Elődjére, Áder Jánosra hasonlít leginkább Novák Katalin köztársasági elnök – nemcsak abban, hogy ő is egykori Fidesz-alelnökből lett államfő, hanem abban is, mennyiben kontrollja a törvényhozásnak. Ez persze nem meglepő, hiszen Novák Katalin jelezte: elődjéhez, Áder Jánoshoz hasonlóan azt az elvet kívánja követni, „azzal tud azonosulni”, hogy

ha száz jó törvényt kap, akkor százat ír alá, ha száz rosszat, azt mind visszaküldi majd.

Novák Katalin és elődje, Áder János a Sándor palota erkélyén – sokban hasonlítanak

MTI/Bruzák Noémi

Novák Katalin májusban kezdett elnökösködni, ugyanebben a hónapban lépett hivatalba az ötödik Orbán-kormány és kezdődött meg az új parlamenti ciklus is. Az ismét Fidesz-KDNP-s kétharmados többségű új parlament által elfogadott összes törvény így már mind Novák Katalin íróasztalán kötött ki, és az ő aláírására várt, hogy hatályba léphessen.

Az államfő az év végéig elfogadott és elé kerülő 82 törvényből – ebből 20 új törvény, 44 módosítás, 18 pedig nemzetközi szerződés volt – 80-at aláírt és mindössze kettő volt, amelynél élt a köztársasági elnök Alaptörvényben is rögzített legfontosabb jogkörével, a vétóval. Az államfőnek ráadásul két választása is van, ha egy elé kerülő törvénnyel jogilag vagy tartalmilag nem ért egyet:

• Visszaküldheti megfontolásra az Országgyűlésnek a törvényt, ezt nevezzük politikai vétónak. Ilyenkor a törvényhozásnak újra kell tárgyalni a jogszabályt. Igaz, ha változtatás nélkül, újra az eredeti tartalommal fogadják el, akkor az államfőnek második vétóra már nincs lehetősége, alá kell írnia.
• Az államfő az Alkotmánybírósághoz (Ab) is fordulhat, kérve a jogszabály előzetes normakontrollját – ez az alkotmányossági vétó. Ha a testület összhangban lévőnek találja a törvényt az Alaptörvénnyel, az államfőnek alá kell írnia. Ha az Ab kifogást emel, az Országgyűlésnek át kell írnia a törvényt.

MTI / Bruzák Noémi

Novák Katalin mindkét esetben az előbbit, vagyis a politikai vétó eszközét választotta. A két, általa visszadobott törvény mindegyike érdektelennek mondható, miközben a mostani ciklusban jónéhány, jelentős változást tartalmazó jogszabályt fogadtak el a kormány vagy a kormánypártok javaslatára. Ezek közül Nováknak ezzel a kettővel volt gondja:

• A július 12-én elfogadott, az EU és tagállamai, valamint a Katari Állam közötti légiközlekedési megállapodásról szóló törvény, amit végül a parlament az államfői vétó észrevételei alapján pontosított, majd novemberben ismét elfogadott el, Nováknak pedig másodszorra már aláírta.
• Az október 25-én elfogadott, az Egyetemes Postaegyesület Alapokmányának különféle módosításainak átvezetéséről szóló törvény, aminek nem tudni, mi lesz a sorsa, mert ez a jogszabály még a törvényalkotási bizottság eljárására és a második zárószavazására vár.

Fül, szív és száj akarok lenni azok számára, akiket most kevésbé hallunk, látunk és értünk, hogy érezzük: összetartozunk”

– mondta beiktatási beszédében Novák Katalin, mégis csupán az említett két nemzetközi szerződéssel kapcsolatban vétózott, és a jelek szerint fülével nem hallotta meg azokat a hangokat, amikor valamelyik, heves társadalmi ellenérzést kiváltó törvénynél arra kérték, ne írja alá. Ezzel egyébként szintén elődje nyomdokaiba lépett, hiszen Áder hivatali idejének 10 éve alatt ugyan összesen 45 törvényt vétózott meg, de sosem hallotta meg a kérést, hogy „Ne írd alá, János!”.

Áder "Ne írd alá!" János 10 éve: a horgász, aki alig dobott vissza valamit

Volt a '80-as években diákmunkás, Orbán Viktor főnöke, 1990-ben, az első szabad választáson a Fidesz kampányfőnöke, később a párt alelnöke, majd az Országgyűlés elnöke, aztán a Fidesz EP-képviselője, az utóbbi 10 évben pedig Magyarország államfője. Áder János a legtöbbször alá nem írásra kérlelt köztársasági elnök, aki lényegében mindent átengedett, amit a Fidesz-kormány át akart nyomni a törvényhozáson.

Kifogás persze mindig akad, és ebben is van hasonlóság Áder és Novák között. Áder 2013-ban, az első „Ne írd alá, János!”-tüntetésnél, az Alaptörvény módosításánál például így magyarázkodott: „alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem. Függetlenül attól, hogy a módosítás kinek az ízlésével találkozik, és függetlenül attól, hogy ez tetszik-e nekem, vagy sem.”

