Diákváros a Fudan árnyékában: Budapest új városnegyede vagy Palkovics ékszerdoboza?

Az elmúlt hetekben újabb csatatér alakult ki a kormányzat és az ellenzéki városvezetés között, miután a Direkt36 kiderítette, hogy a kormány az egyébként világszinten kiemelkedő, de nyíltan kommunista, és lehallgatási botrányokkal terhelt kínai Fudan Egyetemnek tervez campust építeni 550 milliárd forintos kínai hitelből Budapest azon részén, amely jelenleg éppen a Diákváros nevű lakhatási és infrastrukturális projektnek van fenntartva. A terület a 2024-es budapesti olimpiai tervek óta foglal kitüntetett helyet a köztudatban, és ugyan a visszavont projekt több eleme is életben maradt, végül mégiscsak egy viszonylag konszenzusos beruházás, az akár 12 ezer diáknak otthont adó és európai szinten is kiemelkedően korszerű Diákváros kialakítása lett a fő cél a dél-ferencvárosi – észak-csepeli városnegyedben. Ezt az állóvizet kavarta fel a kormány megegyezése a Fudan Egyetemmel, és indított el egyre súlyosabb fenyegetőzéssel járó vitát Budapest és a Fidesz között.

De miért fontos ennek a területnek a fejlesztése, és látszólag miért nem élhet szimbiózisban az új kampusz az épülő városrésszel? És mi lehet a következménye annak, hogy a projekt Palkovics László és az ITM hatáskörébe került Budapesthez közelebbi intézmények helyett? Összeszedtük, mit kell tudni a Diákvárosnak otthont adó Déli Városkapu fejlesztéséről, milyen következményekkel járhat a Fudan Egyetem érkezése, és mit tud tenni a terület közcélú felhasználásáért egy helyi népszavazás.

Olimpiai falunak indult

A jelenlegi tervek szerint a Diákvárosnak és a Fudannak egyaránt otthont adó Déli Városkapu a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt 135 hektáros területet jelöli. A Ferencvárost és Csepelt is érintő leendő városnegyed Budapest egyik legkihasználatlanabb és egyben legrosszabb állapotban lévő része: a pesti oldalt a huszadik század első felében virágzó ipari termelés maradványai, míg a csepeli részt rendezetlen zöldterület dominálja, ezeket egymástól pedig a Duna fősodrától független Ráckevei (Soroksári)-Duna választja el, illetve a Kvassay-híd köti össze. A ’rozsdaövezet’ kifejezés abszolút nem túlzás a környezetre: ahogy a fotókon is látszik, a területen mindössze a műemlékvédelem alatt álló Nagyvásártelep egykori, végletekig lepusztult épületegysége tanúskodik arról, hogy itt valaha is élet volt. Ezenkívül csak egy-két rossz minőségű út és rendezetlen, szeméttel és törmelékkel teli zöldterület ad otthont leginkább csak kutyasétáltatóknak és a Dunában horgászóknak. A Nagyvásártelep egyébként kulcsszerepet kapna a Diákvárosban, miután a történelmi ipari épület kulturális és közösségi térként, a diákélet központjaként születne újjá.

A közelmúltban először viszont nem a Diákváros és a kínai kampusz tervei, hanem a budapesti olimpiai projekt miatt vetődött fel a terület felhasználása: a 2017-ben lemondott pályázat szerint a Déli Városkapu ferencvárosi oldalát az olimpiai falu, míg a csepeli részt az atlétikai stadion bemelegítőpályái kapták volna. Bár az olimpiai projekt a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program keretein belül tovább élt, és így épülhet meg többek között a Diákváros területe mellett közvetlenül a Nemzeti Atlétikai Stadion (és országszerte több másik sportközpont is), 2018-ban a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program kiemelt fővárosi fejlesztésként törvényi kereteket kapott, év végére pedig a főváros döntést is hozott a városnegyed terveire kiírt pályázatról. 2019-ben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, vagyis a magyar kormány és Budapest vezetőinek közös fóruma határozatot hozott arról, hogy a Déli Városkapu fejlesztésének négy fő része lesz: a 2023-as atlétikai vb-nek otthont adó stadion és annak szabadidős és kiegészítő létesítményeinek felépítése, észak-Csepel parkosítása és extrém sport szabadidőpark létrehozása, a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágon egy új evezős központ létrehozása, valamint

egy több ütemben megvalósuló, 8–12 ezer fős kollégiumi elhelyezést biztosító, Diákváros névre hallgató komplex városrész kialakítása.

