„Már hallottunk erről egy évvel ezelőtt, de én meg voltam győződve, hogy ezt a tervet azóta régen elvetették” – mondta Beer Miklós nyugalmazott váci püspök a Szabadság-szoborra állított keresztről a Klubrádióban. Felidézte, hogy a közelben nőtt fel, így sokszor ment családjával a Szent Gellért-szoborhoz, azon az emlékművön pedig van kereszt, így nem érti, miért kellett még egy a hegyre.
https://hvg.hu/itthon/20250714_Megkereszteltek-a-Gellert-hegyi-Szabadsag-szobrot
Beer nem örül a kereszt elhelyezésének, szerinte sok embert bánthat a szimbólum, hiszen a magyar lakosság nagyobb része nem keresztény, vagy legalábbis nem hívő.
„A jelképekkel nagyon csínján kellene bánnunk, és fontos lenne, hogy ne külsőségekben akarjunk vallásosak lenni, a hitünket villogtatni, hanem a magatartásunkban, értékrendünkben mutatkozzon ez meg” – tette hozzá.
Hasonlóan vélekedik Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezetője is, szerinte mindennek megvan a maga helye, és nagyon nagy hiba az, hogyha valamit nem eszerint használnak. Úgy gondolja, a Szabadság-szobron nincs helye a keresztnek, ráadásul nagyon rossz az az üzenet, hogy sem a fővárost, sem a magyar embereket, de tudomása szerint még a katolikus egyházat sem kérdezték meg a lépésről.
https://hvg.hu/360/20240831_szabadsag-szobor-magyar-fajdalom-rudolf-turul-atlenyegitett-szobrok
Iványi beszélt arról is, hogy a kereszt felvételével „a szeretet áldozatát” mutatja be az igazi hívő. „A szó eredeti értelmében ez azt jelenti, hogy a mester vállalja a szeretet áldozatát is akár az emberekért, és magára veszi mások bűnét. (…) Az a tapasztalatom, benyomásom, hogy nem jellemző kormányunkra, hogy keresztet vennének magukra, sőt, inkább keresztet raknak irgalmatlanul az emberekre” – mondta a lelkész, aki beszélt arról is, hogyan lehetetlenítette el az állam az egyháza által fenntartott iskolákat.
A MET évek óta nem kapja meg az egyházaknak járó állami normatív támogatást, sem az adó 1 százalékokból származó összegeket, így jelentős adósságot halmozott fel többek között a közműszolgáltatóknál és az adóhatóságnál. 2024 nyarán a kormányhivatal úgy ítélte meg, ez veszélyezteti az óvodások és iskolások folyamatos és biztonságos nevelését, ezért törölte a nyilvántartásból az intézményeket, az odajáró gyerekek számára pedig néhány nap alatt kellett új iskolát, óvodát keresniük a szülőknek.
Iványi hozzátette: szerinte a társadalom belefáradt abba, hogy mindig van egy ellenség, aki ellen harcolni kell, a kereszt kihelyezése pedig megint egy olyan téma, „amihez viszonyulni kell, aki nem azonosul az ötletgazdákkal, az ellenség”. Iványi úgy gondolja, a magyarok már nem akarnak abban részt venni, hogy „valaki a saját árnyékával is harcolni akar”, hiszen valójában nincs ellenség, a békének pedig nem a szavak szintjén kellene megjelennie, hanem a lelkünkben.
https://hvg.hu/360/20240829_hvg-citadella-szabadsag-szobor-kisfaludi-strobl-zsigmond-kereszt-allam-budapest-tiltakozas