pénzt, amivel ősztől kifizethet egy albérletet. Nála van esély arra, hogy folytassa tanulmányait, Ádám viszont úgy látja, neki nincs.

Valószínűleg kihagyok egy évet

- mondta a hvg.hu-nak az angol szakos fiú. Az állami finanszírozású alapképzésben tanárnak készülő harmadéves hallgató szerint legfeljebb 5 százalék esélye lehet, hogy sikerül kollégiumi helyhez jutnia, annak ellenére, hogy viszonylag messze lakik és csonka családban él. Most úgy látja, esélye sincs arra, hogy szobát béreljen, az esetleges egyetemi támogatással sem (annak felső határa 40 ezer forint, annyi pénzért valószínűleg lehet egy szobát találni valahol Budapesten - a szerk).

Kerekes utcai kollégium
©
Így lehetsz koleszes

A kollégiumi helyekre felvételizni kell. A felvételi rendszer lényege, hogy a diákok plusz és mínusz pontokat kapnak különböző szempontok alapján, mint például családjuk jövedelmi, szociális helyzete, állandó lakóhelyük egyetemtől való távolsága, tanulmányi eredményük, közösségi aktivitásuk, határon túli voltuk. Minél alacsonyabb valaki családjában az egy főre eső jövedelem, minél távolabb lakik, annál több ponthoz juthat. Mínusz pont is jár például annak, akinél egy bizonyos összegnél magasabb az egy főre eső havi jövedelem. Miért fontos ez jelen esetben? Minél többen jelentkeznek minél kevesebb helyre, annál magasabb lesz a ponthatár. “Tavaly 27 ponttal lehetett bekerülni a kollégiumba, nekem 34 pontom volt, de idén 40-45 pontos határra számítunk” - mondta Anna, akinek úgy is megterhelő lenne albérletet fizetni, hogy eddig is dolgozott a tanulmányai mellett, hogy fenn tudja tartani magát.

Nem tudni, hogy Ádámhoz hasonlóan hány diák kerül nehéz helyzetbe, az ELTE ugyanis többszöri megkeresésünkre sem közölt pontos számokat arról, hány férőhely szűnik meg szeptembertől. Babos János szolgáltatási igazgató azt írta, ezt augusztusban látják pontosabban - az általunk megkérdezett, a kollégiumi helyzetre állításuk szerint rálátó diákok viszont 900-1100 kollégiumi hely megszűnésével kalkulának.

Babos szerint a "kollégiumi átszervezésekkel" olyan lakhatási rendszert szeretnének kialakítani, amely rugalmasan tud alkalmazkodni a járványveszéllyel járó bizonytalanságokhoz, “figyelembe véve az aktuális járványügyi helyzetet és előrejelzéseket, illetve a kollégiumba jelentkezők számát.”

A szolgáltatási igazgató a kollégiumi átszervezéseket azzal indokolta a hvg.hu-nak, hogy olyan lakhatási rendszert szeretnének kialakítani, ami rugalmasan tud alkalmazkodni a járványveszéllyel járó számos, jelenleg előre nem látható tényezőhöz: hogy miként alakulnak a kötelező távolságtartási szabályok, hogy ismét be kell-e majd zárni vagy karantén alá helyezni a kollégiumokat a járvány esetleges visszatérése esetén, hogy mennyire támogatják a családok a kollégiumi elhelyezést a jelen helyzetben, vagy épp, hogy hány külföldi hallgató iratkozik végül be ősszel.

©

Azt mondja, a felsőokatásban, akár a hazai akár a külföldi egyetemeket vizsgáljuk, “széles spektrumon mozog a szálláshely-szolgáltatás”: vannak intézmények, ahol egyáltalán nem biztosítanak központilag kollégiumot vagy más szálláshelyet, és vannak olyanok is, ahol piaci partnereken keresztül támogatják a lakhatást “kollégiumi funkcióhoz hasonlító magánszállásokon”. Babos János szerint ezért náluk

nem férőhelycsökkenésről van szó, pusztán az ELTE által nyújtott szállásszolgáltatás átstrukturálásáról, ami egyébként összecseng a korábban megfogalmazott hallgatói igényekkel, melyek a 2 ágyas szobákban való elhelyezést helyezték előtérbe.

A különböző hallgatói szervezeteknek nincs tudomása arról, hogy a járványügyi helyzet bizonytalanságai miatt máshol is az ELTE-hez hasonló határozott lépéseket tennének a kollégiumokkal kapcsolatban, bár a Hallgatói Szakszervezet jelezte, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen valamilyen kormányzati döntésre várnak, mielőtt intézkednének. Az intézményt is megkerestük, de onnan még nem kaptunk választ. A szakszervezet attól tart, az ELTE más egyetemeket is "inspirálhat."