„Rozsdából arany”

Ezek után készültek el a norvég SNØHETTA tervezőiroda látványtervei, amiket Karácsony Gergely április 11-én mutatott be Facebook-oldalán, mikor kiderült, hogy a kormány a színfalak mögött hozott döntést a Fudan Egyetem kampuszépítéséről ugyanezen a területen. A háromdimenziós dizájnokon, valamint a felülnézeti tervrajzokon az látszik, hogy a területen a folyóval és zöldterületekkel teljes összhangban felépített közösségi-, lakó- és irodanegyed épülne ki korszerű stílusban. Miután az eredeti tervekben nem volt szó semmilyen egyetemi kampuszról, a kormányzati dokumentumok szerint viszont pontosan ide épülne a Fudan is, Karácsony április 12-én megfenyegette a kormányt: ha nem épül meg a Diákváros, kész lemondani a 2023-as atlétikai vb-ről a főváros. Gulyás Gergely Miniszterelnökségért felelős miniszter másnap azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy mind a Fudan kampusza, mind a Diákváros meg fog épülni a Déli Városkapu területén. Ez a kijelentés viszont egyáltalán nem válaszolta meg a kérdést, hogy hogyan fér majd el egymás mellett egy 5000 fős egyetem teljes épületegyüttese és szolgáltatásai, valamint a már két éve tervezés alatt álló komplex, diákközpontú városrész.

Április 15-én közös sajtótájékoztatón próbálta meg Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, valamint Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója megmagyarázni, hogy a két projekt mégiscsak működhet egymás mellett. A Rozsdából arany címet viselő online eseményben Fürjes úgy fogalmazott:

a kínai campusnak külön helyet találtak a Déli Városkapu projekt sarkában, a Diákváros és a Fudan Egyetem építése pedig nem is érintik egymást.

A BFK tervrajzából viszont kiderül, hogy mindkét épületegyüttes csak úgy tud megépülni, ha a Diákváros terveiben kompromisszumokat kötnek, és a lakófunkciókon kívül mást nem nagyon foglal magába a teljes értékű városrészként megálmodott terület. Ahogy a képen is látszik: a Fudan campusa a ferencvárosi rész északi egyharmadát, a Csepelre megálmodott épületek helyének pedig több mint felét foglalná el.

Április 17-én azonban a projektet elvették Fürjestől, és az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjéhez, Palkovics Lászlóhoz került kormánybiztosi feladatként. A döntés háttere egyelőre nem világos: kerestük az ITM-et, hogy megtudjuk, miért adta át a kormány a feladatot Palkovicsnak, de cikkünk közzétételéig nem kaptunk választ. Az esetet egyébként Karácsony Gergely úgy nyugtázta:

a saját embereit sem kíméli a kormány, hogy lakájtempóban kiszolgálja a kínai gazdasági-politikai érdekeket.

Újabb Palkovics-projekt

Palkovics László újdonsült kormánybiztosként hétfőn, a HírTV-ben beszélt először a Diákvárosról és a Fudan campusáról. A miniszter Fürjeshez hasonlóan leszögezte, hogy a két projekt teljesen független egymástól, finanszírozásilag pedig nincs köze sem a fudani, sem az EU-s helyreállítási pénzalaphoz, amiből 1500 milliárdot szán a kormány magyar egyetemekre. Palkovics szerint a Diákváros lakhatási fejlesztései a 2017-ben indult, 200 milliárdos, Országos Felsőoktatási Kollégiumfejlesztési Stratégia részét képezik (ezt azonban érdemes a helyén kezelni, ugyanis a kollégiumfejlesztés már javában tart és országos szinten ígér 8000 új férőhelyet, a Diákvárosban pedig önmagában lenne ennél is több).

Palkovics a HírTV után szerdán az ATV-nek is nyilatkozott: ugyan konkrét terveket nem közölt, állítja, hogy „nem semmi” ajánlatot fog tenni Karácsony Gergelynek és Baranyi Krisztinának, hogy „Budapest ékszerdoboza” épülhessen meg a Déli Városkapunál. A miniszter szerint a Fudan beköltözése azért sem kéne fönnakadást okozzon, mert hiába mondanak mást az ellenzéki politikusok, a Diákváros projektnek szerves része volt az egyetemi campusépítés, csak az nem volt tisztázva, hogy melyik intézmény jön ide.

