szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az innovációs és technológiai miniszter az Indexnek adott interjúban azt mondta: a Fudan építésének nincs B-terve, és bízik Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely bölcsességében.

Fudan helyett Diákváros
Nagy port kavart az Orbán-kormány terve, miszerint Budapesten nyitna campust a kínai kommunista pártot szolgáló Fudan Egyetem. Eredetileg a tervezett Diákváros területén építették volna fel a komplexumot 500 milliárd forintnyi kínai hitelből, de a tiltakozás hatására a kormány végül meggondolta magát és mégis inkább a Diákvárost építenék fel. Az ügy fejleményeit cikksorozatunkban követhetik!
Friss cikkek a témában

“Próbálom kideríteni, Karácsony Gergely főpolgármester úr milyen anyagot kaphatott meg arról, hogy mi a diákváros kollégiumi helyének terhére akarjuk megépíteni a Fudan Egyetemet. Erről szó sincs” – mondta Palkovics László az Indexnek adott interjúban.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tárcavezetője beszélt arról is, hogy nem értik, ki és miért állítja, hogy kiszorul a diákváros a területről. “A közparkba sem fog belógni a Fudan campusa” – mondta Palkovics, aki szerint évek óta ismert, hogy a Fudan Magyarországra szeretne jönni, sőt a corvinusos együttműködés révén már itt is van egy ideje. “Az is tudott volt, hogy a kormány hol szeretne egyetemi beruházást, így nekem furcsa, hogy most lett ekkora a zaj a dolog körül”.

Diákváros a Fudan árnyékában: Budapest új városnegyede vagy Palkovics ékszerdoboza?

A Déli Városkapu Fürjes Balázs szerint Budapest aranytartaléka, ennek ellenére a Diákváros csak az elkaszált budapesti olimpia hagyatékaként épülhet meg itt. A Fudan Egyetem érkezése a kormány szerint nem veszélyezteti a projektet, az urbanisztikai tervek viszont másról árulkodnak, Palkovics kezébe kerülve pedig szinte teljesen átláthatatlan, milyen projekt valósul meg Dél-Pesten.

A népszavazásról szólva megemlítette, hogy ha az lesz a kérdés, épüljön-e egy új egyetem kollégiumokkal Budapest “egyik leglepusztultabb rozsdaövezetébe”, akkor nem hiszi, hogy van Magyarországon olyan ember, aki nemmel szavazna. “A kerületnek ez jelenleg olyan része, mely nem válik a dicsőségére, a beruházások viszont a következő 50–100 évben jó célt szolgálnak. Mi értelme lenne tiltakozni ellene?” – kérdezett vissza Palkovics László.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy az egyetemépítésnek nincs B-terve, mert “adja magát, hogy ez egy egyetemi terület legyen”.

Megállapodás van a két kormány, a két oktatási minisztérium között és az egyetemmel is. Vállaltuk, hogy megépül az egyetem, úgyhogy meglátjuk. Bízom polgármester asszony és főpolgármester úr bölcsességében”.

Az interjúban szóba került a Direkt36 egy korábbi cikke, amely szerint a Fudan campusa 540 milliárdból valósult meg. Palkovics erre azt mondta, hogy a Fudan ügye döntés-előkészítési szakaszban van, “így egy sor ügyben vannak még nyitott kérdések”. Szerinte itt két feltételnek kell megfelelni, háromnak a hitelkonstrukcióval együtt. “Az egyik, hogy magas minőségű legyen a kivitelezés, a másik pedig, hogy olcsó. Hogy milyen konstrukcióban állapodunk meg végül, az később derül ki, nem született róla döntés”.

A kérdésre, hogy hogyan látja, 500 milliárdnál több vagy kevesebb lesz a beruházás, azt mondta: bízik benne, hogy alacsonyabb lesz a költség.

Amikor megnéztük, milyen képzéseket szeretnénk indítani, megvizsgáltuk, ezeknek milyen típusú infrastruktúra-igényük van, lesznek itt laborok, oktatási terek, kollégium, sportpálya, konferenciaterem. Ebből jön ki az 520 ezer négyzetméter, ha ezt megszorozzuk nagyjából egymillió forinttal – ma Magyarországon egy ilyen minőségű, struktúrájú ingatlan ennyibe kerül négyzetméterenként –, akkor megközelítőleg kijön az 540 milliárdos összeg. Még egyszer, szeretnénk, ha olcsóbb lenne”.

A tárcavezető azt is mondta, hogy az intézmény leendő amerikai és magyar diákjai kevéssé fognak belépni a Kínai Kommunista Pártba. “A Fudan nem azzal érte el a világranglista 34. helyét, mert ott ideológiai képzés folyik. Az Andrássy Egyetemen tanuló német hallgatók is kedvük szerint beléphetnek a német CDU vagy CSU pártokba”.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!