Választás 2022
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
Noha Orbán Viktor igyekszik úgy beállítani, mintha a Magyarországról kivándorolt magyarok százezreinek nem lenne különösebb baja vele, vagy a kormány tevékenységével, csak “szerencsét próbálni” mentek volna, és majd úgyis visszajönnek, ennek inkább az ellenkezője igaz, és ezt támasztja alá a 21 Kutatóközpont által a külföldre távozott magyarok körében végzett legújabb kutatása is.
A külföldre vándorolt magyarok politikai attitűdjét, szavazási hajlandóságát is vizsgáló tanulmány legfontosabb megállapításai:
- A kivándorolt magyarok 43 százaléka az ellenzékre szavazna, csak 12 százalékuk a Fidesz-KDNP-re
- A várható 80 ezerrel szemben akár 230 ezren is szavaznának a választáson, ha ez könnyebb lenne
- Az online és a levélszavazatok hiánya sokaknak megnehezíti, hogy éljen a választójogával külföldön
- A kivándorolt magyarok jóval kritikusabbak az Orbán-kormány politikájával, mint az itthon élők
- Magyarország Európai Unióból való kilépése negatív hatással bírna a hazaköltözési hajlandóságra
- A külföldön élők 10-es skálán minden szakpolitikai témában 4-es alá értékelték az Orbán-kormányt
- Egy kormányváltás az ellenzéki szavazókat hazacsábíthatja, míg a kormánypártiakat távol tarthatja
A külföldre távozott magyarok szavazási hajlandósága azért fontos kérdés néhány héttel az április 3-i parlamenti választás előtt, mert jelentős tömegről van szó: még ha az utóbbi években sokan vissza is térnek, több százezer a tartósan külföldön élő magyar választó – számukat a legtöbb forrás félmillió körülire teszi, a 21 Kutatóközpont egy konzervatív becsléssel 415 ezerrel számol. Ez a magyar lakosság 4 százaléka, az ő szavazatuk pedig akár döntően befolyásolhatja már a választások kimenetelét.
A február 16-án bemutatott kutatás célja a 21 Kutatóközpont szerint az volt, hogy összehasonlítsák a külföldön és itthon élő magyarok társadalmi attitűdjét és értékrendjét, annak hatásait a pártválasztásra, továbbá felmérjék, hogy a kivándoroltak milyen mértékben tudnák befolyásolni a parlamenti választásokat most és abban az esetben, ha szavazhatnának online vagy levélben.
Bár ez több éve politikai vita tárgya, jelenleg is az a helyzet, hogy a külföldön élő, dolgozó, magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgároknak nehezebb dolguk van, ha szavazni akarnak, mint a szintén külföldön élő határon túli magyaroknak, akiknek nincs az anyaországban lakcímük. Előbbiek csak a 146 kijelölt külképviseleten voksolhatnak személyesen, utóbbiak viszont levélben is.
A külképviseleten szavazás ugyanakkor jelentős korlátozásokkal is jár. Nem lehet például mozgóurnával szavazni, ami nehezítheti a fogyatékossággal élők vagy az idősek dolgát. Lehetnek, akik a kijelölt külképviseletektől több száz kilométerre, vagy akár olyan országban élnek, ahol nincs magyar diplomáciai képviselet.
A könnyítésekre – pontosabban a külföldön élő magyar választók közötti diszkriminatív különbségtétel csökkentésére – irányuló szándékot a Fidesz eddig lesöpörte.
A 21 Kutatóközpont elemzéséből arra következtethetünk, hogy jó oka lehet erre. Azt eddig is tudtuk, hogy a javarészt könnyített honosítási eljárásban magyar állampolgárságot szerzett külhoni magyarok többsége a Fidesz-KDNP-re szavaz (2018-ban a külhoni levélvoksok 95,3 százalékát kapta a Fidesz-KDNP listája), míg a friss kutatásból kiderül, hogy a javarészt Nyugat-Európában élő kivándorolt magyarok relatív többsége erősen kormánykritikus, ellenzéki szavazó.