Ez az állítás viszont sem a korábban említett FKT-határozat, sem a tervrajzok, sem az ellenzéki polgármesterek szerint nem állja meg a helyét.

Palkovics mindenesetre a HírTV-nek és az ATV-nek is azt mondta, hogy nincs kétsége afelől, hogyha megkérdeznék a helyieket, hogy szeretnének-e ilyen környezetet a déli városrészben, akkor ne támogatnák a dolgot. Utóbbinak viszont hozzátette, hogy szeretnének inkább megállapodásra jutni a fővárossal, és egyelőre nincs tervben a projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelt fejlesztésnek való nyilvánítása, amivel nem is lehetne róla népszavazást tartani. Palkovics szerint egyébként ha a főváros úgy dönt, hogy megakasztja ebben a formában a városrész fejlesztését, azzal

nemcsak a nagyjából 10–12 ezer magyar hallgatónak kollégiumi elhelyezést biztosító épületek felhúzását, hanem a környék vonzóbbá, élhetőbbé tételét is hátráltatja.

Baranyi Krisztina: Palkovics zsarolással kezdi a tárgyalást

Az innovációs és technológiai miniszter kijelentése zsarolással ér fel – állítja Baranyi Krisztina, a IX. kerület ellenzéki polgármestere, aki szerint a Fudan terveivel a kormány felrúgja a közös megállapodást a terület felhasználásáról és hatalmas adósságot zúdít az országra. Hasonlóan reagált Palkovics szerdai nyilatkozatára Karácsony Gergely főpolgármester is, aki kitartott korábbi álláspontja mellett, és azt mondta:

a Budapesti Diákváros egyetlen négyzetméterét sem adjuk semmiféle ékszerdobozért cserébe.

A terület egy részét magában foglaló és ugyanitt kerületi ingatlanokkal rendelkező Ferencváros polgármestere szerint a beruházást mindenki elől titokban tartotta a kormány, és egyúttal megkerülte a Budapesti Közfejlesztések Tanácsát is. Baranyi a hvg.hu-nak hangsúlyozta, hogy szerinte a Diákváros lényege nem csupán az, hogy 8–12 ezer tanulónak otthont adjon, hanem az is, hogy három ütemben egy önállóan működő városrész jöjjön létre, ahol diákszállások mellett más lakások, közösségi terek és szabadidős lehetőségek, irodák, munkahelyek és közszolgáltatások is működnek.

A cél tehát nem egy „alvóhely”, hanem egy élő városnegyed kialakítása volt, a Fudan Egyetem épületeitől pedig hiába épülhetnek meg a megállapodásnak megfelelően a kollégiumi férőhelyek, a Diákváros elveszti a városi esszenciáját.

Ezek után Baranyi kizártnak tartja, hogy egy helyi népszavazáson az emberek azt mondják, hogy ennek a projektnek ilyen formában oda kell adni a kerület ingatlanjait és ezáltal zöld utat kaphat a beruházás.

A kormányé lesz az utolsó szó

Mindeközben a Magyar Közlönyben szerda este megjelent egy kormányhatározat, amely Palkovics Lászlót mint illetékes kormánybiztost

stratégiai megállapodás megkötésére hívja fel a Fudan Egyetemmel.

Minden jel arra mutat tehát, hogy a kormány teljes mellszélességgel beleállt a Fudan-projektbe, a jelenlegi viták pedig a kínai intézmény érkezésének tényét már nem, maximum annak a helyét tudják befolyásolni. Ha viszont a kormány mindenáron meg akarja építeni a Fudan campust a Diákváros mellé, több lehetősége is van rá. Ahogy a 168 Óra megírta, a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva jelenleg megfúrható a Baranyi-féle referendum, hiszen most nem lehet népszavazást tartani; ott van az a lehetőség is, hogy a kormány (kb. 4 milliárd forintért) kisajátítsa a Fudannak kinézett területet, vagy ha más nem,

szülessen egy lex-Fudan, ami a kínai egyetemre szabott külön törvényként oldja meg a problémákat.