Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásáról jelentkezett be a Facebookon Szijjártó Péter Brüsszelből hétfő délben. Azzal kezdte a „sajtótájékoztatóját”, hogy ma ismét hangsúlyosan merült fel, hogy az Ortoszországból Európába történő energiaszállításokat szankcionálni kellene. Vannak olyan tagországok, amelyek ezt támogatják. Szijjártó szerint Magyarország azok közé tartozik, akik ezt ellenzik, vörös vonalként kezeli és az európai egység érdekében kérte, hogy ilyen javaslatot ne tegyenek, mert nem fog kialakulni konszenzus.
Arról is beszélt, hogy egyes országok rá vannak utalva az orosz energiahordozókra – mi is köztük vagyunk –, ezt nem jókedvükből teszik, az energiaellátás nem filozófiai, hanem egy kőkemény fizikai és matekmatikai kérdés. Mint mondta, a földgáz és a kőolajszállításhoz két dolog szükséges: a forrásra és az útvonalra. Ha ezek közül egy is hiányzik, akkor nem lehet beszélni energiabiztonságról. Szerinte az elkövetkező egy-két évben sem lehet arról beszélni, hogy kiváltsák az orosz energiahordozókat. Hiányzik az infrastrukturális beruházás és a forrás is. Úgy fogalmazott, nem jeleskedett abban a nyugat és az Egyesült Államok, hogy új földgázmezőkön induljon meg a termelés. Szerinte Magyarország teljesítette a leckét, mert hat szomszédos országgal is össze van kötve energiaszállításhoz.
Szijjártó szerint arra is figyelemmel kell lenni, hogy például a kőolajfeldolgozás esetében a technológia forrásspecifikus. Ez azt jelenti, hogy az orosz kőolaj feldolgozásához képest egy másik kőolaj feldolgozása más technológiát kíván, a finomítókat le kell állítani, át kell szerelni, az ahhoz szükséges eszközöket be kell szerelni, működőképessé kell tenni. Ez 2-4 év – tette hozzá-
Ne okozzunk nagyobb kárt magunknak, mint amelyik országot szankcionálni akarunk – mondta. Váratlan helyekről kaptunk támogatást, ugyanakkor azt kérdésre sem mondta el, hogy kiktől, csupán annyit mondott, hogy nyugat-európai országokból.
Amíg ez a helyzet, nem támogatunk olyan szankciós intézkedéseket, amelyek az orosz energiahordozókat érintenék. Ma arra tett javaslatot, ne csak uniós energiaszállítást ne korlátozzák, hanem a tagjelöltekét sem, itt konkrétan Szerbiára gondolt, ahol egyébként nemrég Orbán Viktor tárgyalt.
Azt is elmondta, hogy ragaszkodunk a NATO állásponthoz, hogy az EU és a NATO ne keveredjen bele a háborúba. A repüléstilalmi övezet szerinte, az légi háborút jelentene, míg a békefenntartók küldése Ukrajnába – ami lengyel javaslat volt a hétvégén – magával hordozza a szárazföldi háború kockázatát. Ezeket a javaslatokat ellenezni fogjuk – mondta.
Az európai békekeret megduplázását nem blokkolja Magyarország, amiben benne van a fegyverszállítások növelése is – derült ki az elmondattakból, azt azonban hozzátette, hogy Magyarország nem fogja engedni, hogy halált okozó fegyvereket szállítsanak az országon keresztül.
Az ülésen elhangzott, hogy a menekültkérdésben nagy terhet viselő országokat támogatják. Szijjártó szerint ugyanakkor furcsa, mert az uniós forrásokat sem Magyarország, sem Lengyelország nem kapja meg – utalt a helyreállítási alapra.