A tanulmányban ismertetett kalkuláció alátámasztja, hogy nem jogi, hanem politikai akadálya lehet annak, hogy a kivándorolt magyarok választási részvételi lehetősége jelenleg nehezített. Közülük jelen feltételek mellett a becslések szerint csak minden ötödik, körülbelül 80 ezer ember mehet el szavazni április 3-án, de a külföldön élők 55 százaléka biztosan elmenne, ha az utazási idő egy óránál kevesebb lenne és még több, 70 százalékuk voksolna, ha lenne online szavazási lehetőség.
Ráadásul a kutatásból az is kiderül, hogy a külföldön élők csupán 12 százaléka-a szavazna biztosan a Fidesz-KNDP-re, míg az ellenzék esetében 43 százalék volna ez az arány. Így az elemzés szerint elképzelhető, hogy a szigorú szabályozás oka, hogy a szoros versenyt ígérő billegő választókerületekben akár a külképviseleti szavazatokon múlhat a végeredmény:
Online szavazás esetén például már nem 80 ezren, hanem 230 ezren vennének részt a választáson (2018-ban 55 ezer külképviseleti szavazó volt), a 150 ezres többlet nagy része pedig az ellenzéki szavazatszámnál jelenne meg: az ellenzék mintegy 75 ezerrel több hozzáadott voksra számíthatna, mint a Fidesz. Ez a választókerületenként 700-800 extra ellenzéki szavazat pedig a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora szerint akár 9-14 körzet sorsát is befolyásolhatná szoros versenynél, ami
már jelentősen növelné az ellenzék esélyét a kormányváltásra.
Az, hogy a kivándorolt magyarok jelentős része az ellenzékre voksolna április 3-án, részint abból következik, hogy a felmérés szerint jóval kritikusabbak az Orbán-kormány politikájával, mint az itthoniak. Elégedetlenek az egészségügy és az oktatás helyzetével is. A Fidesz domináns EU-ellenes narratívájával szemben a külföldön élő magyarok többsége nyugat- és EU-orientált, sőt növelnék az unió hatáskörét az egészségügyben, jóléti kiadásokban és az energia-klímapolitikában is.
A külföldön élők 10-es skálán minden egyes szakpolitikai témában 4-es alá értékelték a kormány teljesítményét, a legtöbb területen még 3-asnál is alacsonyabb volt az átlagpontjuk – derül ki a kutatásból. A felmérés megerősítette azt is, hogy a családtámogatás a kormány sikerágazata, és az egészségügy, oktatás, szegénység témakörei azok, ahol a legtöbben elégedetlenek a Fidesz-kormánnyal. A külföldön élő magyarok átlagosan kevésbé előítéletesek a kisebbségekkel szemben.
Érdekes a közös listán induló hatpárti ellenzéki tömbön kívüli ellenzéki pártok támogatottsága: a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a külföldön élő magyarok között népszerűbb (7%), mint az itthon élők között (3%). Ez éppen fordítva van a Mi Hazánk esetében: a kivándoroltak között kevésbé népszerű (4%), mint a hazai szavazók között (6%). A bizonytalanok aránya a külföldön élők között 34%, az itthon élők között pedig 28%-on áll.
A tanulmány szerzői igyekezték megbecsülni a hazaköltözési hajlandóság és a politikai és gazdasági folyamatok közötti kapcsolat mértékét is. Méghozzá úgy, hogy felvázoltak a válaszadóknak egy 5 éves jövőképet Magyarországra nézve. Ebben a jövőképben véletlenszerűen variáltak három elemet: Magyarország kilép-e az Európai Unióból, lesz-e kormányváltás, illetve történik-e radikális bérszínvonal-felzárkózás Nyugat-Európához viszonyítva.
Ennek a kísérletnek az eredményeiből egyértelműen kirajzolódik, hogy az átlagos hazaköltözési hajlandóság összességében nézve csekély, és a gazdasági ösztönzők erősebben mozgatják, mint a politikaiak. Ezzel együtt a kérdőíves válaszok alapján az esetleges kilépés az EU-ból jelentősen csökkentené, a kormányváltás pedig jelentősen növelné a választók hazaköltözési hajlandóságát. Ez a 18-29 éves korosztályban jelenik meg legmarkánsabban – ők adják a kivándoroltak egyharmadát.
A Magyar Demokrácia Alap és az Action for Democracy megbízásából a 21 Kutatóközpont által készített teljes tanulmány ezen a linken érhető el.
