Fél évvel a koronavírus-járvány és a gazdasági válság kezdete után az egészségügy állapota, az alacsony fizetések és a túl magas megélhetési költségek aggasztják legjobban a magyar társadalmat, derül ki a Policy Solutions legfrissebb, A zöld baloldali politika lehetőségei Magyarországon című elemzéséből. Az augusztus végén, azaz még a második hullám kitörése előtt végzett kutatás párthovatartozást, lakhelyet, életkort és iskolázottságot is figyelembe véve, reprezentatívan vizsgálta a járvány társadalmi hatásait és rajzolta fel egyebek közt Magyarország problématérképét is.

Nézzük, mik a legfontosabb társadalmi problémák az első járványhullám után

A gazdasági és szociális kérdések a korábbi kutatások szerint is kiemelten fontosak a magyaroknak, a járvány pedig tovább erősítette ezt. A leggyakrabban említett téma idén az egészségügyi rendszer állapota volt: a megkérdezettek 49 százaléka nevezte meg mint fontos, 20 százaléka pedig mint a legfontosabb kihívást jelenleg Magyarországon. A felmérés alapján a lakosság 44 százaléka szerint kulcsprobléma az alacsony bérezés, 2019-hez képest pedig a magas megélhetési költségeket kétszer többen vélték Magyarország egyik legnagyobb kihívásának, ami így a harmadik helyre került a listán.

Amíg azonban a mindennapi életet érintő problémák terén alapvető konszenzus van különböző társadalmi rétegeken keresztül is, addig az átpolitizált témák kérdése már jelentős széthúzásra ad okot. A korrupció például az ellenzékiek között a legfontosabb témák közé tartozott, míg a kormánypárti szavazók csupán 9 százaléka említette releváns problémaként. Hasonló volt az eltérés a diplomások és a legfeljebb 8 osztályt végzettek között is ezen a téren.

Társadalmi szakadékokat lehet felfedezni korcsoportok, valamint lakóhely alapján is. Az alacsony nyugdíj a 60 év felettiek leggyakrabban, míg a 18-29 év közöttiek legritkábban említett problémája, míg a magas lakásárak főleg a Budapesten élőket aggasztják, szemben a falusi élet nehézségeivel, ami a községekben élők egyik gyakran említett kihívása.

Identitáspolitika: egyetértés a nők jogairól, megosztottság a romák felzárkóztatása és a melegházasság kérdésében

A felmérés szerint identitástól független a nők és férfiak közötti bérszakadék kérdése: a magyarok döntő többsége egyetért az egyenlő bérezés elvével, bár érdekesség, hogy a diplomások között 17 százalék azoknak az aránya, akik kisebb vagy nagyobb mértékben, de nem tartják igazságtalannak a bérkülönbséget.

A magyarok 68 százaléka egyetért abban is, hogy fontos beszélni a nők elleni erőszakról. Érdekesség, hogy a témát lényegesnek tartók aránya 64 százalék a Fidesz–KDNP-szavazók körében, míg a Jobbik, DK és Momentum szimpatizánsok között 72-75, az MSZP-seknél pedig 87 százalék ugyanez a szám.

Az állítás, hogy a romák felzárkóztatását kiemelten támogatni kell, pontosan fele-fele arányban osztja meg a lakosságot. Politikai hovatartozástól függően összességében alig van eltérés a kérdésben – azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a téma egy párt szavazóinál sem élvezett 60 százaléknál magasabb támogatást. Érezhető különbség csak az iskolázottság szintjén van: a diplomások csoportja az egyetlen, ahol a többség különösen fontosnak érzi a romák felzárkóztatását.

