Vörös Imre jogtudós, egykori alkotmánybíró: Az államcsíny lopakodó módon bekövetkezett

HVG: Mit szól ahhoz, hogy Kis János óvatosságra intette önt? A filozófus úgy véli, hogy amennyiben az ellenzék kis többséggel nyeri meg a jövő évi választásokat, az Országgyűlésnek nem a semmisségi törvény kimondásával kell kezdenie a működését.

Vörös Imre: Kifejezetten örülök, hogy kibontakozóban van a vita az elvi fejtegetéseim körül, ami azt mutatja, hogy komoly aktualitásuk lett. Kis János kettéválasztotta a koncepciómat, amelyben a diagnózis és a terápia összefonódott. Ez abból a jogászi nézőpontból adódik, hogy például egy ügyvéd feltárja a helyzetet és felvázolja az alternatívákat, de az ügyfél dönt. Orvosi hasonlattal élve megállapítottam, hogy a társadalomnak heveny vakbélgyulladása van, de azt a sebésznek kell eldöntenie, mi legyen a beteggel, mikor műtsék meg. Az írásomból kiolvasható diagnózist látva Kis János is a terápiáról, a kivitelezésről meditált.

Kis János az önkény alkotmányáról: Ha győz az ellenzék...

Hogyan és mikor lehet semmissé tenni az önkényuralom alaptörvényét? Kis János filozófus szerint a kibontakozó jogi vita valójában politikai kérdést takar. Egy új rendszerváltás eséllyel kecsegtető menete szerinte az, hogy a várhatóan szűk többséggel megnyert választás után a demokratikus kormány a jelenlegi keretek közt kezdi el a rendszer visszabontását, így szerezve elsöprő támogatást az Orbánnal és híveivel szembeni szakítópróbához.

HVG: De hát ön mégiscsak azt állítja, hogy az Országgyűlésnek az első ülésnapján két határozatot kell meghoznia: meg kell állapítania, hogy az alaptörvény és az önkényuralmat kirívóan biztosító törvények alkotmányellenesek, ezért semmisek, illetve az egész jogrendszerből ki kell gyomlálni azokat a jogszabályokat, amelyek akadályozzák az alkotmányos rend helyreállítását. Kis János felveti, ha a mai ellenzék többségével megalakuló Országgyűlés ezzel kezdi a működését, az Orbánban hívő tömeg „erőszakot sem nélkülöző tiltakozásba” kezd. Ön nem lát ilyen veszélyt?