Nem volt Alaptörvény-sértő a gyülekezési tilalom, de az Ab követelményt szabott

A Szivárvány Misszió Alapítvány panaszát a 2020 decemberi tüntetése betiltásával kapcsolatban elutasították, de az Alkotmánybíróság kimondta: „csak elengedhetetlenül szükséges ideig és körben” lehet az alapjogokat korlátozni.

Az Alapítvány olyan tüntetést akart szervezni, amelynek során a részvevők az autójukban tartózkodtak volna, maszkban, tehát semmilyen járványügyi veszélyt nem okoztak volna. De a rendőrség és utána a Kúria a kormány járványveszély miatti tiltó rendeletére hivatkozva nem engedélyezte a megmozdulást. E közben már hatályon kívül helyezett rendelet ellen tettek alkotmányjogi panaszt, de eredménytelenül.

Az Ab szerint ugyanis „a koronavírus-járvány leküzdése, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentése, a károk enyhítése olyan célok, amelyek alkotmányosan igazolják az alapjogok korlátozását, így a gyülekezés szabadságának a korlátozását is.” A kormány a veszélyhelyzetre vonatkozó különleges törvényi felhatalmazás alapján vezette be a tilalmat, „a járványügyi védekezés során a kormány feladata annak eldöntése, hogy milyen intézkedések célszerűek”, így „a gyülekezés szabadsága gyakorlásának időleges kizárása szükséges korlátozásnak tekinthető”.

Az indoklás nem tér ki a panaszos azon érvelésére, hogy az autós tüntetés során az emberek nem érintkeztek volna, így a fertőzésveszély nem állt fenn.

Az Alkotmánybíróság gyakran él azzal az eszközzel, hogy bár a panaszt elutasítja, alkotmányos követelményt szab meg. Ez viszonylag puha eszköz, a jogalkalmazókat köti, de a törvényhozókra kötelezettséget nem ró. Ezúttal a követelmény így szól:

A jogalkotó a gyülekezési jog gyakorlását veszélyhelyzet idején is csak elengedhetetlenül szükséges ideig és körben függesztheti fel akként, hogy észszerű időközönként meg kell vizsgálnia, hogy a korlátozásra okot adó körülmény továbbra is indokolja-e az alapjog felfüggesztését, vagy az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését meghaladó mértékű korlátozását.

A hivatkozott alaptörvényi pont pedig így szól: „Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.”

A követelményállítással öt alkotmánybíró nem értett egyet: az a véleményük, hogy az Ab-nek nincs joga ilyen általános feltételt kimondani. Ezzel szemben Czine Ágnes alkotmánybíró a többség által rendben lévőnek tartott rendeletet bírálta: szerinte a járvány miatti jogkorlátozás elfogadható, de csak akkor, ha „nem generális tilalmat állapít meg, hanem meghatározza azokat a szempontokat, amelyeket a gyülekezési hatóságnak mérlegelnie kell, és döntését a járványhelyzet érintett időszakában az aktuális egészségügyi kockázatokhoz tudja igazítani.”