©

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke, Budai Marcell azt mondta, az egyetemeknél sok a bizonytalanság az őszi újranyitással kapcsolatban:

nem biztos, hogy mindenki bezúdul az egyetemekre, az is lehet, hogy valahol még távoktatásban indul el az őszi szemeszter.

“Megértjük, hogy a vírushelyzet miatt kialakult gazdasági helyzetben is biztosítani kell az egyetemek kancellárjainak a minőségi felsőoktatást, de azzal nem értünk egyet, hogy az ehhez szükséges gazdasági döntéseket úgy hozzák meg, hogy a hallgatókon csapódjon le" - kommenálta az ELTE hét eleji döntését, és figyelmeztetett, hogy az egyetem még rosszabb helyzetbe kerülhet, ha a lépések miatt az érintett több száz hallgató inkább nem iratkozik be az őszi félévre, mert így elveszthetik az utánuk járó állami normatívát is.

Az ELTE példája ugyanakkor - legalábbis egyelőre - egyedinek tűnik. Megkerestünk több más egyetemet is, de a válaszolók egyike sem jelezte, hogy hasonló drasztikus lépéseket tervezne.

“Az Óbudai Egyetem vezetése nem ritkítja, nem csökkenti a férőhelyszámokat az esetleges újabb veszélyhelyzettel összefüggésben” - írta megkeresésünkre Ormándi Gabriella, az Óbudai Egyetem kancellárja, aki minimális kimaradással számol. Hasonlóan reagált a Pécsi Tudományegyetem is, amely - mint az egyetem sajtóosztálya írta - “nem tervez jelentős változásokat a kollégiumi férőhelyek számában, csupán olyan módosítások várhatóak, melyeket a hallgatók komfortérzetének növelése indokol.” A Debreceni Egyetem is azt jelezte, hogy nem áll szándékukban férőhelycsökkentés, vagy a kapacitások felszabadítása, legalábbis “ellenkező rendelkezésig”.

Alaphangon dupla kiadás, plusz a kaució

Ádám egyelőre viszont úgy készül, hogy az egyetem helyett egy második nyelvvizsgára készül majd, és dolgozni a határmenti kisvárosban, ahol él. Ebben már van gyakorlata: koleszesként eddig is munkát kellett vállalnia: diákokat korrepetált, hogy biztosíthassa megélhetését, de ez a lehetőség a hazaköltözéssel várhatóan elvész.

Itthon legfeljebb árufeltőltői munkát találhatok.

Állítása szerint legalább 30-40 közvetlen ismerőse van hozzá hasonló helyzetben, de a belső csoportokban zajló beszélgetésekből azt szűrte le, hogy akár több száz diák is fontolgathatja a halasztást kollégiumi hely híján.

Az arra jogosultságot szerzők már havi 9 ezer forintos díjért is tudnak kollégiumi szobában lakni (a legolcsóbb Vezér útiban), és a legdrágább ELTE-s kollégium havi díja is 18 ezer forint körül alakul (ezek egyelőre maradnak is: az ELTE Babos János szolgáltatási igazgató írásbeli nyilatkozata alapján nem tervez emelést ősztől). Eközben a havi albérleti díjakat a fővárosban 40 és 80 ezer forint közé taksálják a diákok, vagyis alsó hangon is több mint kétszer annyit kellene fizetniük, mint a legdrágább kollégiumban. Ez alapján érthető, hogy többségük nincs különösebben elájulva az egyetem által 20-40 ezer forintosra ígért lakhatási támogatástól, cikkünk első, név nélküli megszólalója egyenesen röhejesnek tartja azt.

Jó ha van, de nem segít semmit - mondta egy másik hallgató, akinek részletesebb rálátása van a kollégiumi ügyekre. Szerinte azt is figyelembe kell venni, hogy

az albérleteknél jellemzően egy évre le kell szerződni, így az albérletre kényszerülő diák kénytelen lesz egész évben fizetni a drágább lakhatásért,

hiába lesz - az ELTE ígérete szerint - elérhető tél végére a jelenleg felújítás alatt álló Kunigunda utcai kollégium 500 férőhelye.

Képünk illusztráció
©

A hvg.hu-nak nyilatkozó diákok az egyetem másik ajánlatát is fintorogva fogadták, aminek értelmében az ELTE meglévő lakáspiaci kapcsolatai révén segítene közvetíteni a lakáskiadók és a diákok között. Többek például nemcsak az olcsóbb lakhatás miatt választják a kollégiumi létet, hanem a közösség miatt. Anna például azt mondta, hogy ő meg tudná oldani az albérletbe költözést, mert tud az egyetem mellett dolgozni - egy moziban. Az albérletezés ugyan pénzügyileg is megterhelő volna számára, de sokkal rosszabbul érintené, hogy kiesne a kollégiumi közösségi életből.