Az azonos neműek házasságát illetően a lakosság többsége, 58 százalék nem támogatná a házasságkötés intézményének liberalizálását. A melegházasság ellenzése a Fidesz-szavazók körében a legjellemzőbb, a parlamenti pártok közül egyedül a DK-sok között állnak többen az engedélyezés pártján. Budapesten, illetve a fiatalabbak körében pozitívabbak az attitűdök, míg vidéken és az idősebb korcsoportokban a többség ellenzi a felvetést. Ennél is érdekesebb viszont, hogy a férfiak körében 67 százalék zárkózik el az azonos neműek házasságától, míg ez az arány a nőknél „csak” 51 százalék.

Dúróékkal végeztették el a piszkos munkát a Fidesz legújabb gyűlöletkampányához

Kormány kontra ellenzék: ki hiteles valójában?

A kutatóintézet felmérése szerint csak néhány olyan terület van, ahol az összellenzék kevésbé hiteles a kormánypártoknál. Az Orbán-kormány a válaszadók 40 százaléka szerint hitelesebb a gazdasági fejlődés terén, valamint szűk különbséggel, de a lakáspolitika és a vidékfejlesztés kérdésében is. Eközben az ellenzék előnye a korrupció visszaszorításában a legnagyobb (34 százalék 24-gyel szemben) – bár ehhez hozzá kell tenni, hogy a kutatásban részt vevők egyharmada szerint mindkét fél hiteltelen a kérdésben.

A kormány töretlen bizalmat érezhet tehát – legalábbis a saját szimpatizánsaitól – gazdasági ügyekben, a szavazóik vélhetően a járványnak, és nem a járványkezelésnek tudták be a válságot. A kutatócsoport szerint a 2022-es választás szempontjából kulcsfontosságú lehet, hogy meddig tudja fenntartani ezt a képet a Fidesz.

Hitelesség terén a párt nélküliek válaszai egyébként egészen sokkoló képet festenek: míg 16 százalék szerint a kormány, 22 szerint pedig az ellenzék a hitelesebb, kétharmaduk egyik oldalban sem bízik.

Megoldást jelent-e az alapjövedelem bevezetése?

A kutatás szerint a társadalom 73 százaléka támogatná az alapjövedelem bevezetését, ami érezhetően több a korábbi méréseknél – ez sugallhatja a koronavírus-járvány hatásait is. Hasonló az egyetértés abban is, hogy az államnak többet kéne tennie a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséért, illetve a három hónapnál hosszabb távú munkanélküli segély bevezetését is egyöntetű többség támogatná.

Adóügyekben is jórészt egyeznek a vélemények: a társadalom több mint háromnegyede támogatná a progresszív adórendszer bevezetését, az óriásvagyonok különadóit pedig a megkérdezettek 88 százaléka helyesli.

Abban a kérdésben viszont, hogy kinek kéne elérhető legyen az állami lakástámogatás, már jóval konzervatívabb válaszok születtek: a felmérésben részt vevők közel kétharmada szerint csak az kéne jogosult legyen, aki nem tud önerőből otthont vásárolni, miközben jelenleg mindenki számára elérhető a segítség.

Zöld ügyekben is kirajzolódnak a hagyományos ellentétek

A kutatás részletesen vizsgálta a társadalmi attitűdöket a zöld politika irányában. Az eredmények szerint elvi szinten nincs akadálya a „zöld fordulatnak”: a megújuló energiára való átállással, az energiahatékony épületfelújításokkal, a környezetszennyező cégek extra adóztatásával és a bioélelmiszerek áfacsökkentésével szinte egyhangúlag egyetért a társadalom. Más kérdés azonban, hogy ez a gyakorlatban, illetve egyéni szinten mit jelent: a felmérésben részt vevők többsége nem adna ki több pénzt környezettudatosan előállított termékekért.

Klímapolitika terén nagyjából ugyanannyian vannak, akik szerint az Orbán-kormány erőfeszítései kielégítőek, mint akik szerint nem – utóbbi kategóriába esik az ellenzéki válaszadók többsége. Hasonló törésvonal látható a paksi bővítés kérdésében is: a válaszadók 57 százaléka szerint kéne leállítani a projektet, ami mindössze egy körben, a Fidesz-szavazók között élvez támogatottságot.