Hasonlóan sajnálkozó, „meg van kötve a kezem”-típusú, de azért némi rosszallással tompított hivatkozással indokolta Novák Katalin is idén, hogy a „Ne írd alá, Kata!”-kérés ellenére miért írja alá mégis a tüntetéssorozattal kísért katatörvényt. Bár Novák megjegyzete, hogy „érzékelem a felháborodást”, sőt maga is úgy vélte, „helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés", mégis aláírta végül a kisadózókat ellehetetlenítő, mindössze 24 óra alatt elfogadott jogszabályt.

Áder Jánoshoz hasonlóan az új államfő is találkozott már Alaptörvény-módosítással, mivel rövid hivatali ideje alatt, két hónapon belül kétszer is módosította a kormánypárti többség az eredetileg gránitszilárdságúnak szánt Alaptörvényt. A májusi módosítás szólt a háborús veszélyhelyzetről, a júliusi pedig a megyék vármegyékké átnevezéséről, valamint az önkormányzati és az EP-választások összevonásáról. Ennek szükségességéről ugyan Novák nem volt meggyőződve, mégis aláírta, ezzel a megjegyzéssel:

A kedden megszavazott alkotmánymódosításnak azonban nem látom kényszerítő indokát. Alkotmányos kötelezettségemnek tettem eleget, amikor a mai napon az Alaptörvény tizenegyedik módosítását aláírtam.”

Ugyancsak aláírta a köztársasági elnök még május végén a tanársztrájkokat lényegében ellehetetlenítő, a sztrájkjogot korlátozó törvényt, holott előzőleg a két pedagógus-szakszervezet, a PSZ és a PDSZ is arra kérte, ne írja alá, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz, ő azonban ezt nem tette meg. Novák helyett végül ellenzéki politikusok kértek utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, ám a testület megállapította, hogy minden a legnagyobb rendben:

Nem Alaptörvény-sértő a pedagógusok sztrájkjogának korlátozása

Több ellenzéki képviselő szerint is alkotmányellenes, ahogyan a sztrájkjogot korlátozta a kormány. Az Alkotmánybíróság most úgy döntött: nem az.

Szintén hiába kérték Novák Katalint, hogy vétózzon és ne írja alá az államnak a szociális szférából történő részleges kivonulásáról szóló törvénymódosítást, ám az államfőt ezúttal sem hatották meg a tiltakozók érvei, és december elején aláírta a jogszabályt. Ezúttal közleményt se tett közzé, mint a katatörvény aláírása után, amelyben megmagyarázta volna, miért nem hallgatott a tiltakozókra.

Önmagában az államfői vétók száma tehát nem mond sokat, ha nem tudjuk, milyen konkrét törvényekről van szó, ráadásul – mint Novák és Áder esetében is látjuk –, sokszor beszédesebb, hogy mit írtak alá. Ha mégis szigorúan statisztikai alapon, pusztán a vétók számát vizsgáljuk, akkor is láthatók mintázatok. Göncz Árpád két elnöki ciklusának 10 éve alatt például kevés, mindössze 10 törvényt vétózott meg, vagyis évente átlagosan egyetlen alkalommal élt ezzel az elnöki jogkörrel.

Mádl Ferenc aktívabban használta különleges elnöki jogkörét, ő a 2000–2005 közötti elnöki ciklusának 5 éve alatt 19 alkalommal vétózott. Az őt követő Sólyom László abszolút rekordernek számít, mivel a 2005–2010 közötti 5 éves ciklusa alatt 47 törvényt nem írt alá, vagyis évente csaknem 10 alkalommal vétózott.

Schmitt Pál ki se töltötte ötéves ciklusát, mivel 2012 áprilisában, 20 hónap hivatali idő után a HVG által feltárt plágiumbotrányába belebukva lemondott. Abban is kivételes volt, hogy hivatali ideje alatt egyszer sem vétózott. Megtartotta ígéretét, miszerint a törvényhozásnak „nem gátja, hanem motorja" kíván lenni, ennek megfelelően minden elé kerülő jogszabályt aláírt.

Az őt követő Áder János a már említett 45 esetben döntött úgy, hogy nem ír alá egy törvényt. Más kérdés, hogy az Országgyűlés a hozzá visszaküldött 37 törvény kevesebb mint felénél, 18 esetben módosított csak kisebb-nagyobb mértékben a szövegen. A kérésére az Ab-t megjárt 8 törvény közül négynél történt végül módosítás, három esetben a testület véleményét figyelmen kívül hagyva fogadták el újra a törvényeket, egyet pedig az Ab rendben talált.

Novák Katalin szerint egyenrangú a viszonya Orbán Viktorral

Egy amerikai előadásán beszélt erről az államfő még ősszel, de csak most derült ki, hogy felkerült a netre az egész előadás. Novák Katalin szerint oktatással kell az élet tiszteletére tanítani és ennek egyik eszköze a szívhangrendelet.