Ádám szerint az egyetem lakáspiacon kiépített kapcsolatainak célja korábban az volt, hogy lakhatást biztosítson az Erasmus-program keretein belül vagy térítéses képzésre Magyarországra érkező külföldi diákoknak. Az érintett lakások tulajdonosai az egyetemmel fennálló megállapodás értelmében előnyt biztosítanak ezeknek a diákoknak, de azért piaci árat számítanak fel. Ádám szerint feltehetően ezeket szánják a kollégiumokból várhatóan kieső diákoknak, de elképzelése szerint ezzel csak egy szűk réteg tud majd élni.

Átmeneti lesz a két fős korlátozás

Cikkünk megjelenése után levélben reagált Scheuer Gyula, az ELTE kancellárrja, aki arról biztosított mindenkit, hogy „az egyetem vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy a hallgatói érdekek ebben rendkívül bonyolult helyzetben is maximálisan érvényesüljenek”.

Azt írta, hogy "A kollégiumi szobákban a hallgatók létszámának két főre történő korlátozásáról szóló javaslat elsősorban a koronavírussal kapcsolatos fertőzésveszély csökkentése érdekében született, és egyelőre fél évre, átmeneti jelleggel kerül bevezetésre.”

Erről a javaslatról szerinte a kollégiumi jelentkezők számától függően július közepe után lesz végleges döntés, és ha mégis sokan jelentkeznek kollégiumba, még vissza is vonhatják.

A kancellár arra is felhívta a figyelmet, hogy országszerte 17 kollégiumot és szakkollégiumot működtetnek, köztük 11-et Budapesten, és egy esetében döntöttek úgy, hogy nem hosszabbítják meg a lejáró bérleti szerződést, de ezzel párhuzamosan kialakítanak egy olyan rendszert, ami „biztosítja továbbra is a hallgatók elhelyezését”. Ehhez tárgyalnak szolgáltatókkal, és „szinte biztosra vehető, hogy a korábbi éveknél jóval több kedvező árú magánkollégiumi férőhelyet tudunk majd biztosítani a hallgatóink számára”.

Kiderült, hogy a magánkollégiumi kapacitások bővítése mellett tárgyalnak olcsó albérleti lehetőségek biztosításáról is. Ezek során utóbbiaknál szeretnék elérni, hogy fél évre lehessen szerződni, és minimális legyen a kaució összege, előbbieknél pedig, hogy ha a vírushelyzet miatt esetleg megint ki kell üríteni a bérelt kollégiumokat, akkor ez idő alatt ne kelljen a teljes bérleti díjat fizetnie az egyetemnek. A kancellár jelezte azt is, hogy az egyetemen 3200 külföldi hallgató tanul, és a járványhelyzettel kapcsolatban „elképzelhető jelentős igénycsökkenés a kollégiumi lakhatás terén”, valamint azt, hogy ha a „20-40 ezer forintos lakhatási támogatáshoz hozzáadjuk az hozzáadjuk a kollégiumokban fizetendő 10-20 ezer forintos díjat, akkor látható, hogy a kettő összege már elgondolkodtató alternatívát jelent”.

(Kiemelt képünk illusztráció)

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Ballai Vince Itthon

Bezárja 400 fős kollégiumát az ELTE

Járványügyi óvintézkedések miatt több száz férőhely szűnik meg átmenetileg, a kollégiumokból kimaradók lakhatási támogatást kaphatnak, és segítik őket magánszállásokat találni.

Ballai Vince Itthon

Új korszak kezdődött az egyetemi oktatásban is

Normál oktatási rendre készülnek ősztől az egyetemek, már ahol gondolkodnak ezen, a többség ugyanis egyelőre a vizsgák és diplomavédések biztonságos lebonyolítására fókuszál. A karanténidőszak alatti távoktatást többen pozitívan értékelték, és jelezték, egyes elemeit érdemes lesz megtartani, de a rendkívüli szemeszter sikerességét a vizsgákon elért eredményeken lehet majd lemérni.

Háborús múltja utolérte a koszovói elnököt, már nem is akar politikus lenni

Háborús múltja utolérte a koszovói elnököt, már nem is akar politikus lenni

Muszlimok millióit sokkolhatja, hogy a járvány miatt nem zarándokolhatnak el Mekkába

Muszlimok millióit sokkolhatja, hogy a járvány miatt nem zarándokolhatnak el Mekkába

Kim Dzsong Un szerint Észak-Korea tökéletesen megakadályozta, hogy bejusson hozzájuk a koronavírus

Kim Dzsong Un szerint Észak-Korea tökéletesen megakadályozta, hogy bejusson hozzájuk a koronavírus